Tudomány

Rezonáló gépek, „simiző” kerekek, furcsa rezgések, emberi eredetű időkésés, a semmiből fellépő forgalmi dugók, rejtélyes turbulenciák, a robotok érintése – ezekről beszélt nekünk a Műegyetem tudományos iskolát alapító professzora.

1848–49-ben nemcsak forradalom és szabadságharc, hanem etnikai polgárháború is zajlott Magyarországon. Történelmi glóbusz a friss Magyar Narancsban.

Annyira megszoktuk saját, jól bevált mértékegységeinket, hogy ha mással találkozunk, előfordul, hogy gondot okoz az átváltás.

A biztonsági gyufa, a porlasztó, a villanymozdony vagy a bűvös kocka mellé odatehetjük azt a szerkezetet is, amely a fotózást forradalmasította volna. A Duflex fényképezőgépet annyi technikai újdonsággal szerelték fel, hogy a kortársak fel sem tudták fogni, így nem is nagyon értékelték. De nem csak ezért lett kudarc a magyar technikatörténet egyik legnagyobb újítása.

Az oltások több mint két évszázados karrierje és sikere sem győz meg mindenkit arról, hogy szükséges alkalmazni a korábban rengeteg áldozatot szedő járványos betegségek elleni vakcinákat. A kortárs paramedicina, például a homeopátia felől érkező szkeptikusok érvei és indulatai sok forrásból táplálkoznak és egyre népszerűbbek.

Filozófiai kávéház, tanácsadás, praxis – új jelenségek és fogalmak, amelyek azt mutatják, hogy a filozófusok egy része igyekszik közelebb hozni a hétköznapokhoz a gondolkodás művészetét. A téma szakértőjével beszélgettünk.

A rendszertanról szóló, többször újrafogalmazott könyve szinte átírja a növényvilág osztályozását, cikkeit világszerte idézik – nekünk többek között az evolúciós gondolkodás jelentőségéről, a megszokott fogalmak feloldódásáról és Darwin máig tartó hatásáról mesélt.

A vulkáni tevékenység élénküléséről számolnak be a kutatók Európa egy olyan sűrűn lakott zónájában, ahol korábban katasztrofális kitörések zajlottak.

Közgazdásznak tanult, pedig gyerekkorától az illatok érdekelték. Ma Párizsban él, saját cége van, és a világ minden tájáról érdeklődnek munkái iránt.

A közelmúltban többen is bakteriális eredetű agyhártyagyulladás miatt vesztették életüket. Beszélhetünk-e járványról?

1916. december 30-án, az I. világháború kellős közepén és az Osztrák–Magyar Monarchia létezésének utolsó előtti pillanatában került sor az utolsó magyar királykoronázásra. Fényes külsőségek, baljós előjelek és egy zsörtölődő bolgár cár a Mátyás-templomban.

A 19. század végén a világ számos állatkertjének volt szinte kötelező eleme valamilyen egzotikus népcsoport szerepeltetése. Levéltáros szerzőnk összegyűjtötte, hogy kiket mutogattak az 1880-as években Budapesten. Cikkéből az is kiderül, hogy mindez mai szemmel sem tekinthető botránynak.

Egy egzotikus, ám annál fontosabb matematikai szakterület, a csoportelmélet nemzetközileg elismert művelője a magyar matematikusiskolákról, a matematikai tudás és praxis jelentőségéről, a tudomány gyakorlati hasznairól és esztétikumáról mesélt nekünk.

A szokásosnál melegebb a sarkkör körül a hőmérséklet – harsogta a világsajtó az elmúlt hetekben. Az már kisebb hangsúlyt kapott, hogy emiatt nem marad el a tél.