Ez zajlik a gyönyörű, fotogén jégbevonat alatt

Tudomány

Bevakuló rügyek, letörő ágak, túlélő kártevők – nem csak a közlekedőkre, a növényekre is életveszélyes az ónos eső. „Légtüneménytan.”

Árokba csúsztak autók, villanyvezetékekre dőltek a fák, a Facebook pedig megtelt szép fotókkal az esti fényben csillogó jeges ágakról december 28-án és 29-én, miután ónos eső a déli megyékben.

Ónos eső akkor keletkezik, amikor két fagyos légréteg közé egy enyhébb ékelődik, és a hóként hulló csapadék esőcseppé változik, a fagyos felületre csattanva hirtelen dermed meg. Ilyen látványosan, mint most, nem fordul elő gyakran, de a Kárpát-medence éghajlata, időjárása mindig kedvezett az ónos eső kialakulásának. A jelenséget 1947-ben Berde Áron írta le Légtüneménytan s a két Magyarhon égalji viszonyai című Kolozsváron kiadott művében, ami az első magyar meteorológiai tankönyv.

„A jégbevonat nem ereszti át a levegőt, és ha két-három napig nem olvad le, az oxigénhiány súlyos károkat okoz a növényekben” – mondja Sipos József növényorvos, címzetes egyetemi docens.

„Amikor a növény telel, nem szűnik meg az anyagcseréje, csak lelassul. A fák úgy védik magukat a fagy ellen, hogy nem áramlik víz ott, ahol megfagyhatna. A rügyeknek azonban – amelyeket két hete még plusz tíz fokban sütött a nap, itt-ott meg is pattantak – szükségük van levegőre. Az ónos esőben képződött bevonat alatt a rügyek bevakulnak.”

 
Rügyek a jég alatt a keddi ónos eső után.         Fotó: Tanács Eszter
 

„A másik káros hatást az okozza, amikor meghajlanak az ágak, a tujákat megfekteti a jég súlya. Ilyenkor szokták meleg vízzel locsolni, óvatosan rázogatni. Azt lehet gondolni, kiheveri ezt a növény, de a szállítónyalábok megnyúlnak, megszakadnak benne, és tavasszal derül ki, ahogy felgyorsul az anyagcsere, hogy kihajtanak-e, vagy csak részlegesen. Az eleve beteg, gombásodó fák nem bírják ezt a terhelést, leszakadnak az ágaik, de egészséges fával is előfordul ilyen” – magyarázza a szakember.

„A csúnya törési, szakadási sebeket díszfánál és gyümölcsfánál is, mihelyt kicsit kienged az idő, le kell vágni szépen egyenes, metszett felületűre, és be kell kenni valamilyen sebkezelő anyaggal, különben a fa kérgén csorgó víz – ha a tulajdonos nem végzett lemosó permetezést – bemossa a kórokozókat a növény nedvkeringésébe, és onnan már kiirthatatlanok. A jeget, óvatosan, le kell verni az ágakról, bár ez nehéz, mert nagyon kötődik, és az ágak is sérülhetnek. A gyepben is kárt tehet ez a jégréteg, de ez a hatás általában nem olyan súlyos, mint a fák, bokrok esetében.”

 
Csavart fűz. 
Fotó: a szerző felvétele
 

 A növényorvos azt mondja, hogy az ónos eső a növények kártevőit nem ritkítja olyan mértékben, mint gondolnánk. Nagyobb részük mélyebben, védett helyen telel, így csak azok gyérülnek, amelyek a fa törzsén, ágrendszerén vannak, esetleg nem mélyen a kéreg alatt.

„A fagynak akkor van gyérítő hatása a kártevőkre – a jégbevonattól függetlenül –, ha legalább mínusz öt fok alá hűl a levegő, és legalább egy-másfél hétig ilyen hideg marad” – mondja a növényorvos. „Ilyen téli időjárás azonban az utóbbi időben nem volt mifelénk”.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.