Energiaitalok: Prohibíció

A kilencvenes évek elején új színt hozott a magyar közértek és szórakozóhelyek kínálatába egy dizájnos fémdobozba csomagolt, magas koffeintartalmú, savanyúcukor-ízű szénsavas ital. A legális gyorsítóként elhíresült Red Bull hamarosan versenytársakat kapott, ma már több mint 150 féle, többé-kevésbé ugyanarra a receptre komponált energiaital verseng a piacon: Flying Horse, Hype, Top Secret, XTC, sőt HIV - ezt a vérnaranccsal színezett fajtát egy berlini technofesztiválon láttam, kotont is adtak mellé a dílerek. A magyar élelmezésügyi hatóság a kezdetektől fenntartásokkal kezelte az effajta termékeket, és miután 1995-ben megszületett az új élelmiszertörvény, cselekvésre szánta el magát: nem hosszabbítja meg az üdítőitalokra megállapított felső határnál több koffeint tartalmazó energiaitalok forgalmazási engedélyét.

Az energiaital mint olyan a nyugati civilizációban ismeretlen fogalom volt mindaddig, míg Dietrich Mateschitz, egy osztrák marketingszakember rá nem bukkant a bűvös receptre (lásd keretes írásunkat) egy japán gyógyszertárban vény nélkül kapható, táplálékkiegészítőként forgalmazott flakonon. "Feltűnt nekem, hogy egy japán újságban közölték a tíz legtöbb jövedelemadót fizető polgár listáját. Az első helyen egy bizonyos Mr. Taisha állt, akiről megtudtam, hogy egy táplálékkiegészítőket gyártó cég tulajdonosa. A cég legnépszerűbb termékéről kiderült, hogy a hatvanas évek közepe óta az egész Távol-Keleten forgalmazott roboráló koktélról van szó, amelyet intenzív fizikai igénybevétel vagy betegség után ajánlanak" - meséli Mateschitz a Red Bull Salzburg közelében fekvő központjában, ahová hazai leányvállalata invitálta meg a magyar sajtó munkatársait. A marketingszakember 1987-ben saját céget alapított, és az osztrák piacon megjelent a Red Bull energiaital. A cég első exportpiaca Magyarország volt, 1996-ban már a világ közel 30 országában kapható, Európán kívül az Egyesült Államokban és Új-Zélandon is. Időközben számos "klón" is megjelenik a piacon, de a Red Bull, helyzeti előnyének és az erős marketingnek köszönhetően, tíz év elteltével is stabilan vezet.

Látogatásunk oka

az, hogy az 1995-ös új magyar élelmiszertörvény (1995/XC) végrehajtási rendeletéhez tartozó Élelmiszerkönyv limitálja az üdítőitalok koffeinkoncentrációját (150 mg/l), és az adalékanyagként alkalmazott különféle vitaminok maximális adagját a napi ajánlott mennyiségben jelöli meg. A tipikus energiaitalban a koffeinkoncentráció jóval magasabb (320 mg/l), és a B-vitaminok mennyisége is többszöröse a napi ajánlott mennyiségnek. Az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) idén tavasszal figyelmeztette az energiaitalok importőreit, hogy aki nem igazítja receptjét a törvényhez, a továbbiakban nem kaphat forgalmazási engedélyt. Dr. Gaál Ödön, az OÉTI Élelmiszer-kémiai Főosztályának vezetője - hozzá tartozik az importált élelmiszerek engedélyeztetése - érdeklődésünkre elmondta, hogy az OÉTI a kezdetektől ellenezte az energiaitalok forgalomba hozatalát, azonban 1996-ig nem volt törvényes alapja az engedélyek megtagadásának. Kérdésemre, hogy milyen alapon maradhat piacon a kávé, a status quóra hivatkozik: ma valószínűleg a cukrot sem engedélyeznék, de azt már 1820 óta termelik Magyarországon is. Gaál szerint energiaital, mint külön kategória nem létezik, az ilyen jellegű termékekre is az üdítőitalokra vonatkozó szabályok érvényesek.

Krasovec Péter, a Red Bull Hungária Kft. vezetője szerint cége kínosan ügyel a törvények betartására, így mindenképpen meg szeretnék kapni az engedélyt. A Red Bull rengeteg pénzt költött piacépítésre, a termék tudatosan laza imidzsén keresztül életmódot is népszerűsít: az egyik pécsi animációs stúdióban készült reklámfilmeken kívül az extrém sportok (snowboard, szörf, mountain bike, túlélőversenyek, repülőnapok és krosszmotorversenyek) és a Forma-1 (Red Bull - Sauber Petronas csapat) szponzoraként jelenik meg a médiában, kóstoltatóautói folyamatosan úton vannak. A márka ismertsége vetekszik a Coca-Coláéval, magyarországi forgalma 1996-ban 920 millió forint volt. Krasovec nem érti a magas koffeintartalom elleni kifogást, hiszen a Red Bullt nem szomjoltóként, literszám isszák az emberek, egy doboz koffeintartalma pedig nem több, mint egy csésze kávéé. A B-vitaminok az alkalmazott koncentrációban a cég kutatási eredményei szerint kifejezetten pozitív hatással vannak az anyagcserére, ezt több független szakvéleménnyel is alá tudja támasztani.

Josef Stiegler, az osztrák gazdasági minisztérium tisztségviselője az Élelmiszeripari Kamara bécsi székhelyén tartott ad hoc sajtótájékoztatón elmondta, hogy az energiaital-vita Ausztriában a kilencvenes évek elején tetőzött: a közvélemény és a sajtó a diszkóbalesetekkel hozta összefüggésbe a Red Bullt, de a hatóságok által elrendelt klinikai tesztek egyértelműen kizárták, hogy a Red Bull és az alkohol kombinációja veszélyesebb lenne, mintha csak alkoholt fogyasztana valaki: egy parlamenti interpellációra válaszolva az osztrák egészségügyi miniszter kifejtette, hogy az alkohol által okozott problémákért olyan termék nem tehető felelőssé, amely nem tartalmaz alkoholt. Stiegler az európai integráció szempontjából nagyon károsnak ítéli az OÉTI tervezett lépését, hiszen az EU államainak szabadkereskedelmi egyezménye kimondja, hogy bármelyik tagállamban legálisan forgalmazott terméket a többi tagállamnak is be kell engednie: egy külföldi termék forgalmazása csak akkor tiltható, ha összetétele nincs egyértelműen feltüntetve a csomagoláson, vagy ha bizonyítottan káros az egészségre, a hazai piac védelmében nem. A minisztérium már levelet intézett a magyar ipari miniszterhez az ügyben, és amennyiben nem következik be számukra elfogadható fordulat,

Brüsszelhez fordulnak

Mateschitz szerint az egészségügyi indokok mögött a hazai piac védelmének szándéka húzódik meg, ezt azonban nem lehet nyíltan kimondani, mert ellenkezik az Európai Unió törvényeivel. Az EU országai közül csupán Franciaország és Olaszország nem engedte be hivatalosan a Red Bullt, és ezért őket az EU már hivatalosan is figyelmeztette. Németország 1996-ban engedélyezte hivatalosan a Red Bull forgalmazását, ugyanakkor különböző szürke és fekete csatornákon keresztül már évek óta jelen volt az országban a termék. A hazai piac védelmében hozott exportkorlátozásokra nem csak az energiaitalok szolgáltattak precedenst: a sörökre vonatkozó német Reinheitsgebotot és a különböző tésztafajtákra vonatkozó olasz minőségi követelményeket említi. Kérdésemre, hogy miért nem követi egyes versenytársai példáját, akik energiaitaluk koffein- és vitamintartalmát az OÉTI által elfogadhatónak tartott limit alá csökkentették, így felel: "Tavaly összesen 140 millió dobozzal adtunk el a világ harminc országában, a magyar piac ennek mindössze öt százalékát jelenti. A jelenlegi összetétel bizonyítottan hatásos, nem vagyok hajlandó megváltoztatni a receptet egy ország miatt. Ha nem kapjuk meg az engedélyt, kivonulunk a piacról. Mivel minden szomszédos országban legálisan van piacon a Red Bull, a tiltás új munkahelyeket teremt majd a feketegazdaságban: a Red Bull-csempészekét."

Bodoky Tamás

Az energiaitalok összetevői

Taurin: az emberi szervezetben, halételekben, húsokban és az anyatejben is természetes formában előforduló aminosav, amely energiatovábbítóként és méregtelenítőként működik. Stabilizálja a sejtmembránokat és szabályozza a kalciumkoncentrációt. Az emberi szervezetben kilogrammonként 1 gramm taurin található.

Glukuronolakton: segíti a káros anyagok kiürülését a szervezetből, szintén megtalálható az emberi szervezetben, különféle borokban és gabonákban is.

Koffein: élénkítő hatású növényi drog, egy doboz energiaital egy csésze kávéval megegyező mennyiségű koffeint tartalmaz.

B-komplex vitaminok (pantoténsav, niacin, B6-vitamin, B12-vitamin): vízben oldódó, az anyagcserét segítő katalizátoranyagok. Feleslegben a vizelettel ürülnek.

Glükóz és szacharóz: magas energiatartalmú, gyorsan felszívódó szénhidrátok.