Esszé

A lélek kokainja

Művészek szemérem elleni vétségei a Horthy-korszakban

Tudomány

Művészileg értéktelen, megbotránkoztató, pornografikus, ízléstelen, perverz – ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illették a Horthy-korszak hatóságai azokat a művészi alkotásokat, amelyeket erkölcssértőnek találtak. A vád a legtöbb esetben „sajtó útján elkövetett szemérem elleni vétség” volt, amiért színészek, grafikusok, írók és könyvkiadók is bíróság elé kerültek.

Az egyik legelső ügy a Sörluk című filmhez kapcsolódott, amelyet négyszáz fős meghívott közönség előtt mutattak be az Emke moziban 1920 áprilisában, és az egyik jelenetében a kádból kiugró meztelen nőnek nem sikerült azonnal teljesen betakarnia magát a fürdőköpenyével. A „pornografikus film” rendezője és főszereplője Gellért Lajos színész volt, őt és vele egyetemben a színésznőt, a film íróját, a mozi és a filmkölcsönző vállalat igazgatóját az ügyészség 1921 februárjában vád alá helyezte, ugyanazon év októberében azonban felmentették őket. (A filmről ezen kívül semmilyen információ nem maradt fent.)

Veszélyben a közerkölcs

Nagyjából ugyanebben az időben indult meg az egyik legtöbbet szemlézett és fél év­tizeden át tartó tárgyalássorozat is. Santhó Imre grafikus 1920 márciusában azzal az ötlettel kereste meg Becker Bäbyt, a korabeli pesti élet híresen szabados életvitelű táncos- és színésznőjét, hogy aktrajzokat készítene róla. Kellner István erotobibliomán könyvkereskedő és -kiadó segítségével száz példányban elkészült kiadvány egy mappában tíz különálló képet tartalmazott. A mappák egy tétele Bécsbe került volna, ám a határon lefoglalták azokat a hatóságok. Santhó, Becker és Kellner bíróság elé került. A vád szerint Santhó több képe „a nemi érzékiséget s részben a nemi perverzitást feltűnően az előtérbe helyezi s az általános erkölcsi és szeméremérzetet durván sérti s ekként nyilvánvalóan fajtalanságot tartalmaz”. A védelem azzal érvelt, hogy az album képei „művészi aktok voltak s így azok csupán művészi szempontokból bírálhatók felül, másból nem, mert a művészi alkotás szabadságának korlátozása volna bármely más szempont”. Ennek eldöntésére a törvényszék szakértő meghallgatását rendelte el. A sors iróniájaként éppen Imre apjának, Santhó Miklós festőművésznek egykori gimnáziumi társát, Lyka Károlyt kérték fel szakértőnek, aki szerint „az egész gyűjtemény semmiféle szempontból nem képvisel művészi értéket”. A tárgyalások a nyilvánosság kizárásával zajlottak, mivel a bűnper anyaga a „közerkölcsiséget súlyosan veszélyeztette volna”. Volt tárgyalás 1921-ben és 1923-ban is, az utolsó, 1925. októberi alkalmon Kellnert egy 1914. évi sajtótörvény alapján már felmentették. Becker Bäby időközben hozzáment gróf Nyári Gusztávhoz, Imrédy Béla – majdani miniszterelnök – unokaöccséhez; ennek a ténynek talán volt némi köze a megváltozott vallomásához (ekkor már azt mondta, hogy a képeket rossznak találta, és nem tudott az album elkészültéről) és a bírósági ítélethez, amely végül felmentette, és még a perköltségeket is az állam vállalta magára. Santhó ebben az időben pedig már nem tartózkodott Magyarországon. Az egész ügyet végül elévülés miatt 1927 novemberében megszüntették.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.