Segítőivel – többek között óvodákkal és iskolákkal – együtt felméri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit országszerte. A számolás január 24-étől, péntektől január 27-ig, hétfőig tart.
Az MME által meghirdetett közösségi munkában bárki részt vehet, így egyéni megfigyelők, családok információira is számítanak. A felmérésnek az is célja, hogy felhívja a figyelmet erre a fajra és a védelem fontosságára. Még mindig lehet hallani olyan esetről, hogy elzavarják a telelő baglyokat, akár úgy is, hogy kivágják a fákat, amelyeken meghúzódtak.
A baglyok valószínűleg azért költöznek be falura, városra a lombhullás után, mert ha kinn maradnának az erdőben, és továbbra is ott töltenék a nappalt, hamarabb észrevennék őket a csupasz fákon a náluk nagyobb ragadozók: parlagi sasok, héják, egerészölyvek, sólymok. A lakott területre ezek közül azonban csak a héja látogat be időnként, a többi messzire elkerüli az embert. Azért is jó hely az erdei fülesbaglyoknak a lakott terület, mert a szélén általában mindig van elég egér és mezei pocok.
Egy-egy városi, falusi telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország „bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja.
Az MME közleménye arra is kitér, hogy a baglyok jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra. A fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás (felöklendezett, emészthetetlen szőr- és csontgombóc) az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot. Sőt, e madarak jelenléte „gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt. Tavaly télen a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-vendégek minimum 2,9 milló (!) mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztítottak el (ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege mintegy 73 tonna)! Ha a baglyok (és más ragadozó életmódot folytató madarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot mi csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és akkor is csak részben tudnánk megoldani” – emlékeztet az egyesület.
A téli gyülekezőhelyek felmérését a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el Magyarországon 2009-ben. 2018-tól vette át e közösségi munka szervezését az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya.
A címlapkép forrása az MME Tiszavasvári Helyi Csoportjának Facebook-posztja
