cyberhírek

  • .
  • 2010. november 11.

Tudomány

Elektrosokk Az oxfordi egyetem agykutatóikísérletekkel bizonyították, hogy egyes agyterületek enyhe elektromos stimulálása javítja az alanyok matematikai képességeit. Az alkalmazott elektrosokk nagyon enyhe volt. Adathalászat A Facebook beismerte, hogy a közösségi oldalon futó több, külső fejlesztésű alkalmazás személyes adatokat gyűjtött a használóiról, hogy aztán adatbróker cégeknek adják el őket.
A lebukott programozókat fél évre kizárták a fejlesztői programból.

Google-per A Google beperelte az amerikai kormányt, mert a cég szerint a szövetségi minisztériumi e-mail rendszer korszerűsítésére kiírt pályázaton indokolatlanul részesíti előnyben a Microsoftot.

Hipochondria Aki beképzeli magának a fájdalmat, abban az előbb-utóbb ki is alakul - állítja egy német kutatócsoport. Korábban a képzelet erejét csak a placebohatás kapcsán tudták kísérletekkel igazolni, most azonban a fájdalom esetében is sikerült.

Transzplantáció Új módszert mutattak be spanyol kutatók transzplantációs célú mesterséges szervek létrehozására őssejtek segítségével. Az őssejtek felhasználása jelentősen csökkenti a donorszervek kilökődésének kockázatát.

Emléktörlés Amerikai kutatóknak egérkísérletekbena kísérleti állatok agyából erősen bevésődött emlékeket sikerülttörölniük. A technológia az agy emlékközpontjában található speciális fehérjék manipulálásán alapszik, és elvileg embereken is működhet.

Sokféleség Megállapodás született az élővilág védelmében a Biológiai Sokféleség Egyezmény tagjainak 10. találkozóján Japánban. A következő tíz évben növelik a védett területek arányát, és megállapodtak a genetikai erőforrások hozzáféréséről is.

Nyomravezető A mexikói rendőrség 18 holttestet ásott ki egy tömegsírból, miután egy olyan videofelvételre bukkantak a YouTube-on, amelyen két hátrakötözött kezű férfi látható.

Szuperszonikus utasszállító Három évet és évente ötmillió dollárt szán a NASA a világ leggyorsabb utasszállító repülőgépének kifejlesztésére és megépítésére. A gép utazósebessége a tervek szerint a hangsebesség ötszöröse lesz, és a jelenleg 21 órás New York-Sydney utat két és fél óra alatt teszi majd meg - adta hírül az Index a Daily Mail nyomán. A projekt a Mars-utazást előkészítő hosszú távú kutatásokmellékterméke, az atmoszférából kilépő, majd oda visszalépő, nagy sebességre képes gépnél hasonló mérnöki kihívásokkal kell szembenézni, mint a Marsra leszálló egységnél: könnyűnek kell lennie, de a súrlódás miatti extrém hőhatást is jól kell bírnia. A gép meghajtásáért a scramjet technológia felel, amivel már évek óta kísérleteznek a NASA-nál. Először 2009-bensikerültpár másodpercre működésre bírni éles teszten egy ilyen motort, az eddigi legbiztatóbb kísérletben pedig három és fél percig működött a csodahajtómű. A scramjet lényege, hogy kiváltják a sugárhajtású gépek turbináját: az üzemanyag (cseppfolyós hidrogén) elégetéséhez az oxigént a motorba beáramló levegő adja, amit az óriási sebesség miatt fellépő torlóhatás sűrít össze. A scramjetet ezért csak hangsebesség feletti tempónál lehet bekapcsolni, de akkor 6000 km/óra fölé gyorsítja a gépet.

Cyberzsaruk Nagy-Britanniában évente 3500 leendő rendőrt képeznek ki arra, hogy miként kövessenek bűnözőket. A képzés januártól azzal bővül, hogy a nyomozók megtanulják, miként tegyék mindezt a mikroblogokat figyelve, illetve hogyan ássák bele magukat a Facebook-oldalakba bizonyítékok vagy szemtanúk után kutatva. A briteknél rendkívül népszerű Twitter és Facebook számtalan esetben segítheti a bűnüldöző szervek munkáját, a képzés résztvevőinek egyebek mellett azt kell majd megtanulniuk, hogy az online technikákkal miként segíthetik a bizonyítási eljárást, és hogyan juthatnak bizonyítékokhoz számítógépekről, mobiltelefonokról és egyéb kütyükről.

Határvillongás Egy nicaraguai katonai vezető a Google Maps online térképszolgáltatás adataira támaszkodva katonákat vezényelt a San Juan tó mellé, ami a Costa Ricával közös határnál fekszik. A Google Maps azonban pontatlanul jelezte a határvonalat, így a katonák már Costa Ricában vertek tábort, és a szomszédos állam területén tűzték ki a nicaraguai zászlót, amiből botrány lett. A Google szóvivője szerint nem tudtak a hibáról, és folyamatosan dolgoznak a térképszolgáltatáson: legutóbb épp nyáron jelentették be, hogy hatvan ország határvonalát pontosították, egyebek közt azért, mert a kambodzsai kormány komoly kritikát fogalmazott meg a Thaifölddel közös határ pontatlanságai miatt.

Holografikus video Amerikai kutatók újabb lépéssel kerültek közelebb a holografikus videózás megvalósításához, de a valódi mozgókép élményére egy darabig még várni kell, mert a speciális kijelzőn jelenleg még csak két másodpercenként jelenhetnek meg az újabb képkockák. A Nature-ben bemutatott technológia a holográfia elvén működik. A kutatóknak arra kellett megoldást találniuk, hogy a hagyományos kamerák sorozatával rögzített, közel 360 fokos szögben látható képeket miként lehet valós időben továbbítani és a televíziózásban megszokott gyorsasággal mozgóképként megjeleníteni. A holografikus videók rögzítése hagyományos kamerákkal, több nézőpontból történik. Mindössze a háromdimenziós képek megjelenítéséhez szükséges különleges kijelző létrehozása jelentette a kihívást. A tökéletes látványhoz átlátszó, úgynevezett fotorefraktív polimert készítettek. Ez olyan kijelző, amelynek anyagában fényre reagáló, elektromos mező változására elforduló és sorba rendeződő festékmolekulák vannak.

Művér Bőrsejtekből kiindulva sikerült vért létrehozniuk kanadai kutatóknak. A módszer kikerüli az őssejtek alkalmazását, újszerű megközelítésével egyszerűsíti a folyamatot. Ha sikerül egy ember saját bőrsejtjeiből kiindulva létrehozni transzfúzióra alkalmas vért, akkor a műtéti beavatkozásokhoz vagy a vérszegénység kezeléséhez nincs szükség idegen vérre. A kanadai kutatók egy 3°4 centiméteres emberi bőrdarabból egy adag transzfúzióra elegendő vért tudtak előállítani. Az eljárás klinikai próbái 2012-ben kezdődhetnek el, de öt-tíz év is eltelhet, mire általánosan használhatják az orvoslásban.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.