Kalózellenes szoftver Kalózellenes szoftvert fejlesztett a Kazaa fájlcsereközpont alapítója, akit a zeneipar néhány éve még közellenségként kezelt. A copyrouternek elnevezett technológiát az internetszolgáltatóknak szánják az illegális letöltések megakadályozása céljából.
Pirate Bay Végleg megpecsételődött a Pirate Bay sorsa: a torrentoldal felvásárlását tervező svéd cég részvényesei rábólintottak az üzletre, a globális fájlcsereforgalom feléért felelős kalózoldal hamarosan eltűnik a netről, hogy legális bizniszként térjen vissza majd valamikor.
Mininova Egy holland bíróság ítéletének értelmében ötmillió eurós büntetés elé néz a világ második legnagyobb torrentoldala, a holland egyetemisták által üzemeltetett Mininova, ha nem töröl minden, jogvédett tartalmak letöltését segítő torrentfájlt az oldalról.
Mobilbank Alapvető pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó bankot indít 2010 elején a Nokia, a világ legnagyobb mobilgyártója. A Nokia Money néven megjelenő szolgáltatás segítségével a felhasználók pénzt küldhetnek az ismerőseik telefonszámára, vásárolhatnak, számlákat fizethetnek be.
Makroblog Mikroblog helyett makroblognak hívja magát a legújabb Twitter-epigon, a Woofer, ahol a posztoknak a Twitteren megszokott maximális 140 karakter helyett minimum 1400 karakter hoszszúaknak kell lenniük.
Cockney bankautomaták A kelet-londoni cockney szlengben kommunikáló bankautomatákat állított üzembe egy ilyesmivel foglalkozó cég Londonban. Az East End lakói által használatos nyelvjárás jelentősen eltér a köznyelvi angoltól, és már az angol kultúrkincs részeként tekintenek a korábban a felsőbb osztályok által mélységesen megvetett és lenézett cockney szlengre.
Molekulafénykép Az IBM kutatólaborjában a világon először sikerültfelvételt készíteniegy molekula szerkezetéről. A képhez az atomi erő mikroszkópiának (AFM) nevezett új technológiát alkalmazták, ami az eddigieknél sokkal jobb felbontású képek készítését teszi lehetővé. A módszer a fényképezésnél sokkal inkább emlékeztet a tapogatásra: egy nanoméretű, egyetlen szén-monoxid-molekulában végződő hegyű tűvel pásztázzák végig a mikroszkóp alá tett minta felszínét. A kutatók egypentacén molekulátvizsgáltak meg, ami egy gyűrűs szerkezetű szénhidrogén. A képen jól kivehetők a hatszög alakba rendeződött atomok, a közöttük levő kémiai kapcsolatok, de még a szénatomok és a hidrogénatomok közötti kémiai kötések erőhatása is.
Tízéves a röntgenűrteleszkóp Tíz évvel ezelőtt készítette el első hivatalos tesztképét a NASA röntgenűrtávcsöve, a Chandra, amelyet a nagy indiai asztrofizikus, Subrahmanyan Chandrasekhar után neveztek el. A Chandrát a NASA négy nagy űrobszervatóriuma közé soroljuk (ide tartozik még a korábban felbocsátott Hubble és a már nem létező Compton gammaűrtávcső, valamint a 2003 óta működő Spitzer infravörös űrteleszkóp), amely a szintén 1999-ben felküldött európai XMM-Newton távcső mellett az eddigi legjelentősebb csillagászati röntgeneszköz a tudomány történetében. A NASA emlékülésekkel ésképösszeállításokkalünnepli egyik legsikeresebb missziója indulásának kerek évfordulóját.
Mesterséges fák Újabb nagyszabású megoldást eszeltek ki brit kutatók a globális felmelegedés megfékezésére. Az Institution of Mechanical Engineers brit kutatóintézet klímaspecialistái olyan tervvel álltak elő, amelynek keretében tíz-húsz év alatt összesen százezer mesterséges fának nevezett szén-dioxid-csapdát telepítenének a Föld légszennyezés által leginkább érintett területeire, ipari zónákba, nagy forgalmú autópályák mellé. A mesterséges fák hatalmas, vitorlára emlékeztető levelei kiszűrik a levegőből a szén-dioxidot, amit aztán a tervek szerint az Északi-tenger alatti kiürült olajmezőkbe pumpálnának. A légszennyezés csökkentése mellett ez visszafogná az üvegházhatást is, ami a felmelegedés egyik fő oka. Egyetlen mesterséges fa több ezer hasonló méretű valódi fa által feldolgozott mennyiségnek megfelelő szén-dioxidot képes kivonni a levegőből. Korábban dr. Steven Chu Nobel-díjas fizikus, az Obama-kabinet energiaügyi minisztere azt javasolta, hogy fessük fehérre az összes háztetőt, ami annyival vetné vissza a klímaváltozást, mintha tizenegy évre leállítanánk a világ összes autóját. A másik terv algákkal feltöltött átlátszó, lapos tartályokkal fedné be az épületek falait, ami természetes fotoszintézissel alakítaná oxigénné a szén-dioxidot.
Drót nélküli villanykapcsoló Vezeték nélküli villanykapcsolót mutatott be a Schneider Electric nevű, elektromos szerelvényeket gyártó cég Németországban. A kapcsolóknak áramforrásra sincsen szükségük, az energiát a megnyomásból szerzik, és a zigbee nevű rádiókommunikációs szabvány szerint kommunikálnak a lámpákkal. A vezeték nélküli villanykapcsolók jóval egyszerűbbé tehetik a lakásépítést és -felújítást, mert nem kell kivésni a falat az áramvezetékeknek.
