cyberhírek

  • .
  • 2009. november 26.

Tudomány

Bojkott A Bing kereső bojkottjára szólította fel a netezőket a New York Times Pulitzer-díjas újságírója, Nicholas Kristof, miután hónapok alatt sem sikerült elérnie, hogy a Microsoft legalább elismerje, hogy a kínai kormány szájíze szerint cenzúrázza a találati eredményeket a keresőben. Tetkó Akár bőr alá ültetett tévéképernyőként is működhet a jövőben amerikai kutatók új találmánya, a fotonikus tetoválás. A kijelzőt közvetlenül az idegrendszerre kötik rá, így vizuális adatokat adhat például a viselője vércukorszintjéről. Energiatakarékosság Kalifornia állam energiafelhasználási szabványokat írt elő a tévékészülékekre, elsőként az Egyesült Államokban.
A 2011-től hatályos rendelkezésnek az a célja, hogy eltűnjenek a kereskedelemből az energiafaló tévék.

Vírusgazdák Veszélyes számítógépes vírusok terjesztőit tartóztatta le a brit rendőrség Manchesterben. A 20 éves férfi és hasonló korú nő partnere trójai programokkal fertőzte meg számítógépek tízezreit szerte a világon.

Pedofília Internetre kerülnek a pedofilok személyes adatai Dél-Koreában. Az intézkedést amiatt hozta a szöüli kormányzat, mert folyamatosan emelkedik a gyermekek elleni bűncselekmények száma, és a támadók 70 százaléka visszaeső.

Génmanipuláció Tizenhárom évvel a génmódosított haszonnövények kereskedelmi célú termesztésének engedélyezése után mintegy 145 millió kilogrammal nőtt a gyomirtó szerek felhasználása egy amerikai tanulmány szerint.

Aknakereső Zöld foszforeszkálással jelzi egy baktériumtenyészet, ha a taposóaknákban használt anyagok közelségét érzi. A világ 87 országában vannak még fel nem robbant aknák, a skót kutatók fejlesztése évente több tízezer embert és milliónyi állatot menthet meg a súlyos sérülésektől.

Olvad az Antarktisz Az Antarktisz keleti részének jégtakaróján is tapasztalható az eddig csak a hatodik földrész nyugati részén megfigyelt olvadás - tűnik ki egy tanulmányból, amely a Nature Geoscience című szaklapban jelent meg. A sarki jégsapkák óriási vízmennyiséget tárolnak. Grönland 409 ezer négyzetkilométeres jégtakarójának teljes elolvadása nagyjából hét méterrel növelné meg a tengerek szintjét, az Antarktisz 13 millió 200 ezer négyzetkilométeres jegének elolvadása viszont már több mint 70 méteres vízszintemelkedéssel járna. Az új vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a déli sarkvidék nyugati jégtakarója 2006 óta gyorsított ütemben veszít a tömegéből, és a földrész keleti részén ugyanilyen jelenségek tapasztalhatók. A Texasi Egyetem kutatócsoportja a GRACE műholdak 2002 és 2009 áprilisa között továbbított adatait dolgozta fel. Egy másik tanulmány szerint az Antarktisz hőmérséklete mára 6 fokkal meghaladta a legutóbbi, 128 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett nagy jégkorszakközi felmelegedés hőmérsékletét: ez 3 fokkal magasabb, mint amennyi a korábbi becslésekben szerepelt.Az őskori felmelegedés miatt a tengerek szintje 4-6 méterrel meghaladta a mait.

Szoláris cunami Százezer kilométer magas, óránként 900 ezer kilométer sebességű plazmahullámokkal jár a napkitörések után bekövetkező szoláris cunami, aminek a létezését tízéves vita után most bizonyította be a NASA két napfigyelő műholdja - adta hírül az Index. A Nap anyagát alkotó plazmából álló, szökőárhoz hasonló jelenségeket először 1997-ben észlelt a NASA Solar and Heliospheric Observatory műholdja. A Nap felszínén terjedő óriási plazmahullámokat 2009 februárjában a Solar Terrestrial Relations Observatory két műholdja 90 fokos szögben eltérő nézőpontból figyelte meg, így a csillagászok háromdimenziós modellt és animációt tudtak alkotni a hullámok születéséről és terjedéséről. A jelenség több milliárd tonna gázt és plazmát dobott ki az űrbe, és a fizika törvényei pontosan ugyanolyan jelenséget generáltak utána, mint a Földön a tenger alatti rengések által kiváltott szökőárak. A cunami hullámai 100 ezer kilométer magasak voltak - ez két és félszerese a Föld kerületének.

Hadronütköztetés Tizennégy havi szünet után újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A nagy hadronütköztető, amely a világ eddigi legkomplexebb berendezése, a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni. Az LHC Genf közelében, a francia-svájci határon egy 27 kilométeres alagútban található. A berendezés segítségével protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre gyorsítanak fel, majd ütköztetnek egymással. Ennek során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok. Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós költséggel megépült létesítményben. Az indítás után kilenc nappal rövidzárlat keletkezett, és elszivárgott egy tonnányi a hűtőrendszerben lévő héliumból. A helyreállítás 40 millió svájci frankba került. A kutatók azt remélik, hogy ezúttal hosszabb ideig sikerül majd üzemben tartani a berendezést.

Gyógyszerhamisítás Több millió dolláros haszonra tesznek szert azok a bűnbandák, amelyekinfluenza elleni hamisított gyógyszereket árusítanak az interneten - közölte a brit Sophos számítógép-biztonsági cég. Több internetes oldalon az influenza elleni Tamiflu hamisított változatát kínálják a H1N1 vírustól tartó embereknek. A Sophos 2009-ben több százmillió, hamisított gyógyszeripari termékeket népszerűsítő levélszemetet, illetve honlapot észlelt a világhálón. A vállalat adatai szerint számos bűnbanda székhelye Oroszországban van, míg a legtöbb hamisított Tamiflut és más álgyógyszert az Egyesült Államokban, Németországban, Nagy-Britanniában, Kanadában és Franciaországban vásárolják. A hamisított gyógyszerek árusítása jövedelmező üzlet: az egyik oroszországi csoport átlagosan naponta 16 ezer dollárra tesz szert álgyógyszerek forgalmazásával. Azok a csalók, akik több hálózatban is részt vesznek, naponta akár százezer dollárt is kereshetnek az elemzés szerint.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.