A fentanil halálos karrierje

Doktor House sem bírná

Tudomány

A tengerentúlon tomboló opioidjárvány egyik fő okozója egy rendkívül veszélyes hatóanyag, amely Magyarországon sem ismeretlen.

Képzeljünk el egy vegyületet, amelynek hatásos adagja mikrogrammban (a gramm milliomod részében!) mérhető, de már ebben a nagyságrendben is halálos lehet. Felszívódik a bőr felszínéről, így azokat is megmérgezheti, akik csak hozzáérnek, még a drogkereső kutyákat is védeni kell tőle. 30–50-szer olyan hatásos, mint a heroin, és 50–100-szor múlja felül a morfium, a legismertebb mák-alkaloid bódító-fájdalomcsillapító hatását. Ez a szer a fentanil, amely többek között legális gyógyszerek alapanyaga, de postán, interneten is rendelhető. „Rekreatív” használata, a szerrel való visszaélés évente több tízezer halálos áldozatot követel, elsősorban az Egyesült Államokban. A Vicodinon élő sorozatdoki, Doktor House sem holmi elszigetelt példa, ráadásul a fentanil sokkal gyilkosabb szer a Vicodinban lévő hidrokodonnál.

Ópium után szabadon

Az emberiség jó ideje ismeri a kerti mák (Papaver somniferum) áldásos és átkos hatásait. Az éretlenül megmetszett mákgubó nedve számos, a központi idegrendszerre ható vegyületet, kémiailag opioid alkaloidokat tartalmaz – a legismertebb közülük a morfium, de szerkezeti rokonainak is fontos gyógyászati szerep jut, például az attól minimálisan (mindössze egy bónusz metilcsoportban) különböző kodeinnek. Ahogy a vegyészet odáig jutott, hogy el tudta különíteni a korábban differenciálatlan szerkoktélként használt ópium hatóanyagait, úgy jött a késztetés, hogy olyan új vegyületeket állítsanak elő (elsőként a természet által legyártott opioid nyersanyagokból), amelyek hatásosabbak előképeiknél, ugyanakkor mentesek például a morfium átkától, a gyorsan kialakuló hozzászokástól és fizikai függőségtől.

Tudjuk jól, az elsődleges cél sokkal jobban teljesült, mint a második. A heroin például tényleg hatásosabb szer a morfiumnál, amiből ecetsavval való reakció nyomán állítják elő, de sokkal addiktívabb is. Idővel mind több olyan gyógyszermolekulát szintetizáltak a vegyészek, amelyek hatásosságához nem férhetett kétség, de ugyanúgy alkalmasak voltak a rekreációs célú felhasználásra. A kodeinből tovább szintetizált hidrokodon, illetve a tebain nevű mák-alkaloidból gyártott oxikodon régi ismerősök – ezeknek a szereknek már a 80-as években is megvoltak a magyar fogyasztói is, akiknek korántsem a köhögéscsillapítás vagy az erős fájdalmak enyhítése volt a céljuk (amire amúgy e szerek kétségtelenül alkalmasak). Az efféle félszintetikus opioidok után logikus lépés volt olyan hatóanyagokat találni, amelyek hatása és hatásmechanizmusa azonos a fenti, még többé-kevésbé mákbázisú vegyületekével, de mákra, ópiumra már nyomokban sincs szükség az előállításukhoz.

A legnevezetesebb és egyben a legkockázatosabb ilyen vegyületet, a fentanilt 1960-ban szintetizálta a neves belga gyógyszervegyész, Paul Janssen és csapata. Gyakorlatilag 1968 óta van gyógyszerforgalomban – főleg már végstádiumos rákos betegek kapják a máshogy nehezen csillapítható fájdalmak enyhítésére, de benzodiazepinekkel együtt műtéti érzéstelenítésben, aneszteziológiai szerként is használják. A fentanil is a szervezet egyik természetes opioid receptorához (μ-opioid) kapcsolódik: ez a gigantikus fehérje alapesetben a szervezet saját belső kémiai jelzőanyagait, agyi opioidjait tudja magához kötni, de a fentanil képes beelőzni a „bennszülött” enkefalinokat és a béta-endorfint. Nemcsak a fájdalmat csillapítja, de eufóriát is okoz, ám túladagolva vagy óvatlanul más szerekkel kombinálva használata légzési nehézségekhez, súlyos esetben a légzés leállásához vezethet. Persze még számos ismert komoly mellékhatással bír: lezuhanhat a vérnyomás, felborulhat a szerotonin-háztartás, de az alkalmi rosszullét, a hányás, a hallucinációk, koordinációs zavarok sem lebecsülendő következmények.

 

Patikából piacra

Miután igen erős és hatásos szerről van szó, kisebbfajta csoda, hogy a visszaélések nem váltak rögtön, a piaci bevezetést követően tömegessé. Ez végül csak az utóbbi évtizedekben történt meg – más, hasonló mechanizmusú vegyületek (részben a már fent felsorolt félszintetikus opioidok) kiterjedt rekreá­ciós célú felhasználásával párhuzamosan. 
A fentanil esetében ehhez hozzájárult az is, hogy a 90-es évek közepétől új formában és márkanév alatt került a piacra (ez a nálunk is kapható, bőrön át felszívódó hatóanyagú tapasz, illetve egy fentanilos nyalóka).

Az Egyesült Államokban és Kanadában már évek óta opioidjárványról beszélnek, amit a riasztó mortalitási adatok is alátámasztanak – a jelenség létét tavaly már Trump elnök is kénytelen volt elismerni. Az Egyesült Államokban évről évre egyre több a túladagolásos haláleset; ez a szám 2016-ban 64 070 volt, ebből 42 249-en haltak meg opioidtúladagolásban, s az utóbbi esetek mintegy felét fentanil vagy valamely fentanilanalóg (az eredeti vegyület kémiai származéka) használata okozta. A fentanil önmagában is okolható azért, hogy az Egyesült Államokban már második éve csökken a születéskor várható élettartam. És már nem is csak az eredetileg receptre kapható gyári készítmények vannak forgalomban: az országban évente 800 millió dollárnyi fentaniltablettát (vagy más kiszerelésű készítményt) terítenek a kínai terjesztők. A laborban egyszerűen és viszonylag olcsón legyártható fentanil legfőbb illegális forrása tehát Kína – még az e téren is jelentős gyártónak számító Mexikót is lenyomják. Ráadásul már nem is csak az eredeti hatóanyag van a piacon, hiszen ennek számtalan, kisebb-nagyobb mértékben eltérő szerkezeti analógját szintetizálták – előbb a gyógyszervegyészek, majd már kizárólag a rekreációs piacra dolgozó molekuladizájnerek. Akad közöttük olyan vegyület is, mint a még 1974-ben (szintén Janssen által) alkotott karfentanil, amely százszor hatásosabb, mint maga a fentanil, így a halálos adagja is kisebb (bár nem arányosan).

 

Magyarok a postán

A fentanilnak és analógjainak semmilyen különös tulajdonsága sincs: fehér, színtelen, szagtalan porról van szó, amiből igen kevés is elég (sőt, sok is), így levélben is terjeszthető. Aki mohó, persze könnyen lebukhat: nemrégiben egy nő és egy férfi került rendőrkézre Magyarországon, akik postán rendelték Kínából a döbbenetes mennyiségű, bő fél kilogrammnyi anyagot, amire a Ferihegyi repülőtéren csaptak le a hatóságok. A nagyságrend érzékeltetésére leírnánk, hogy a majomkísérletek (hiszen emberen elvileg csak a dílerek kísérleteznek) során testkilogrammonként 300 mikrogramm már a tesztcsoport felét megölte (azaz ennyi belőle a medián halálos dózis).

A Kínában tömegesen gyártott fentanilnak (és származékainak) a kiszűrése sem veszélytelen: vámosok, kábítószer-ellenes ügynökök lettek rosszul, pedig csak hozzáértek az anyaghoz. Zsírokban remekül oldódik, így a bőr felszínéről is felszívódhat, ráadásul pár szemcse is elég a mérgezéses tünetek jelentkezéséhez. A fentanilmérgezés kezelésére ugyanaz a módszer, mint a természetes vagy félszintetikus opioidok túladagolása esetén: a naloxon és a naltrexon egyaránt ismert, régóta használatos kompetitív opioid antagonisták, azaz képesek a fentanilmolekulákat kiszorítani, hatásukat meggátolni a megfelelő receptorok blokkolásával.

A fentanil nem csak magában kerül az illegális piacra, sokszor más anyagokat „ütnek be”, kevernek össze vele – a legjellemzőbbek a heroin-fentanil és a kokain-fentanil koktélok. A droghasználó sokszor nem is tud arról, mit szed vagy lő be magának, a heroin és a fentanil összekeverése pedig – utóbbi jóval kisebb hatásos tömege miatt – már önmagában is végzetes lehet. A fentanil és származékai a beszámolók szerint ugyan némileg kevésbé euforikus hatásúak, mint a heroin, cserébe erősebb a nyugtató és fájdalomcsillapító hatáskomponens. A fentanil okozta haláleseteket az is gyarapítja, hogy alig lehet precízen hígítani: nagyon könnyű elrontani a megfelelő dózis beállítását.

 

Prince is

Az utóbbi években több híres zenész halálában is fentanilfélék játszottak szerepet. A 2016-ban 57 évesen elhunyt Prince az utólagos orvosi vizsgálatok szerint véletlen, akaratlan fentaniltúladagolás miatt halt meg. A sztár számos gyógyszerutánzatot tartott otthon – az egyik pirula papíron hidrokodon és paracetamol (aránylag kevésbé veszélyes) keverékéből állt, de valójában fentanilt tartalmazott, ami a feltüntetett gyógyszer szokásos dózisában alkalmazva önmagában is halálhoz vezethetett. Tom Petty idén egy olyan gyógyszerkoktél elfogyasztása után vesztette életét, ami a fentanilon kívül még legalább két másik származékát is tartalmazta – a zenész elvileg a törött csípője miatti fájdalom ellen szedte e szereket.

A drogpiaci és társadalmi okokra visszavezethető amerikai opioidjárvány egyelőre még nem csapott át a világ más régióira, de Kanadában már megkongatták a vészharangot. Ausztráliában és Új-Zélandon, ahol szintén megjelent a piacon, a drogpreven­ciós szakemberek válaszul az ellenanyag naloxonhoz való könnyebb hozzáférést sürgetik. Egyelőre főleg Amerikára jellemzők a „pill mill”-nek nevezett, ún. gyógyszermalmok, ahol rendes orvosok, sokszor rendelőkben, klinikai környezetben, minimális vizsgálatok nyomán, gyakorlatilag boldog-boldogtalannak felírják az opioid fájdalomcsillapítókat – borsos áron, de egyelőre legálisan. Az opioidtúladagolásos esetek fele köthető receptre kapott szerekhez, de a vizsgálatok szerint az illegálisan, utcán, interneten fentanilt beszerzők is túlnyomórészt orvostól, receptre kapták meg a maguk első adag szintetikus opioidját.

A fentanilfélék veszélyességét mutatja, hogy az idegmérgek, vegyi fegyverek terén élenjáró Oroszország megalapozott vádak szerint emberek ellen is bevetette a fentanilszármazék (a világ más részein inkább nagy termetű emlősöknek szánt altatólövedékekben használatos) karfentanilt. Az utólagos brit vizsgálatok szerint 2002-ben, a moszkvai Dubrovka Színházban történt túszdráma „megoldására” az orosz biztonsági erők karfentanilt és remifentanilt tartalmazó füstbombákat használtak a túszokkal zsúfolt épületben. A túszdráma 170 halottja közül 125 halt meg a fentanilfélékhez köthető légzési elégtelenségben és az aeroszol belélegzése miatti fulladásban. A halottak száma azért is lehetett ilyen magas, mert bár a biztonsági erők (az okok említése nélkül) figyelmeztették a mentőcsapatokat, hogy hozzanak magukkal opioid antagonistákat, ám azoknál mégsem volt elég naloxon (vagy naltrexon), mivel nem is sejtették, hogy ilyen mennyiségben és ekkora embertömeg jelenlétében vetnek be opioidtartalmú bénító gázt.

Figyelmébe ajánljuk