cyberhírek

  • .
  • 2009. február 5.

Tudomány

Egymilliárd A legfrissebb statisztikák szerint az internethasználat csúcsot döntött decemberben: az internetezők száma először lépte át az egymilliárdos határt, főképp az ázsiai régió dinamikus növekedésének köszönhetően. Demográfia A Pew Internet felmérése szerint egyre több amerikai nyugdíjas korú netezik, a fiatalok dominanciája már a múlté. Az elmúlt három évben a 70-75 éves korosztályból jött a legtöbb új netező az Egyesült Államokban. Rendszerváltás Oroszország saját operációs rendszert fejleszt: a nyílt forráskódú Linuxra épülne az orosz nemzeti operációs rendszer, amivel kiváltanák a Windowst az ország közigazgatásában.
Az orosz sajtó szerint az ötlet az orosz szoftverfejlesztő közösségtől származik.

Szigorítás Jimmy Wales, a Wikipedia online enciklopédia alapítója szigorítást tervez: azt javasolta, hogy ne javíthassanak bele a szövegekbe azonnal azok a felhasználók, akik név nélkül jelentkeztek be, vagy korábban még nem írtak semmit.

Epigenetika Kanadai kutatók ikerpárok genetikai vizsgálata során újabb bizonyítékot találtak arra, hogy az életünk során minket ért hatások továbbörökíthetők a következő nemzedékre. Ezek a változások nem a DNS kódját, hanem a hozzá kapcsolódó molekulákat érintik.

Fordítóprogram Hét új nyelvvel bővült a Google fordítóprogramja, a Google Translate: az albán, az észt, a gallego, a máltai, a thai és a török mellett már magyarul is tud a szoftver, amivel nyersfordításban olvashatók a világ 43 nyelvén íródott honlapok.

Anonimitás Anonim és biztonságos keresést lehetővé tévő szolgáltatás jelent meg a neten: az Ixquick versenytársaival ellentétben nem tárol személyes adatokat és IP-címeket. A kereső a világon elsőként kapta meg a European Privacy Sealt, a privát szféra védelmét biztosító szájtoknak járó tanúsítványt.

Kínaiak az Antarktiszon Harmadik kutatóállomásának építését kezdte meg Kína a Déli-sarkvidéken, ezúttal a kontinens belső területein. Az új bázis helyszíne a Déli-sarkvidék legmagasabb pontja, a Dome Argus. Kínai kutatók 2005 januárjában jutottak fel először a tengerszint felett 4093 méter magasan található jégsapkára, az építkezés előkészületeit tavaly januárban végezték el. A szárazföld belsejében felépített első kínai kutatóállomás közel 559 négyzetméteren helyezkedik el, a főépület 236 négyzetméter alapterületű. A kutatók csillagászati, űrfizikai, geofizikai, topológiai, légkörtani és a gleccserekkel kapcsolatos vizsgálatokat fognak végezni. A kínai szakemberek a jégtakaró alatti földtani fejlődés alakulására is kíváncsiak, és a globális klímaváltozás hatásait is mérik. Eddig mindössze hat ország, köztük Oroszország és az Egyesült Államok létesített kutatóbázist a zord, de kutatói szempontból annál érdekesebb helyen. Az Antarktiszt az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény védi: a megállapodás értelmében a Déli-sarkvidéken bármely ország létesíthet tudományos kutatóállomást. Tiltják azonban a kontinens ásványkincseinek kitermelését, hulladékok tárolását és a katonai tevékenységet.

A Google a fájlcserélőkért A Google nagyszabású kampányt indít, hogy leleplezze az összes olyan internetszolgáltatót, amely korlátozza vagy direkt lassítja a fájlcserélők forgalmát, vagy más módon vét a net semlegességének elve ellen - adta hírül az Index. 2008 nyarán az egyik legnagyobb amerikai internetszolgáltatóról, a Comcastról bizonyosodott be először, hogy korlátozza a sávszélességet az olyan felhasználóknál, akik fájlcserélő hálózatokat használnak. Azóta több szolgáltató is lebukott, az amerikai távközlési felügyelet pedig kimondta, hogy ez nem tisztességes az előfizetőkkel szemben. A tisztánlátást segíti a Google most bejelentett terve: összesen 36 speciális szervert kötnek rá a hálózatra Amerikában és Európában, amelyek feladata, hogy az adatforgalom elemzésével leleplezzék az összes olyan szolgáltatót, amely manipulálja a felhasználók adatai között a prioritást, elsőbbséget biztosítva egyes online tevékenységeknek másokkal (jellemzően a fájlcserével) szemben. Magyarországon is több szolgáltató korlátozza a fájlcserélő hálózatok felhasználóit, de nálunk az adatok típusa helyett inkább a felhasználókat figyelik, és aki túl nagy forgalmat generált, büntetésből átmenetileg lecsökkentik a sávszélességét.

Új pulzárokat találtak Korábban ismeretlen, csak gammatartományban észlelhető pulzárokat fedezett fel a NASA Fermi űrtávcsöve - adta hírül a hirek.csillagaszat.hu. A 2008 májusában felbocsátott Fermi űrtávcső (eredeti nevén GLAST, azaz Gamma-ray Large Area Space Telescope) az elektromágneses spektrum legrövidebb hullámhosszú tartományában, azaz a gammasugárzások detektálásával vizsgálja az univerzum legnagyobb energiájú objektumait és eseményeit. A távcső háromóránként letapogatja az egész égboltot, egyik legfontosabb kutatási területének a pulzárok vizsgálata számít. Ezek a nagy tömegű csillagok végső robbanásai után visszamaradó, rendkívül gyorsan forgó neutroncsillagok, amelyek erős mágneses térrel rendelkeznek. A pulzárok sugárzását sűrű felvillanásokként lehet detektálni, elsősorban a rádióhullámok tartományában. Csak a gammatartományban észlelhető pulzárt tavaly talált először a Fermi, most pedig újabb tizenkét, csak itt észlelhető pulzár felfedezéséről számoltak be.

A TASZ az elektronikus privát szféráért Figyelemfelkeltő akciót indított a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet, mert szerintük az emberek többsége nem tudja, hogy a távközlési cégek milyen és mennyi adatot tárolnak róluk. A szervezet munkatársai megkérdezték a vállalatoktól, hogy róluk milyen információt tárolnak az adatbázisaikban. Magyarországon a törvény arra kötelezi a hírközlési szolgáltatókat, hogy rögzítsék és tárolják a telefonhívásaink és az üzeneteink forgalmi adatait, és az IP-címet, amiből kiderülhet, milyen weboldalakat látogattunk meg. Elméletileg a bűncselekmények felderítését segíthetik ezek az adatok, de a TASZ arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatóságok, azaz a rendőrség, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok tulajdonképpen teljesen szabadon hozzáférhetnek az adatainkhoz. A vállalatok a forgalmi adatokat tárolják, amiből kiderül, hogy kivel milyen hosszan beszélgettünk telefonon, kinek küldtünk e-mailt vagy sms-t, így a személyes kapcsolati hálónk könnyen feltérképezhető. Az internetes böngészési adataink pedig egészen intim adatokat szolgáltatnak rólunk, politikai meggyőződésünkre, hobbinkra és világnézetünkre is fény derülhet.

Figyelmébe ajánljuk