MaNcs 34. évf. 46. sz. (2022-11-17)
Ha valaki a múlt hét második felében feltévedt az információs szupersztráda magyarországi szakaszára, könnyen Felcsút szűkebb vonzáskörzete felé ragadt az útja – alkalmasint el sem tudta kerülni hazánk főfaluját. Két röpke nap alatt három jó hír is belepte a sajtó minden részét (felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül). Fussuk át ezeket – nyilván okulásból – szép sorjában.
Az Alkotmánybíróság (AB) jól megoldotta a nehéz házi feladatot: kedd délelőtti határozata szerint a törvényhozás „mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő a tudományos kutatásról, a fejlesztésről és az innovációról szóló törvény, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításakor azzal, hogy nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat”.
A Szabadság téri emlékmű előtörténete egészen 1942-ig nyúlik vissza, amikor Moszkvában, illetve Leningrádban építészek részére kiírták az első pályázatokat a nagy honvédő háború emlékműveinek megtervezésére; az alapmotívumok között gyakran bukkantak fel az orosz katonai sírokat hagyományosan díszítő obeliszkek. A következő két évben a szovjet művészeti és építészeti szervezetek szisztematikusan folytatták a győzelem után felállítandó alkotások tervezését, az elkészült (minta)terveket pedig kiállításokon mutatták be.
Másfél éves lehettem, tokától bokáig bebugyolálva hevertem egy karfás szánkóban, amit a lassan pilinckázó hóesésben édesanyám húzott. Ahogy a hópelyhek a meleg bőrömhöz érve szétolvadtak az arcomon, ingerülten csattantam fel: „Anuka, megbas a hó!”
A kormány meséje szerint az Oroszországra kivetett szankciók miatt száguld a hazai infláció, és az infláció miatt van szükség a hatósági árakra. A kormány intézkedéseinek hatásairól beszélgettünk az árazás és az infláció szakértőjével.
Hétfőn vált hivatalossá, hogy Orbán Viktor elfogadta Palkovics László miniszter múlt heti lemondását. A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) megszűnik, feladatait három másik tárca veszi át. Palkovics mindvégig lojálisan szolgálta Orbánt, számos botrányos ügy menedzselését vállalta.
Összesen 410 posta zárt be az idén ideiglenesen vagy végleg. Az érintettek szerint, amire most lakat került, az nem nyit ki újra. Hasonló karcsúsításra nem volt példa az elmúlt 18 évben.
Szakszervezeti múltjában és tapasztalatában bízik Komjáthi Imre, az MSZP októberben megválasztott új társelnöke, és hogy képes lesz felrázni és megújítani a párt közösségét. A kilátások borúsak: ha a többnyire idős, sok vereséget megélt aktivisták sem tudnak az új elnökséggel tartani, elpártolt választóikat az ellenzék más pártjai is szívesen látják.
Aláírást gyűjtöttek, hogy máshogy épüljön, belekötött a Fidesz, felfüggesztették az uniós támogatását, kigyulladt a tetőszerkezete, 2012-re mégis elkészült a makói Hagymatikum fürdő. Már a Fidesz is szereti. Most bővítik. Közben a város az energiaárak miatt télre bezárta a legtöbb intézményét.
Az olaszok még nem néztek szembe teljes mélységében a fasiszta múltjukkal, veszélybe kerülhet a demokrácia – aggódtak a demokratikus világban, amikor a szélsőjobboldali, posztfasiszta Fratelli d’Italia (FdI) vezetésével jobboldali-szélsőjobboldali koalíció nyerte meg a szeptember 25-i parlamenti választást. Meddig ér a Mussolini-nosztalgia az olasz politikában és a társadalomban?
A náci megszállást követően 1941 és 1944 között az Einsatzgruppe, vagyis „bevetési csoport” néven működő halálosztagok tömeges kivégzéseket hajtottak végre kelet-európai és balti országokban (Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldávia, Lettország, Litvánia, Észtország).
Az agyondíjazott szerző, aki fotósként is tevékeny, sikeres, úgy egy évtizede költőként kezdte a pályáját. A 2010-es Aktív kórterem és a ’11-ben kiadott Állapotok – negyvenöt töredék című verseskötetei után aztán a próza felé fordult.
A kétezres évek elején gyakori látvány volt a pályaudvarokon, ahogy reggelente frissen megfestett szerelvények gurulnak be a peronokra, vadabbnál vadabb rajzokkal. A graffitik sokszor olyan frissek voltak, hogy szinte érezni lehetett az alig megszáradt festék szagát.
A cím alapján gondolhatnánk egy laza krimire, esetleg szexről, megcsalásról szóló szalondrámára. A darabban végül is van pici mindenből, ám a helyzet jóval bonyolultabb.
Minden ízében kortárs darab ez, de felsejlenek benne a drámairodalom legklasszikusabb toposzai is, Oidipusztól Hamletig. A cselekménynek egy halotti tor ad keretet, ahol a szereplők azt próbálják kideríteni, milyen is volt valójában az elhunyt, a nagy hatalmú vállalkozó, az apa, a férj, a barát és az üzlettárs. Vagyis, hogy milyenek ők maguk.
A 20. század elején induló modernista művészeti irányzatok szinte kivétel nélkül hirdették a gépek kultuszát: a fejlődés, a jövő kulcsát látták a mechanikus és ipari szerkezetekben, amelyek idővel művészetük inspirációforrásaivá, sőt, eszközeivé és tárgyaivá is váltak. Mi maradt mindebből technológia és információ vezérelte (sőt inkább uralta) korunkra, amelyet sokszor a poszthumán és antropocén kifejezésekkel írunk le?
„Tradition ist Schlamperei”, azaz a hagyomány puszta hanyagság, mondta Gustav Mahler, és nem biztos, hogy minden muzsikusa szerette őt ezért. Fischer Iván mindent megtesz, hogy zenekara ne váljon „slampossá”.
Ebben az amerikai haderő afganisztáni jelenlétének utolsó két hetét, az evakuálást taglaló, felkavaró dokumentumfilmben nem tekintik át az események politikai vonatkozásait. Nem részletezik a történelmi kontextust.
Mark Linkous a teljes ismeretlenségből vált egyik pillanatról a másikra az amerikai alternatív rock egyik meghatározó alakjává, amikor 1995-ben megjelent a szólóprojektjének tekinthető Sparklehorse első nagylemeze.
Nyilván nem ez a sorozat a legjobb reklám a népszerűsége mélypontján lévő rendőri erőknek. Kate London, a háromrészes miniszéria alapjául szolgáló regény szerzője maga is rendőrként szolgált, aki munkája során önszorgalomból szinte etnográfiai részletességgel rögzítette a napi eseményeket; a rendőrök apró hibáit, botlásait, melyek később nagyobb problémákhoz vezettek.
Friss könyve válogatott és új versekkel, részben közösségi finanszírozásból jelent meg. Szabadságról, traumaoldásról, „öreg lélekről” és fényképezésről beszélgettünk vele.
Sisi egy eddig nem látott oldalát ismerhetjük meg a Fűző című filmben: káromkodik, szeretőt tart, betegséget színlel, és egyre nehezebben fér bele ifjúkori ruháiba. Az osztrák filmrendezőt a királyné el nem múló kultuszáról és természetesen Ernst Marischka kitörölhetetlen emlékű trilógiájáról is kérdeztük.
Amikor Sztupa és Troché a tizedik pezsgőskupakot is fellőtték az égre, a mulatság lassan lecsengett a Petřín tornyában.
A Bohém rapszódia sikere óta vérszemet kaptak a filmkészítők.
Énekegyüttes és szaxofonkvartett: a puristák talán felvonják a szemöldöküket, de a végeredménnyel kapcsolatban egy szavuk sem lehet.
„Egy erősítő. Egy mikrofon. Egy ember. Megszámlálhatatlan fogós dallam” – így definiálja Dazy nevű, két éve létező projektjét a korábban számtalan punkzenekarban megfordult James Goodson.
Az ő elementáris házikoncertjeinek sorozata az egyik maradandó emlékem a karanténkoncertek hónapjaiból.
Derwin Dicker a brit elektronikus (tánc)zene late bloomere.
2022 Harry Styles éve – legalábbis így szóltak az énekes tervei, aki karrierjét a One Direction fiúbandában kezdte a brit X-faktorban, 2017 óta viszont már szólóban nyomul.
A parasztcsalád szerkezetében, mentalitásában, gazdasági egység mivoltában még őrzi az évszázados mintázatot, bár modern munkagépeket használ és nagyüzemi jellegű gazdálkodást folytat (egyetlen terményt állít elő, őszibarackot).
Hód Huba kalandozni vágyott, ezért hátrahagyva a szép folyópartot, ahol az övéivel élt, egy nap messze evezett.
A nagy aszály után még a szakértőket is meglepte, hogy az ősz ennyire gazdag gombaszezont hozott. Ahogy előbújtak a termőtestek, úgy indultak meg a hobbigombászok is, a gombákat bevizsgáló szakellenőrök pedig nem győzték a munkát.
