cyberhírek

  • .
  • 2009. február 5.

Tudomány

Egymilliárd A legfrissebb statisztikák szerint az internethasználat csúcsot döntött decemberben: az internetezők száma először lépte át az egymilliárdos határt, főképp az ázsiai régió dinamikus növekedésének köszönhetően. Demográfia A Pew Internet felmérése szerint egyre több amerikai nyugdíjas korú netezik, a fiatalok dominanciája már a múlté. Az elmúlt három évben a 70-75 éves korosztályból jött a legtöbb új netező az Egyesült Államokban. Rendszerváltás Oroszország saját operációs rendszert fejleszt: a nyílt forráskódú Linuxra épülne az orosz nemzeti operációs rendszer, amivel kiváltanák a Windowst az ország közigazgatásában.
Az orosz sajtó szerint az ötlet az orosz szoftverfejlesztő közösségtől származik.

Szigorítás Jimmy Wales, a Wikipedia online enciklopédia alapítója szigorítást tervez: azt javasolta, hogy ne javíthassanak bele a szövegekbe azonnal azok a felhasználók, akik név nélkül jelentkeztek be, vagy korábban még nem írtak semmit.

Epigenetika Kanadai kutatók ikerpárok genetikai vizsgálata során újabb bizonyítékot találtak arra, hogy az életünk során minket ért hatások továbbörökíthetők a következő nemzedékre. Ezek a változások nem a DNS kódját, hanem a hozzá kapcsolódó molekulákat érintik.

Fordítóprogram Hét új nyelvvel bővült a Google fordítóprogramja, a Google Translate: az albán, az észt, a gallego, a máltai, a thai és a török mellett már magyarul is tud a szoftver, amivel nyersfordításban olvashatók a világ 43 nyelvén íródott honlapok.

Anonimitás Anonim és biztonságos keresést lehetővé tévő szolgáltatás jelent meg a neten: az Ixquick versenytársaival ellentétben nem tárol személyes adatokat és IP-címeket. A kereső a világon elsőként kapta meg a European Privacy Sealt, a privát szféra védelmét biztosító szájtoknak járó tanúsítványt.

Kínaiak az Antarktiszon Harmadik kutatóállomásának építését kezdte meg Kína a Déli-sarkvidéken, ezúttal a kontinens belső területein. Az új bázis helyszíne a Déli-sarkvidék legmagasabb pontja, a Dome Argus. Kínai kutatók 2005 januárjában jutottak fel először a tengerszint felett 4093 méter magasan található jégsapkára, az építkezés előkészületeit tavaly januárban végezték el. A szárazföld belsejében felépített első kínai kutatóállomás közel 559 négyzetméteren helyezkedik el, a főépület 236 négyzetméter alapterületű. A kutatók csillagászati, űrfizikai, geofizikai, topológiai, légkörtani és a gleccserekkel kapcsolatos vizsgálatokat fognak végezni. A kínai szakemberek a jégtakaró alatti földtani fejlődés alakulására is kíváncsiak, és a globális klímaváltozás hatásait is mérik. Eddig mindössze hat ország, köztük Oroszország és az Egyesült Államok létesített kutatóbázist a zord, de kutatói szempontból annál érdekesebb helyen. Az Antarktiszt az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény védi: a megállapodás értelmében a Déli-sarkvidéken bármely ország létesíthet tudományos kutatóállomást. Tiltják azonban a kontinens ásványkincseinek kitermelését, hulladékok tárolását és a katonai tevékenységet.

A Google a fájlcserélőkért A Google nagyszabású kampányt indít, hogy leleplezze az összes olyan internetszolgáltatót, amely korlátozza vagy direkt lassítja a fájlcserélők forgalmát, vagy más módon vét a net semlegességének elve ellen - adta hírül az Index. 2008 nyarán az egyik legnagyobb amerikai internetszolgáltatóról, a Comcastról bizonyosodott be először, hogy korlátozza a sávszélességet az olyan felhasználóknál, akik fájlcserélő hálózatokat használnak. Azóta több szolgáltató is lebukott, az amerikai távközlési felügyelet pedig kimondta, hogy ez nem tisztességes az előfizetőkkel szemben. A tisztánlátást segíti a Google most bejelentett terve: összesen 36 speciális szervert kötnek rá a hálózatra Amerikában és Európában, amelyek feladata, hogy az adatforgalom elemzésével leleplezzék az összes olyan szolgáltatót, amely manipulálja a felhasználók adatai között a prioritást, elsőbbséget biztosítva egyes online tevékenységeknek másokkal (jellemzően a fájlcserével) szemben. Magyarországon is több szolgáltató korlátozza a fájlcserélő hálózatok felhasználóit, de nálunk az adatok típusa helyett inkább a felhasználókat figyelik, és aki túl nagy forgalmat generált, büntetésből átmenetileg lecsökkentik a sávszélességét.

Új pulzárokat találtak Korábban ismeretlen, csak gammatartományban észlelhető pulzárokat fedezett fel a NASA Fermi űrtávcsöve - adta hírül a hirek.csillagaszat.hu. A 2008 májusában felbocsátott Fermi űrtávcső (eredeti nevén GLAST, azaz Gamma-ray Large Area Space Telescope) az elektromágneses spektrum legrövidebb hullámhosszú tartományában, azaz a gammasugárzások detektálásával vizsgálja az univerzum legnagyobb energiájú objektumait és eseményeit. A távcső háromóránként letapogatja az egész égboltot, egyik legfontosabb kutatási területének a pulzárok vizsgálata számít. Ezek a nagy tömegű csillagok végső robbanásai után visszamaradó, rendkívül gyorsan forgó neutroncsillagok, amelyek erős mágneses térrel rendelkeznek. A pulzárok sugárzását sűrű felvillanásokként lehet detektálni, elsősorban a rádióhullámok tartományában. Csak a gammatartományban észlelhető pulzárt tavaly talált először a Fermi, most pedig újabb tizenkét, csak itt észlelhető pulzár felfedezéséről számoltak be.

A TASZ az elektronikus privát szféráért Figyelemfelkeltő akciót indított a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet, mert szerintük az emberek többsége nem tudja, hogy a távközlési cégek milyen és mennyi adatot tárolnak róluk. A szervezet munkatársai megkérdezték a vállalatoktól, hogy róluk milyen információt tárolnak az adatbázisaikban. Magyarországon a törvény arra kötelezi a hírközlési szolgáltatókat, hogy rögzítsék és tárolják a telefonhívásaink és az üzeneteink forgalmi adatait, és az IP-címet, amiből kiderülhet, milyen weboldalakat látogattunk meg. Elméletileg a bűncselekmények felderítését segíthetik ezek az adatok, de a TASZ arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatóságok, azaz a rendőrség, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok tulajdonképpen teljesen szabadon hozzáférhetnek az adatainkhoz. A vállalatok a forgalmi adatokat tárolják, amiből kiderül, hogy kivel milyen hosszan beszélgettünk telefonon, kinek küldtünk e-mailt vagy sms-t, így a személyes kapcsolati hálónk könnyen feltérképezhető. Az internetes böngészési adataink pedig egészen intim adatokat szolgáltatnak rólunk, politikai meggyőződésünkre, hobbinkra és világnézetünkre is fény derülhet.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.