„Én feljövök érte a síri világból” – no, de hol nyugszik Petőfi?

Tudomány

170 éve lesz, hogy Petőfi eltűnt a segesvári ütközet után. Azóta sem tudjuk, hol lelte halálát.

A Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatója (a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal együttműködésben) fejébe vette, hogy az egykor Segesvár mellett lezajlott csata helyszínén végzett régészeti feltárások nyomán felkutassa: hol is nyugszik Petőfi Sándor, akinek 1849 nyarán veszett nyona.

Ha meg is kezdődnek a kutatások, alighanem sziszifuszi munka vár a régészekre: a homályos és egymásnak ellentmondó emlékek alapján már a múlt század végén sem lehetett egyértelműt állítani arról, hol és hogyan halt meg Petőfi, s hogy vajon hová temethették.

A még megbízhatónak tekinthető tanúk utoljára az 1849 július 31-én lezajlott, magyar részről vesztes ütközetben látták a rendhagyó katonai pályafutást felmutató, ám ekkor már a sereghez hivatalosan nem tartozó költőt, aki a magyar arcvonalak felbomlása és a honvédhaderő rendezetlen visszavonulása nyomán maga is menekülőre fogta a dolgát.

A budapesti Petőfi téren álló Petőfi szobor egyik legrégebbi fényképe (1894)

A budapesti Petőfi téren álló Petőfi szobor egyik legrégebbi fényképe (1894)

Fotó: Fortepan

 

A jórészt utólag, az önkényuralom enyhülése idején keletkezett visszaemlékezések igen zavarosak és sokszor egymásnak is ellentmondóak, így ezt követően már csak kérdések maradnak Petőfi sorsával kapcsolatban.

  • Vajon tényleg megölték a menekülőket üldöző orosz lovas kozákos, dzsidások?
  • Vagy tényleg sebesülten talált menedéket egy környékbeli gazdánál, aki eltemette?
  • Tényleg őt ismerte fel a cs. kir. haderő őrnagya a csata után a halottak között?
  • De ha így volt, miért változtatta meg a következő évtizedekben többször is a véleményét?
  • Tényleg nem keresték Petőfit a harcok elültével a barátai – tényleg igaz, hogy az utókor által többnyire rosszindulatúan elparentált feleség, Szendrey Júlia próbálta egyedül felkutatni?
  • Hogyan válhatott az 1850-es évek önkényuralomtól sínylődő Magyarországa egyben a szélhámos ál-Pefőfik paradicsomává?
  • Honnan származik a Petőfi Oroszországba, Szibériába hurcolásáról szóló legenda, aminek az ez idáig utolsó, már nemét tekintve sem stimmelő „barguzini” ál-Petőfit köszönhetjük?
  • És vajon a történetek fényében és meggyőző bizonyítékok híján mennyire lesz könnyű dolga a Petőfi sírja után kutakodóknak?

 

Még jóval több részlet olvasható e heti print számunkban Még forog benne címen! Igyekszünk minden kérdésre válaszolni, még ha több olyan si akad, amire nem lehet, hiszen nincs bizonyíték.

Vegyen friss Magyar Narancsot az újságárusoknál vagy fizessen elő rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.