December elején a Veres Pálné Gimnázium két tanulója került kórházba fertőző agyhártyagyulladás tüneteivel, és egyikük néhány órával később meghalt. Karácsony előtt egy 22 hónapos körömi kisfiú életét sem tudták megmenteni, karácsonykor pedig egy budapesti bölcsődés halt meg, szervezetében egyértelműen kimutatták a Neisseria meningitidis baktérium B típusát. E felkavaró hírek ellenére a járványos, invazív agyhártyagyulladás (amit el kell különíteni a betegség más típusaitól, lásd Mind az agyunkra mennek című keretes írásunkat) nem ritka betegség Magyarországon, de védőoltással megelőzhető.
B változat
Az agyhártyagyulladás vagy meningitisz, régies szóval agyláz, a központi idegrendszert körülvevő hártyák megbetegedése, amit a decemberi esetekben a meningococcus (az említett Neisseria meningitidis baktérium) váltott ki. E baktériumnak A, B és C, illetve W és Y betűvel jelölt szerotípusai ismertek, közös jellemzőjük, hogy immunrendszerünk nehezen tud védekezni ellenük, mivel olyan külső burokkal rendelkeznek, melynek köszönhetően szinte észrevétlenül tudnak áthatolni védelmi rendszerünkön. A betegség előfordulása földrajzi helyenként változó, évente több százezres nagyságrendben regisztrálnak meningococcust, mely átlagosan az esetek 10 százalékában vezet halálhoz. A fejlett országokban 100 ezer emberből 1–5 kapja el, a fejlődő országokban, ahol a vakcináció sem oly elterjedt, ennél 5-10-szer gyakrabban fordul elő. Magyarországon évente 35–70 megbetegedést jelentenek, ezeket főleg a baktérium B, ritkábban a C csoportja okozza: utóbbit mutatták ki az elhunyt gimnazistánál. A halálozásra jellemző, hogy 2015-ben a 36 fertőzött közül 9 vesztette életét, de összességében az idei statisztika is hasonló lehet. Azonban nagy a latencia; a fertőzöttek között nem mindig alakulnak ki szimptómák, vagy enyhébb lefolyású az egész, és így azonosítatlan marad. Ez annak is köszönhető, hogy a beteg – más okból – antibiotikumot szed, ami az őszi–téli felső légúti járványos időszakban elég gyakori. A fertőzés a csecsemők és a kisgyermekek, illetve a 15–24 éves fiatalok között a leggyakoribb, a baktérium a nyál közvetítésével terjed, átadásához szoros kontaktus szükséges. Ennek alapesetei között a járványügyi szakemberek rendre felsorolják a csókolózást, de az érintkezés kevésbé romantikus gyakori,ismétléses formái, a zsúfolt együtt lakás, együtt alvás is elégséges lehet a betegség átadásához.
A fertőzés bekövetkezését követően a meningitisz lappangási ideje 2–10 nap. Tipikus tünete a nagyon erős, szinte csillapíthatatlan fejfájás, ez a betegek túlnyomó részénél előfordul. Ezen felül egy sajátos szimptómahármast szoktak vizsgálnak: a súlyos nyakmerevség, a hirtelen felszökő, csillapíthatatlan láz és a megváltozott mentális állapot, viselkedés együtt ugyan csak a betegek 45 százalékánál diagnosztizálható, ám amennyiben egyik sem jelentkezik, akkor aligha meningitiszről van szó. Ritkább a fotofóbia (a fénytől való idegenkedés) és fonofóbia (a hangos zajok iránti intolerancia); s a hányinger vagy hidegrázás is jellegzetes tünet lehet, de csupán a többi szimptómával együtt relevánsak, hiszen ezek megannyi más betegség esetén is előfordulnak. A meningococcus sajátossága az is, hogy csupán az egyik klinikai formája az agyhártyagyulladás, mivel a kórokozó véráramba kerülése után néhány óra alatt vérmérgezés (szepszis avagy septicaemia) is kialakulhat, ami gyors halálához is vezethet. Tipikusan meningococcus kiváltotta vérmérgezés esetében jellemzőek még a vérzéses kiütések, melyek a csecsemőknél különösen veszélyesek, mivel bizonyos esetekben szövetelhaláshoz (gangrénához) vezethetnek,
A meningococcus (azaz a N. meningitis) virulens kórokozó, ha táptalajt talál, könnyen szaporodni kezd, sok szervet megtámad, s többnyire nem is csak ártalmatlan gyulladást, hanem rögtön sejtelhalást okoz. Ennek oka az, hogy a baktériumból kiszabaduló endotoxin sejtkárosító hatással rendelkezik, szinte feloldja a környező szöveteket. A sok tekintetben horrorisztikus betegség a mellékvese kéregállományát szinte azonnal tönkreteszi, mivel itt bevérzéseket okoz, ezáltal pedig pillanatok alatt mellékvesekéreg-elégtelenség alakul ki. Ez utóbbi viszont olyan hormonális zavarhoz vezet, ami miatt a beteg már a legkisebb stresszre is képtelen reagálni, ezáltal védtelenné válik a fertőzésekkel szemben. Mindehhez nem kellenek napok: a végzetes állapot órákon belül bekövetkezhet. Ezzel párhuzamosan a bőrben is létrejöhetnek bevérzések és gennygócok, bakteriális tályogok, miközben az agyhártyán gond nélkül tud szaporodni a kórokozó.
Epidémia minden évben
A fertőzötteknek már a betegség első jelei után azonnal antibiotikumot adnak – több országban, például Nagy-Britanniában ez a sürgős kezelés megelőzi a fertőzés kimutatását (ami a radikális antibiotikum-kúra után már nem is mindig lehetséges). Ilyenkor a beteg közvetlen környezete is megkapja a megfelelő antibiotikum-kezelést, amelyet térítésmentesen biztosít a lakóhely szerint illetékes hivatal népegészségügyi osztálya vagy ügyelete.
Ez azért is fontos, mert nem mindig ilyen olcsó beszerezni a rendelkezésre álló védőoltást – habár a meningococcus mind az öt csoportja (A, B, C, W, Y) ellen van hatékony vakcina. Az ÁNTSZ honlapján olvasható tájékoztató szerint a 25 éves kor alatti korosztályt, ezenfelül a hajlamosító alapbetegségben szenvedőket és az utazókat javasolt oltásban részesíteni. A vakcinációs séma korosztályonként és oltóanyagonként változik, a hatékony védelem helyesen alkalmazott oltási sorozattal (immunizációval) és ismétlő, „emlékeztető” oltásokkal érhető el. Külön anyag áll rendelkezésre a baktérium B, illetve C , valamint kombináltan az A, C, W, Y szerocsoportok ellen. Az oltás különösen ajánlott a csecsemőknek, zárt közösségekben élő gyermekeknek és fiatal felnőtteknek, főleg bentlakásos iskolák, nevelőotthonok, kollégiumok lakóinak, továbbá olyan gyermekeknek és felnőtteknek is, akik alapbetegségük vagy egészségi állapotuk (például a lép hiánya) miatt hajlamosabbak a fertőzésre.
A meningococcus C szerocsoportja elleni oltás korábban jelent meg Magyarországon. Nem volt olcsó, de nem is volt megfizethetetlen, így elterjedésével visszaszorult a C típusú fertőző agyhártyagyulladás. Jó hír, hogy január elsejétől már ingyenes ez az oltás, sőt az is elképzelhető, hogy az eddig csak „ajánlott” vagy „választható” vakcina bekerül a kötelezők közé is, a notórius oltásellenesek nagy bánatára. Sajnos ugyanez nem mondható el a B törzs elleni védőoltásról, ami csak 2014 óta van forgalomban Magyarországon. Ezt nem is támogatják, pedig a többadagos vakcinasorozat teljes költsége 100 ezer forint is lehet. Ráadásul nem állnak rendelkezésre részletes adatok az alapimmunizálást követő ismétlő oltások szükségességéről sem.
| Mind az agyunkra mennek Az agyhártyagyulladás többnyire súlyos, életveszélyes állapot, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel. Az agyhártyák összenövése, hegesedése még a gyógyulás után is gyakran visszamaradó idegrendszeri károsodáshoz vezethet. A megbetegedést kiválthatják kórokozók, ezen belül akadnak fertőzéses és nem fertőzéses formái is, de a mikroorganizmusok által okozott fertőzés a gyakoribb. Többféle vírus kiválthat fertőzéses agyhártyagyulladást, például a herpeszvírusok vagy a mumpsz vírusa is, ehhez képest a gombák és paraziták által okozott betegség viszonylag ritka. Az agyhártyagyulladás második leggyakoribb okozói a baktériumok: ellenük ugyan akad gyógyszer (antibiotikum) és védőoltás is, mégis talán ezek (főleg a mostani esetekben is ludas Neisseria m.) a felelősök a legsúlyosabb lefolyású esetekért. Nem minden bakteriális meningitiszt okoz meningococcus: csecsemőknél és gyermekeknél streptococcus-félék, a régebben tévesen az influenza kórokozójaként azonosított Haemophilus influenzae, Pseudomonas, sőt a TBC-t okozó Mycobacterium tuberculosis is feltűnik a delikvensek között. A nem fertőzés okozta agyhártyagyulladást kiválthatja rákbetegség, a koponya fizikai sérülései, káros sugárzás, bizonyos vegyi anyagok, gyógyszerek és rekreációs céllal fogyasztott drogok is. |
