A vendéglátónk huszonéves fiatalember. Előbb gondolnánk róla, hogy egy népszerű zenés vetélkedő stylistja vagy talán maga Pély Barna, mint azt, hogy alkalmazott nyelvész, aki legszívesebben nyelvi problémákkal bíbelődik. Nagy Levente az iroda pillanatnyilag egyetlen fizetett, félállásban dolgozó munkatársa. A nappaliban ülünk le: a lakáson a Manyszi a Diák- és Ifjúsági Újságírók Egyesületével (DUE) osztozik. A két társaságot az egykori diákújságíró, számtalan nyelvészeti publikáció és televíziós-rádiós műsor gazdája, Balázs Géza nyelvész személye köti össze, aki a Manyszi tudományos hátterét adó Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport alapítója és a DUE alelnöke.
A Manyszi 12 millió forint közpénzből jött létre, melyet a kutatócsoport intézményi háttereként szolgáló Inter Média, Nyelv és Média Kutatóközpont Kht. nyert a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Édes anyanyelvünk pályázatán. Ebből rendezték be az irodát és alakították ki a félállást. "A Manyszi angol mintára jött létre - mondja Nagy Levente. - Az 1979-ben alakult Plain English Compaign mozgalomhoz (PEC) hasonlóan a fő törekvésünk, hogy a nyilvános szövegek közérthetően jelenjenek meg. Harcolunk az egyszerű, áttekinthető fogalmazásmódért, és küzdünk a szaknyelvi - jogi, közgazdasági, más - halandzsával. Mivel gyakran érdekek fűződnek ahhoz, hogy egy szöveget ne értsenek meg, a Manyszi a demokrácia szolgálatát is küldetésének tekintheti. Az iroda közszolgálati, térítésmentes tevékenysége mellett for profit szolgáltatásokat is nyújt: lektori, igazságügyi nyelvi szakértői munkára, nyelvi tréningekre vállal felkérést."
Gyorsan, ingyér'
A Manyszi munkájában tulajdonképpen nincs semmi forradalmi, hiszen magyar nyelvi lektorálást végez minden amatőr, félprofi és foglalkozásszerű szerkesztő és korrektor, aki szövegeken matat. Ami újszerű, hogy az érdeklődő 24 órán belül ingyenes választ kap nyelvhasználati ügyben feltett kérdésére, elég egy e-mail az iroda címére. Hasonló nyelvi közszolgálatot korábban csak az MTA-nál vállaltak, de "levelező tagozata" internetes, azonnali segítségnyújtásra nem volt berendezkedve.
A térítésmentes gyorsszolgálathoz átlagban napi három-négy, de legfeljebb tíz kérdés fut be, ezekre a kéthetente cserélődő ügyeletes szakértő egy napon belül válaszol. Az interneten megtekinthető adatbázisok (legújabb, illetve leggyakoribb kérdések) tanúsága szerint a levélírók az aktuális helyesírási szótárból is kinézhető problémáktól kezdve a legvitatottabb nyelvészeti kérdésekig mindenféle témával megkeresik az irodát. Nagy szerint az érdeklődők leginkább az idegen szavak, technológiai kifejezések, valamint a rövidítések írásmódjában a legbizonytalanabbak. "Sok esetben olyan feladat elé állítanak bennünket, amire még nincs elfogadott szabály, tehát precedens értékű döntésekre kényszerülünk. Egy szakvéleményt ilyenkor komoly konzultáció, hosszas vita előz meg. De nem vagyunk normatívak, mi csak irányt mutatunk, úgyis a közhasználat fogja eldönteni, hogy melyik változat gyökeresedik meg. Például az sms-t legalább háromféleképpen írják: van, aki az angol rövidítésnek megfelelően, nagy betűvel, mert mozaikszó, mások ugyanúgy, kicsivel. Mi a fonetikus írásmódot (esemes) javasoljuk, mert ezzel a toldalékolás problémáján is túllépnénk, de majd elválik, hogy mi honosodik meg. A nyelv változásának mindig csak egy szeletét látjuk, sosem a folyamatát: ez a szó is még úton van, és csak később dől el, hogyan simul a magyar nyelvi rendszerhez" - mondja Nagy, aki az elmúlt idők nagyszabású ügyei közül az e-mail vagy a zrt. körüli alapvető disputákat emelte még ki.
Ezeknek a kérdéseknek a kibeszélésére egyelőre csak a Manyszi körül csoportosuló 10-12 szakértőnek van lehetősége, a honlapjuk (www.e-nyelv.hu) fóruma ugyanis röviddel az indulás után leállt. A megszűnés hátterében Balázs Géza némely szakvéleményével szemben megfogalmazott markáns kritika állt. A fórum leállítását többféleképpen kommentálták: volt, aki szerint Balázs ezzel beismerte, hogy nem vállalja a nyílt párbeszédet, míg Nagy Levente úgy tudja, hogy durva személyeskedés vezetett a szüneteltetéshez. Azzal viszont egyetért, hogy nagy szükség lenne a nyelvi szabályozatlanságokra koncentráló, moderált fórumra, ami változatlanul a tervek között szerepel. "A legnagyobb gond, hogy külön programozási feladatot jelent, ehhez pedig pénz és kapacitás kellene. Jelenleg annyira leköti az erőinket egy szótár elkészítése, hogy még az is nehézségekbe ütközik, hogy ingyenes hírlevelünkkel négyhetente, és ne kéthavonta próbáljunk jelentkezni" - mondja védekezésül az irodavezető. Az induláshoz képest a honlap már így is változott. Idén januártól jelentősen leegyszerűsödött a regisztráció. Korábban a közönség felmérése érdekében szinte még a cipőméretét is elkérték, most elég az e-mail cím és a név, hogy kérdéseket tehessünk fel.
Piaci alapon
A Manyszi alapítói abban bíztak, hogy egy-két éven belül a for profit tevékenységek eltartják az ingyenes szolgáltatásokat, és a bevételekből még telefonos gyorssegély megteremtésére is futja. A piac azonban lassabban igazolja vissza az elvárásokat: kisebb szakvéleményeket, tartalomfigyelést már végeztek minisztériumoknak, cégeknek, de a vállalati kommunikáció területén "most lendülnek támadásba". "Kidolgoztunk egy csomagot gazdasági társaságoknak, hogy bizonyos időkorlátig vagy anyagmennyiségig nyelvi tanácsadást végzünk számukra. Ellenőrizzük, hogy mennyire közérthetőek a dokumentumaik, és javaslatokat teszünk, hogyan lehetne javítani a kommunikációjukat." Nagy szerint Magyarországon a vállalatok nem érzékelik a szükséges mértékben, milyen fontos, hogy az üzeneteik könnyen és a kívánt tartalommal jussanak el a közönséghez. A PEC kimutatásait alapul véve partnereik (British Telecom, General Electric, Royal Mail stb.) dollárszázezreket spóroltak használati utasítások, gyakorlati útmutatók és szerződések átírásával, lerövidítésével. A Manyszi hivatalos iratok lektorálását 250- 1000, igazságügyi szakértői munkát 25 ezer forint/oldaltól vállal. De kínál kétnyelvű sajtószemlét és kommunikációs tréningeket is, alkalmanként 50 ezer forintos áron. (A honlapon talált árak csak tájékoztató jellegűek, a szolgáltatás tartalma és ára a megállapodástól függ.)
A Manyszi for profit szolgáltatásai közül az igazságügy területén mutatkozik a legnagyobb igény. "Erre a tevékenységre korábban Magyarországon nem volt külön szervezet, a bíróságok magyartanártól kezdve nyelvészig ad hoc kértek fel embereket szakértőnek. A szerzőazonosság megállapítása két vagy több levél írója esetében hallatlanul izgalmas feladat és egyúttal remek kutatási alapanyag is. Az egyedüli magyar szakirodalom ebben a témában Nagy Ferenc 1980-ban kiadott kriminalisztikai szövegnyelvészete. A forensic linguistics ("igazságügyi/törvényszéki nyelvészet"), aminek még a terminológiája sincs letisztázva, rengeteget fejlődött. Az emberek személyiségjegyei nemcsak az ujj- vagy foglenyomatban, a beszédstílusban érhetők tetten, hanem a nyelvezetben is, amit használnak. A grafológiáról szokták elmondani, hogy a kézírást nem lehet megváltoztatni - a nyelvhasználat ugyanilyen. Észre se vesszük, hogy van, aki jobban preferálja a jelzős szerkezeteket vagy a tárgyi alárendelő mondatokat. Ha a bíróság számára nem is döntő érv, kvantitatív alapon nagy valószínűséggel ki tudjuk mutatni a szerzőazonosságot" - mondja Nagy Levente.
A PEC becsült adatai szerint tanácsainak köszönhetően az elmúlt két évtizedben félmilliárd fontot takarított meg a brit kormányzat, amely a nagy cégek mellett a szervezet fő megrendelője volt. Védjegyét, a kristályjelet, amely garantálja, hogy az adott szöveg világosan van megfogalmazva, 1990 óta több mint 14 ezer dokumentum és 1500 szervezet kapta meg. Ehhez képest a Manyszi autoritását már megalakulásakor kétségbe vonták. Nagy emiatt nem is szeretne belemenni abba az évtizedes vitába, hogy mi a nyelvészet feladata: leírja, hogy milyen a nyelv, vagy előírja. A Manyszi megkerüli a kérdést, amikor a receptív oldalról közelítve azt mondja, hogy mindenkinek joga van a nyelvi közlés megértéséhez, és az iroda ehhez szeretne hozzájárulni a tevékenységével.
