Az új évben majd jobb lesz – így lehetne összefoglalni az Ipsos 33 országban végzett közvélemény-kutatását azzal kapcsolatban, mit várnak az emberek a 2025-ös évtől. Igaz, a jobb nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban optimisták lennénk a világ, illetve a saját országuk jövőjével kapcsolatban. 2024-re sikerült elérni a pandémia előtti szintet, és már „csak” az emberek 65 százaléka értékeli úgy, hogy rossz éve volt az országának, fele pedig úgy, hogy személyesen neki vagy a családjának – írja összefoglalójában a hvg.hu.
A gazdasággal kapcsolatban különösen borúlátóak a magyarok, még a régiónk többi országában élőkhöz képest is.
Romániában és Lengyelországban – a globális trendnek megfelelően – nagyjából az emberek fele tekint pozitívan a jövőbe, a magyaroknak azonban csak a 35 százaléka. Árnyalja a képet, hogy a régiónkban a megkérdezettek nagyjából 80 százaléka szerint az új évben az árak gyorsabban emelkednek majd, mint a bérek, többet fogunk adózni, magasabb lesz az infláció és a munkanélküliség.
Az Ipsos felmérése szerint a környezetet illetően sem várnak sok jót a megkérdezettek. A 80 százalékuk az átlaghőmérséklet emelkedésére számít, és ennél csupán kicsivel alacsonyabb azoknak az aránya, akik az extrém időjárás okozta katasztrófák gyakoribbá válására is számítanak.
Nagyjából minden második megkérdezett számít csak arra, hogy a kormánya lépéseket tesz ezért, szigorú törvényekkel szabályozva a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. Magyarországon ez az arány 40 százalék, Romániában és Lengyelországban pedig valamelyest még kevesebb.
A társadalommal kapcsolatban a magyarok igencsak pesszimisták, de a többi ország várakozása sem túl rózsás.
Azt, hogy a nők azonos munkáért azonos fizetést fognak kapni, a világon az emberek fele, nálunk a válaszadók 27 százaléka várja, amivel a felmérésben szereplő összes ország közül a legborúlátóbb jóslatot produkáltuk.
Míg világszerte az emberek egyharmada tartja elképzelhetőnek az egymás iránti tolerancia növekedését, Magyarországon csak az emberek 15 százaléka valószínűsíti ezt, de a franciák, a belgák és a hollandok közül még ennyien sem bíznak ebben.
Globálisan az emberek kétharmada számít arra, hogy erősödni fog a migrációs nyomás. A régiónk ebből a szempontból kiemelten érintett: Romániában, Lengyelországban és Németországban is 70 százalék felett van azoknak az aránya, akik ezt elképzelhetőnek tartják. Magyarországon – az évtizede tartó migrációs riogatás ellenére – csak az emberek 46 százaléka vélekedik hasonlóan, sőt a megkérdezettek kétharmada az ország lakosságszámának csökkenésére számít.
Különösen nagy a félelem a háborúkkal kapcsolatban is. A válaszadók csaknem fele valószínűnek tartja, hogy nukleáris fegyvert vetnek be valahol a világban, az orosz–ukrán háború végét csak 27, a közel-keleti konfliktus feloldását pedig 22 százalék várja 2025-re. Utóbbiaknál még abban is többen bíznak, hogy az idén meglelik a rák ellenszerét (40 százalék), vagy hogy életet találnak egy másik bolygón (34 százalék).
