Gombaellenőrök munka közben

Egy gyilkos sem menekülhet

Tudomány

A nagy aszály után még a szakértőket is meglepte, hogy az ősz ennyire gazdag gombaszezont hozott. Ahogy előbújtak a termőtestek, úgy indultak meg a hobbigombászok is, a gombákat bevizsgáló szakellenőrök pedig nem győzték a munkát.

A magyar nem egy nagy gombász nemzet, bocsátja előre Albert László mikológus, a gombák tudományával foglalkozó Magyar Mikológiai Társaság (MMT) elnöke. Pedig az országban nagyjából 5 ezer gombafaj él (ebből mintegy 3 ezer úgynevezett nagygombafaj), s ezek közül majd’ 100 faj ehető. Az alföldi területeken leg­inkább szegfűgombát, csiperkét, őzlábgombákat és a nyárfához kötődő érdestinórut lehet gyűjteni, a domb- és erdővidékeken a legnépszerűbb fogások a kalapos gombák (vargányák, rókagombák vagy éppen az ízletes rizike, amely 2022-ben az év gombája lett). Ehhez képest elenyésző mennyiségű, néhány tucat faj mérgező, a többi gomba egyszerűen csak azért nem csábít elfogyasztásra, mert keserű, büdös vagy nyálkás.

Hiába van viszonylag sok ehető gombafajunk, a környező országokban, például Szlovákiában, Ausztriában vagy Ukrajnában sokkal nagyobb a kultúrája az erdei és mezei gombák gyűjtésének és fogyasztásának, teszi hozzá Albert László. A KSH 2020-as adata szerint a magyarok mindössze 1 kilogramm gombát esznek évente, míg az európai átlag ennek több mint a négyszerese. Itthon a gombák főleg csak akkor kapnak kiemelt figyelmet, amikor a mostani őszhöz hasonlóan a kitartóbb esőzéseknek köszönhetően gazdag szezon alakul ki. Magyarországon a gombák megismerése nem épült be szervesen az oktatásba, sem az általános, sem a középiskolákban, panaszolja a mikológus. Az egyetemeken is csak az utóbbi néhány évben indultak egyes szakokon mikológiával foglalkozó speciálizációk, például az ELTE-n és Szegeden.

Kiss-Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője azt mondja, a gombákat népszerűsítő kampányukban azt tapasztalták, hogy nagyon megosztó a gombafogyasztás megítélése. Sokan a neveltetés miatt, sokan félelemből kerülik a gombákat. Ráadásul, akik megeszik a gombát, azok sem túlzottan nyitottak az érdekességekre: a legnépszerűbb csiperkén és laskagombán, esetleg a sitakén túl nemigen mernek próbálkozni, és a leves, gombapörkölt, rántott gomba hármason is kevesen látnak túl. Pedig a gombák gazdagok értékes tápanyagokban, jól beilleszthetők a fenntartható étrendbe, sokan húst kiváltó alapanyagként használják, egyebek közt olajokat, pástétomokat, szárított snackeket, sőt savanyúságokat is készítve belőlük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.