cyberhírek

  • .
  • 2009. február 5.

Tudomány

Egymilliárd A legfrissebb statisztikák szerint az internethasználat csúcsot döntött decemberben: az internetezők száma először lépte át az egymilliárdos határt, főképp az ázsiai régió dinamikus növekedésének köszönhetően. Demográfia A Pew Internet felmérése szerint egyre több amerikai nyugdíjas korú netezik, a fiatalok dominanciája már a múlté. Az elmúlt három évben a 70-75 éves korosztályból jött a legtöbb új netező az Egyesült Államokban. Rendszerváltás Oroszország saját operációs rendszert fejleszt: a nyílt forráskódú Linuxra épülne az orosz nemzeti operációs rendszer, amivel kiváltanák a Windowst az ország közigazgatásában.
Az orosz sajtó szerint az ötlet az orosz szoftverfejlesztő közösségtől származik.

Szigorítás Jimmy Wales, a Wikipedia online enciklopédia alapítója szigorítást tervez: azt javasolta, hogy ne javíthassanak bele a szövegekbe azonnal azok a felhasználók, akik név nélkül jelentkeztek be, vagy korábban még nem írtak semmit.

Epigenetika Kanadai kutatók ikerpárok genetikai vizsgálata során újabb bizonyítékot találtak arra, hogy az életünk során minket ért hatások továbbörökíthetők a következő nemzedékre. Ezek a változások nem a DNS kódját, hanem a hozzá kapcsolódó molekulákat érintik.

Fordítóprogram Hét új nyelvvel bővült a Google fordítóprogramja, a Google Translate: az albán, az észt, a gallego, a máltai, a thai és a török mellett már magyarul is tud a szoftver, amivel nyersfordításban olvashatók a világ 43 nyelvén íródott honlapok.

Anonimitás Anonim és biztonságos keresést lehetővé tévő szolgáltatás jelent meg a neten: az Ixquick versenytársaival ellentétben nem tárol személyes adatokat és IP-címeket. A kereső a világon elsőként kapta meg a European Privacy Sealt, a privát szféra védelmét biztosító szájtoknak járó tanúsítványt.

Kínaiak az Antarktiszon Harmadik kutatóállomásának építését kezdte meg Kína a Déli-sarkvidéken, ezúttal a kontinens belső területein. Az új bázis helyszíne a Déli-sarkvidék legmagasabb pontja, a Dome Argus. Kínai kutatók 2005 januárjában jutottak fel először a tengerszint felett 4093 méter magasan található jégsapkára, az építkezés előkészületeit tavaly januárban végezték el. A szárazföld belsejében felépített első kínai kutatóállomás közel 559 négyzetméteren helyezkedik el, a főépület 236 négyzetméter alapterületű. A kutatók csillagászati, űrfizikai, geofizikai, topológiai, légkörtani és a gleccserekkel kapcsolatos vizsgálatokat fognak végezni. A kínai szakemberek a jégtakaró alatti földtani fejlődés alakulására is kíváncsiak, és a globális klímaváltozás hatásait is mérik. Eddig mindössze hat ország, köztük Oroszország és az Egyesült Államok létesített kutatóbázist a zord, de kutatói szempontból annál érdekesebb helyen. Az Antarktiszt az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény védi: a megállapodás értelmében a Déli-sarkvidéken bármely ország létesíthet tudományos kutatóállomást. Tiltják azonban a kontinens ásványkincseinek kitermelését, hulladékok tárolását és a katonai tevékenységet.

A Google a fájlcserélőkért A Google nagyszabású kampányt indít, hogy leleplezze az összes olyan internetszolgáltatót, amely korlátozza vagy direkt lassítja a fájlcserélők forgalmát, vagy más módon vét a net semlegességének elve ellen - adta hírül az Index. 2008 nyarán az egyik legnagyobb amerikai internetszolgáltatóról, a Comcastról bizonyosodott be először, hogy korlátozza a sávszélességet az olyan felhasználóknál, akik fájlcserélő hálózatokat használnak. Azóta több szolgáltató is lebukott, az amerikai távközlési felügyelet pedig kimondta, hogy ez nem tisztességes az előfizetőkkel szemben. A tisztánlátást segíti a Google most bejelentett terve: összesen 36 speciális szervert kötnek rá a hálózatra Amerikában és Európában, amelyek feladata, hogy az adatforgalom elemzésével leleplezzék az összes olyan szolgáltatót, amely manipulálja a felhasználók adatai között a prioritást, elsőbbséget biztosítva egyes online tevékenységeknek másokkal (jellemzően a fájlcserével) szemben. Magyarországon is több szolgáltató korlátozza a fájlcserélő hálózatok felhasználóit, de nálunk az adatok típusa helyett inkább a felhasználókat figyelik, és aki túl nagy forgalmat generált, büntetésből átmenetileg lecsökkentik a sávszélességét.

Új pulzárokat találtak Korábban ismeretlen, csak gammatartományban észlelhető pulzárokat fedezett fel a NASA Fermi űrtávcsöve - adta hírül a hirek.csillagaszat.hu. A 2008 májusában felbocsátott Fermi űrtávcső (eredeti nevén GLAST, azaz Gamma-ray Large Area Space Telescope) az elektromágneses spektrum legrövidebb hullámhosszú tartományában, azaz a gammasugárzások detektálásával vizsgálja az univerzum legnagyobb energiájú objektumait és eseményeit. A távcső háromóránként letapogatja az egész égboltot, egyik legfontosabb kutatási területének a pulzárok vizsgálata számít. Ezek a nagy tömegű csillagok végső robbanásai után visszamaradó, rendkívül gyorsan forgó neutroncsillagok, amelyek erős mágneses térrel rendelkeznek. A pulzárok sugárzását sűrű felvillanásokként lehet detektálni, elsősorban a rádióhullámok tartományában. Csak a gammatartományban észlelhető pulzárt tavaly talált először a Fermi, most pedig újabb tizenkét, csak itt észlelhető pulzár felfedezéséről számoltak be.

A TASZ az elektronikus privát szféráért Figyelemfelkeltő akciót indított a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet, mert szerintük az emberek többsége nem tudja, hogy a távközlési cégek milyen és mennyi adatot tárolnak róluk. A szervezet munkatársai megkérdezték a vállalatoktól, hogy róluk milyen információt tárolnak az adatbázisaikban. Magyarországon a törvény arra kötelezi a hírközlési szolgáltatókat, hogy rögzítsék és tárolják a telefonhívásaink és az üzeneteink forgalmi adatait, és az IP-címet, amiből kiderülhet, milyen weboldalakat látogattunk meg. Elméletileg a bűncselekmények felderítését segíthetik ezek az adatok, de a TASZ arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatóságok, azaz a rendőrség, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok tulajdonképpen teljesen szabadon hozzáférhetnek az adatainkhoz. A vállalatok a forgalmi adatokat tárolják, amiből kiderül, hogy kivel milyen hosszan beszélgettünk telefonon, kinek küldtünk e-mailt vagy sms-t, így a személyes kapcsolati hálónk könnyen feltérképezhető. Az internetes böngészési adataink pedig egészen intim adatokat szolgáltatnak rólunk, politikai meggyőződésünkre, hobbinkra és világnézetünkre is fény derülhet.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.