„Én feljövök érte a síri világból” – no, de hol nyugszik Petőfi?

Tudomány

170 éve lesz, hogy Petőfi eltűnt a segesvári ütközet után. Azóta sem tudjuk, hol lelte halálát.

A Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatója (a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal együttműködésben) fejébe vette, hogy az egykor Segesvár mellett lezajlott csata helyszínén végzett régészeti feltárások nyomán felkutassa: hol is nyugszik Petőfi Sándor, akinek 1849 nyarán veszett nyona.

Ha meg is kezdődnek a kutatások, alighanem sziszifuszi munka vár a régészekre: a homályos és egymásnak ellentmondó emlékek alapján már a múlt század végén sem lehetett egyértelműt állítani arról, hol és hogyan halt meg Petőfi, s hogy vajon hová temethették.

A még megbízhatónak tekinthető tanúk utoljára az 1849 július 31-én lezajlott, magyar részről vesztes ütközetben látták a rendhagyó katonai pályafutást felmutató, ám ekkor már a sereghez hivatalosan nem tartozó költőt, aki a magyar arcvonalak felbomlása és a honvédhaderő rendezetlen visszavonulása nyomán maga is menekülőre fogta a dolgát.

A budapesti Petőfi téren álló Petőfi szobor egyik legrégebbi fényképe (1894)

A budapesti Petőfi téren álló Petőfi szobor egyik legrégebbi fényképe (1894)

Fotó: Fortepan

 

A jórészt utólag, az önkényuralom enyhülése idején keletkezett visszaemlékezések igen zavarosak és sokszor egymásnak is ellentmondóak, így ezt követően már csak kérdések maradnak Petőfi sorsával kapcsolatban.

  • Vajon tényleg megölték a menekülőket üldöző orosz lovas kozákos, dzsidások?
  • Vagy tényleg sebesülten talált menedéket egy környékbeli gazdánál, aki eltemette?
  • Tényleg őt ismerte fel a cs. kir. haderő őrnagya a csata után a halottak között?
  • De ha így volt, miért változtatta meg a következő évtizedekben többször is a véleményét?
  • Tényleg nem keresték Petőfit a harcok elültével a barátai – tényleg igaz, hogy az utókor által többnyire rosszindulatúan elparentált feleség, Szendrey Júlia próbálta egyedül felkutatni?
  • Hogyan válhatott az 1850-es évek önkényuralomtól sínylődő Magyarországa egyben a szélhámos ál-Pefőfik paradicsomává?
  • Honnan származik a Petőfi Oroszországba, Szibériába hurcolásáról szóló legenda, aminek az ez idáig utolsó, már nemét tekintve sem stimmelő „barguzini” ál-Petőfit köszönhetjük?
  • És vajon a történetek fényében és meggyőző bizonyítékok híján mennyire lesz könnyű dolga a Petőfi sírja után kutakodóknak?

 

Még jóval több részlet olvasható e heti print számunkban Még forog benne címen! Igyekszünk minden kérdésre válaszolni, még ha több olyan si akad, amire nem lehet, hiszen nincs bizonyíték.

Vegyen friss Magyar Narancsot az újságárusoknál vagy fizessen elő rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.