Képzeljünk el egy vegyületet, amelynek hatásos adagja mikrogrammban (a gramm milliomod részében!) mérhető, de már ebben a nagyságrendben is halálos lehet. Felszívódik a bőr felszínéről, így azokat is megmérgezheti, akik csak hozzáérnek, még a drogkereső kutyákat is védeni kell tőle. 30–50-szer olyan hatásos, mint a heroin, és 50–100-szor múlja felül a morfium, a legismertebb mák-alkaloid bódító-fájdalomcsillapító hatását. Ez a szer a fentanil, amely többek között legális gyógyszerek alapanyaga, de postán, interneten is rendelhető. „Rekreatív” használata, a szerrel való visszaélés évente több tízezer halálos áldozatot követel, elsősorban az Egyesült Államokban. A Vicodinon élő sorozatdoki, Doktor House sem holmi elszigetelt példa, ráadásul a fentanil sokkal gyilkosabb szer a Vicodinban lévő hidrokodonnál.
Ópium után szabadon
Az emberiség jó ideje ismeri a kerti mák (Papaver somniferum) áldásos és átkos hatásait. Az éretlenül megmetszett mákgubó nedve számos, a központi idegrendszerre ható vegyületet, kémiailag opioid alkaloidokat tartalmaz – a legismertebb közülük a morfium, de szerkezeti rokonainak is fontos gyógyászati szerep jut, például az attól minimálisan (mindössze egy bónusz metilcsoportban) különböző kodeinnek. Ahogy a vegyészet odáig jutott, hogy el tudta különíteni a korábban differenciálatlan szerkoktélként használt ópium hatóanyagait, úgy jött a késztetés, hogy olyan új vegyületeket állítsanak elő (elsőként a természet által legyártott opioid nyersanyagokból), amelyek hatásosabbak előképeiknél, ugyanakkor mentesek például a morfium átkától, a gyorsan kialakuló hozzászokástól és fizikai függőségtől.
Tudjuk jól, az elsődleges cél sokkal jobban teljesült, mint a második. A heroin például tényleg hatásosabb szer a morfiumnál, amiből ecetsavval való reakció nyomán állítják elő, de sokkal addiktívabb is. Idővel mind több olyan gyógyszermolekulát szintetizáltak a vegyészek, amelyek hatásosságához nem férhetett kétség, de ugyanúgy alkalmasak voltak a rekreációs célú felhasználásra. A kodeinből tovább szintetizált hidrokodon, illetve a tebain nevű mák-alkaloidból gyártott oxikodon régi ismerősök – ezeknek a szereknek már a 80-as években is megvoltak a magyar fogyasztói is, akiknek korántsem a köhögéscsillapítás vagy az erős fájdalmak enyhítése volt a céljuk (amire amúgy e szerek kétségtelenül alkalmasak). Az efféle félszintetikus opioidok után logikus lépés volt olyan hatóanyagokat találni, amelyek hatása és hatásmechanizmusa azonos a fenti, még többé-kevésbé mákbázisú vegyületekével, de mákra, ópiumra már nyomokban sincs szükség az előállításukhoz.
A legnevezetesebb és egyben a legkockázatosabb ilyen vegyületet, a fentanilt 1960-ban szintetizálta a neves belga gyógyszervegyész, Paul Janssen és csapata. Gyakorlatilag 1968 óta van gyógyszerforgalomban – főleg már végstádiumos rákos betegek kapják a máshogy nehezen csillapítható fájdalmak enyhítésére, de benzodiazepinekkel együtt műtéti érzéstelenítésben, aneszteziológiai szerként is használják. A fentanil is a szervezet egyik természetes opioid receptorához (μ-opioid) kapcsolódik: ez a gigantikus fehérje alapesetben a szervezet saját belső kémiai jelzőanyagait, agyi opioidjait tudja magához kötni, de a fentanil képes beelőzni a „bennszülött” enkefalinokat és a béta-endorfint. Nemcsak a fájdalmat csillapítja, de eufóriát is okoz, ám túladagolva vagy óvatlanul más szerekkel kombinálva használata légzési nehézségekhez, súlyos esetben a légzés leállásához vezethet. Persze még számos ismert komoly mellékhatással bír: lezuhanhat a vérnyomás, felborulhat a szerotonin-háztartás, de az alkalmi rosszullét, a hányás, a hallucinációk, koordinációs zavarok sem lebecsülendő következmények.
Patikából piacra
Miután igen erős és hatásos szerről van szó, kisebbfajta csoda, hogy a visszaélések nem váltak rögtön, a piaci bevezetést követően tömegessé. Ez végül csak az utóbbi évtizedekben történt meg – más, hasonló mechanizmusú vegyületek (részben a már fent felsorolt félszintetikus opioidok) kiterjedt rekreációs célú felhasználásával párhuzamosan.
A fentanil esetében ehhez hozzájárult az is, hogy a 90-es évek közepétől új formában és márkanév alatt került a piacra (ez a nálunk is kapható, bőrön át felszívódó hatóanyagú tapasz, illetve egy fentanilos nyalóka).
Az Egyesült Államokban és Kanadában már évek óta opioidjárványról beszélnek, amit a riasztó mortalitási adatok is alátámasztanak – a jelenség létét tavaly már Trump elnök is kénytelen volt elismerni. Az Egyesült Államokban évről évre egyre több a túladagolásos haláleset; ez a szám 2016-ban 64 070 volt, ebből 42 249-en haltak meg opioidtúladagolásban, s az utóbbi esetek mintegy felét fentanil vagy valamely fentanilanalóg (az eredeti vegyület kémiai származéka) használata okozta. A fentanil önmagában is okolható azért, hogy az Egyesült Államokban már második éve csökken a születéskor várható élettartam. És már nem is csak az eredetileg receptre kapható gyári készítmények vannak forgalomban: az országban évente 800 millió dollárnyi fentaniltablettát (vagy más kiszerelésű készítményt) terítenek a kínai terjesztők. A laborban egyszerűen és viszonylag olcsón legyártható fentanil legfőbb illegális forrása tehát Kína – még az e téren is jelentős gyártónak számító Mexikót is lenyomják. Ráadásul már nem is csak az eredeti hatóanyag van a piacon, hiszen ennek számtalan, kisebb-nagyobb mértékben eltérő szerkezeti analógját szintetizálták – előbb a gyógyszervegyészek, majd már kizárólag a rekreációs piacra dolgozó molekuladizájnerek. Akad közöttük olyan vegyület is, mint a még 1974-ben (szintén Janssen által) alkotott karfentanil, amely százszor hatásosabb, mint maga a fentanil, így a halálos adagja is kisebb (bár nem arányosan).
Magyarok a postán
A fentanilnak és analógjainak semmilyen különös tulajdonsága sincs: fehér, színtelen, szagtalan porról van szó, amiből igen kevés is elég (sőt, sok is), így levélben is terjeszthető. Aki mohó, persze könnyen lebukhat: nemrégiben egy nő és egy férfi került rendőrkézre Magyarországon, akik postán rendelték Kínából a döbbenetes mennyiségű, bő fél kilogrammnyi anyagot, amire a Ferihegyi repülőtéren csaptak le a hatóságok. A nagyságrend érzékeltetésére leírnánk, hogy a majomkísérletek (hiszen emberen elvileg csak a dílerek kísérleteznek) során testkilogrammonként 300 mikrogramm már a tesztcsoport felét megölte (azaz ennyi belőle a medián halálos dózis).
A Kínában tömegesen gyártott fentanilnak (és származékainak) a kiszűrése sem veszélytelen: vámosok, kábítószer-ellenes ügynökök lettek rosszul, pedig csak hozzáértek az anyaghoz. Zsírokban remekül oldódik, így a bőr felszínéről is felszívódhat, ráadásul pár szemcse is elég a mérgezéses tünetek jelentkezéséhez. A fentanilmérgezés kezelésére ugyanaz a módszer, mint a természetes vagy félszintetikus opioidok túladagolása esetén: a naloxon és a naltrexon egyaránt ismert, régóta használatos kompetitív opioid antagonisták, azaz képesek a fentanilmolekulákat kiszorítani, hatásukat meggátolni a megfelelő receptorok blokkolásával.
A fentanil nem csak magában kerül az illegális piacra, sokszor más anyagokat „ütnek be”, kevernek össze vele – a legjellemzőbbek a heroin-fentanil és a kokain-fentanil koktélok. A droghasználó sokszor nem is tud arról, mit szed vagy lő be magának, a heroin és a fentanil összekeverése pedig – utóbbi jóval kisebb hatásos tömege miatt – már önmagában is végzetes lehet. A fentanil és származékai a beszámolók szerint ugyan némileg kevésbé euforikus hatásúak, mint a heroin, cserébe erősebb a nyugtató és fájdalomcsillapító hatáskomponens. A fentanil okozta haláleseteket az is gyarapítja, hogy alig lehet precízen hígítani: nagyon könnyű elrontani a megfelelő dózis beállítását.
Prince is
Az utóbbi években több híres zenész halálában is fentanilfélék játszottak szerepet. A 2016-ban 57 évesen elhunyt Prince az utólagos orvosi vizsgálatok szerint véletlen, akaratlan fentaniltúladagolás miatt halt meg. A sztár számos gyógyszerutánzatot tartott otthon – az egyik pirula papíron hidrokodon és paracetamol (aránylag kevésbé veszélyes) keverékéből állt, de valójában fentanilt tartalmazott, ami a feltüntetett gyógyszer szokásos dózisában alkalmazva önmagában is halálhoz vezethetett. Tom Petty idén egy olyan gyógyszerkoktél elfogyasztása után vesztette életét, ami a fentanilon kívül még legalább két másik származékát is tartalmazta – a zenész elvileg a törött csípője miatti fájdalom ellen szedte e szereket.
A drogpiaci és társadalmi okokra visszavezethető amerikai opioidjárvány egyelőre még nem csapott át a világ más régióira, de Kanadában már megkongatták a vészharangot. Ausztráliában és Új-Zélandon, ahol szintén megjelent a piacon, a drogprevenciós szakemberek válaszul az ellenanyag naloxonhoz való könnyebb hozzáférést sürgetik. Egyelőre főleg Amerikára jellemzők a „pill mill”-nek nevezett, ún. gyógyszermalmok, ahol rendes orvosok, sokszor rendelőkben, klinikai környezetben, minimális vizsgálatok nyomán, gyakorlatilag boldog-boldogtalannak felírják az opioid fájdalomcsillapítókat – borsos áron, de egyelőre legálisan. Az opioidtúladagolásos esetek fele köthető receptre kapott szerekhez, de a vizsgálatok szerint az illegálisan, utcán, interneten fentanilt beszerzők is túlnyomórészt orvostól, receptre kapták meg a maguk első adag szintetikus opioidját.
A fentanilfélék veszélyességét mutatja, hogy az idegmérgek, vegyi fegyverek terén élenjáró Oroszország megalapozott vádak szerint emberek ellen is bevetette a fentanilszármazék (a világ más részein inkább nagy termetű emlősöknek szánt altatólövedékekben használatos) karfentanilt. Az utólagos brit vizsgálatok szerint 2002-ben, a moszkvai Dubrovka Színházban történt túszdráma „megoldására” az orosz biztonsági erők karfentanilt és remifentanilt tartalmazó füstbombákat használtak a túszokkal zsúfolt épületben. A túszdráma 170 halottja közül 125 halt meg a fentanilfélékhez köthető légzési elégtelenségben és az aeroszol belélegzése miatti fulladásban. A halottak száma azért is lehetett ilyen magas, mert bár a biztonsági erők (az okok említése nélkül) figyelmeztették a mentőcsapatokat, hogy hozzanak magukkal opioid antagonistákat, ám azoknál mégsem volt elég naloxon (vagy naltrexon), mivel nem is sejtették, hogy ilyen mennyiségben és ekkora embertömeg jelenlétében vetnek be opioidtartalmú bénító gázt.
