VIZA A tisztítóműveknek köszönhetően olyannyira javult a Duna vízminősége, hogy hamarosan visszatérhet a folyó legnagyobb halfajtája, a viza. Egyelőre jelképes számú, száz megjelölt, nyomon követhető ivadékot telepítettek a folyó magyarországi szakaszára.
CSERNOBIL Kutatók megfejtették az erősen sugárzó zónában is erőteljesen burjánzó Csernobil környéki növények titkát. Ezek szerint a növényekben termelődő proteinek védik meg őket a sugárzástól - hasonlóan ahhoz, ahogy a nehézfémekkel szennyezett talajon élő növények fehérjéi teszik.
VIPERA Idén már 240 rákosi vipera született a Kiskunsági Nemzeti Park viperavédelmi központjában. Ezzel a központban, természetes környezetben élő rákosi viperák száma hétszázra nőtt - ehhez képest szabadon az egész országban is csak félezer él.
LAPTOP Svájci kutatók szerint veszélyes hosszú időn át az ölünkben tartani a laptopot. A kutatók szerint a számítógép hője lassan megpiríthatja a comb és az ágyék bőrfelületét, sőt a magas hőmérséklet a spermiumok fejlődését is akadályozhatja, így terméketlenséghez vezethet.
ROZMÁR Veszélyeztetett faj lehet a csendes-óceáni rozmár: az Északi-sarkvidéken nyaranta az olvadó jég miatt sok állat a partokon kénytelen összezsúfolódni, ahol a rozmárok messze kerülnek a táplálékforrásoktól, a kicsinyeket pedig könnyen agyon is taposhatják.
VÖRÖSISZAP Az utóbbi évek legsúlyosabb környezetvédelmi katasztrófája történt hétfő délután Veszprém megyében, amikor - vélhetően az utóbbi idők esőzései miatt - átszakadt az Ajkai Timföldgyár Zrt. vörösiszap-tárolójának gátja. A több méter magas, az alkalmazott technológia miatt erősen lúgos kémhatású (13-as pH-jú!), híg vörösiszapár először a szomszédos Kolontárt öntötte el, ám kisvártatva elérte Devecsert, Somlóvásárhelyet, Tüskevárt, Apácatornát és Kisberzsenyt is. Egyedül Devecserben 400 házat öntött el az áradat, de a többi településen is több tucat embert kellett kitelepíteni. A 6-700 ezer köbméter mennyiségű iszap melléképületeket, kocsikat, kerítéseket, állatokat sodort el, utak, közművek sérültek meg, többek között egy gázvezeték is. Lapzártánkig négy ember biztosan meghalt, egyiküket egy híddal együtt ragadta el az ár, többen eltűntek és sokan kerültek kórházba, főleg az erősen maró hatású, lúgos oldat okozta égési és szemsérülések miatt. Az iszap többek között nehézfémeket tartalmaz, ezért a légutakba vagy az emésztőrendszerbe kerülve a maró hatáson felül is súlyos mérgezést okozhat. Az iszapömlés miatt súlyos, sokmilliárdos károk keletkeztek a környező településeken - az okozott környezeti kár úgyszólván felmérhetetlen. A vörösiszap az alumíniumgyártás legfontosabb alapanyagának, a timföldnek a gyártása során keletkező melléktermék. Vas-, alumínium-, szilíciumvegyületeket és nátrium-hidroxidot tartalmaz, s kis koncentrációjú nehézfémtartalma mellett, ha alacsony mértékben is, de radioaktív. A környezetre elsősorban erősen lúgos kémhatása miatt veszélyes, ezért veszélyes hulladéknak minősül. Évente csak Magyarországon több százezer tonna keletkezik belőle.
CSAPADÉKREKORD Az idei év az ország több régiójában több esőt hozhat, mint bármikor a meteorológiai mérések kezdete óta. Már a most mögöttünk hagyott szeptember is az utóbbi tíz év legcsapadékosabb őszelője volt, sok helyen a havi átlag ötszöröse is lehullott, de a nyár, sőt a tavasz is sokfelé hozott nem kívánt, rekordmennyiségű esőt. A Dunántúlon sok helyen az év első háromnegyedében több mint 1000 mm csapadék hullott, a Bakony egyes részein ugyanez az érték 1300 mm. Sok helyen már most több eső hullott, mint a mérések kezdete óta bármikor, s könynyen megdőlhet a 130 éves országos abszolút rekord is (1510 mm), amit még 1937-ben az Alpokalján, Kőszeg-Stájerházaknál mértek. A meteorológusok szerint a rendkívül magas évi csapadékmennyiség, benne a szeptemberi esőzések annak köszönhetők, hogy a kontinens középső részén a szokásosnál gyakrabban jelentek meg ciklonok, mindenekelőtt mediterrán ciklonok és azok frontjai. Ezek térbeli eltolódására egyelőre nincs egyértelmű magyarázat, de mozgásuk még belefér a mérsékelt öv éghajlati sajátosságaiba.
EMBERKÍSÉRLET Az Egyesült Államok hivatalosan is bocsánatot kért Guatemalától az 1940-es években folytatott elképesztő szifiliszkísérletek miatt. A mostanában nyilvánosságra került tények szerint 1946 és 1948 között katonákat, rabokat és mentális betegeket fertőztek meg szándékosan (és tudtuk nélkül) a szifilisz és más nemi úton terjedő betegségek kórokozójával - majd antibiotikumokkal kezelték a kialakult fertőzést. A kísérleteket John Charles Cutler, az USA Közegészségügyi szolgálatának orvosa vezette, aki később szerepet vállalt a hírhedtté vált Tuskegee-kísérletben, amelynek során Alabama állambéli, afroamerikai részesbérlőkön tanulmányozták a kezeletlen szifilisz élettani hatásait. A guatemalai kísérletek dokumentumaira éppen Cutler iratarchívumának tanulmányozása során bukkant öt éve egy amerikai kutató, Susan Mokotoff Reverby.
GLIESE 581G Naprendszeren kívüli bolygót találtak, amelyen megfelelő körülmények uralkodhatnak a folyékony víz és talán az élet számára is. A Gliese 581g-nek nevezett planéta háromszor nagyobb tömegű a Földnél, és saját "naprendszerének" úgynevezett lakhatósági zónájában kering. Az újonnan felfedezett égitest jelenleg ismert paraméterei alapján a Földhöz leginkább hasonlító exobolygó. Mindössze 20 fényévre van tőlünk, a Libra (Mérleg) csillagképben, és egy, a Napnál is halványabb csillag, a Gliese 581 körül kering, amely körül korábban már öt exobolygóra találtak. A Gliese 581g csillagtávolsága a Nap- Merkúr-távolsághoz hasonló, ami csillagának kisebb sugárzási teljesítménye miatt éppen ideális helyszín: itt egy Földhöz hasonló bolygó felszínén tartósan előfordulhat folyékony víz. A Gliese 581 kisebb a Napnál, tömege mintegy 30 százaléka, energiakibocsátása pedig 1 százaléka a mi csillagunkénak.
