Ez zajlik a gyönyörű, fotogén jégbevonat alatt

Tudomány

Bevakuló rügyek, letörő ágak, túlélő kártevők – nem csak a közlekedőkre, a növényekre is életveszélyes az ónos eső. „Légtüneménytan.”

Árokba csúsztak autók, villanyvezetékekre dőltek a fák, a Facebook pedig megtelt szép fotókkal az esti fényben csillogó jeges ágakról december 28-án és 29-én, miután ónos eső a déli megyékben.

Ónos eső akkor keletkezik, amikor két fagyos légréteg közé egy enyhébb ékelődik, és a hóként hulló csapadék esőcseppé változik, a fagyos felületre csattanva hirtelen dermed meg. Ilyen látványosan, mint most, nem fordul elő gyakran, de a Kárpát-medence éghajlata, időjárása mindig kedvezett az ónos eső kialakulásának. A jelenséget 1947-ben Berde Áron írta le Légtüneménytan s a két Magyarhon égalji viszonyai című Kolozsváron kiadott művében, ami az első magyar meteorológiai tankönyv.

„A jégbevonat nem ereszti át a levegőt, és ha két-három napig nem olvad le, az oxigénhiány súlyos károkat okoz a növényekben” – mondja Sipos József növényorvos, címzetes egyetemi docens.

„Amikor a növény telel, nem szűnik meg az anyagcseréje, csak lelassul. A fák úgy védik magukat a fagy ellen, hogy nem áramlik víz ott, ahol megfagyhatna. A rügyeknek azonban – amelyeket két hete még plusz tíz fokban sütött a nap, itt-ott meg is pattantak – szükségük van levegőre. Az ónos esőben képződött bevonat alatt a rügyek bevakulnak.”

 
Rügyek a jég alatt a keddi ónos eső után.         Fotó: Tanács Eszter
 

„A másik káros hatást az okozza, amikor meghajlanak az ágak, a tujákat megfekteti a jég súlya. Ilyenkor szokták meleg vízzel locsolni, óvatosan rázogatni. Azt lehet gondolni, kiheveri ezt a növény, de a szállítónyalábok megnyúlnak, megszakadnak benne, és tavasszal derül ki, ahogy felgyorsul az anyagcsere, hogy kihajtanak-e, vagy csak részlegesen. Az eleve beteg, gombásodó fák nem bírják ezt a terhelést, leszakadnak az ágaik, de egészséges fával is előfordul ilyen” – magyarázza a szakember.

„A csúnya törési, szakadási sebeket díszfánál és gyümölcsfánál is, mihelyt kicsit kienged az idő, le kell vágni szépen egyenes, metszett felületűre, és be kell kenni valamilyen sebkezelő anyaggal, különben a fa kérgén csorgó víz – ha a tulajdonos nem végzett lemosó permetezést – bemossa a kórokozókat a növény nedvkeringésébe, és onnan már kiirthatatlanok. A jeget, óvatosan, le kell verni az ágakról, bár ez nehéz, mert nagyon kötődik, és az ágak is sérülhetnek. A gyepben is kárt tehet ez a jégréteg, de ez a hatás általában nem olyan súlyos, mint a fák, bokrok esetében.”

 
Csavart fűz. 
Fotó: a szerző felvétele
 

 A növényorvos azt mondja, hogy az ónos eső a növények kártevőit nem ritkítja olyan mértékben, mint gondolnánk. Nagyobb részük mélyebben, védett helyen telel, így csak azok gyérülnek, amelyek a fa törzsén, ágrendszerén vannak, esetleg nem mélyen a kéreg alatt.

„A fagynak akkor van gyérítő hatása a kártevőkre – a jégbevonattól függetlenül –, ha legalább mínusz öt fok alá hűl a levegő, és legalább egy-másfél hétig ilyen hideg marad” – mondja a növényorvos. „Ilyen téli időjárás azonban az utóbbi időben nem volt mifelénk”.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.