Árokba csúsztak autók, villanyvezetékekre dőltek a fák, a Facebook pedig megtelt szép fotókkal az esti fényben csillogó jeges ágakról december 28-án és 29-én, miután ónos eső a déli megyékben.
Ónos eső akkor keletkezik, amikor két fagyos légréteg közé egy enyhébb ékelődik, és a hóként hulló csapadék esőcseppé változik, a fagyos felületre csattanva hirtelen dermed meg. Ilyen látványosan, mint most, nem fordul elő gyakran, de a Kárpát-medence éghajlata, időjárása mindig kedvezett az ónos eső kialakulásának. A jelenséget 1947-ben Berde Áron írta le Légtüneménytan s a két Magyarhon égalji viszonyai című Kolozsváron kiadott művében, ami az első magyar meteorológiai tankönyv.
„A jégbevonat nem ereszti át a levegőt, és ha két-három napig nem olvad le, az oxigénhiány súlyos károkat okoz a növényekben” – mondja Sipos József növényorvos, címzetes egyetemi docens.
„Amikor a növény telel, nem szűnik meg az anyagcseréje, csak lelassul. A fák úgy védik magukat a fagy ellen, hogy nem áramlik víz ott, ahol megfagyhatna. A rügyeknek azonban – amelyeket két hete még plusz tíz fokban sütött a nap, itt-ott meg is pattantak – szükségük van levegőre. Az ónos esőben képződött bevonat alatt a rügyek bevakulnak.”
„A másik káros hatást az okozza, amikor meghajlanak az ágak, a tujákat megfekteti a jég súlya. Ilyenkor szokták meleg vízzel locsolni, óvatosan rázogatni. Azt lehet gondolni, kiheveri ezt a növény, de a szállítónyalábok megnyúlnak, megszakadnak benne, és tavasszal derül ki, ahogy felgyorsul az anyagcsere, hogy kihajtanak-e, vagy csak részlegesen. Az eleve beteg, gombásodó fák nem bírják ezt a terhelést, leszakadnak az ágaik, de egészséges fával is előfordul ilyen” – magyarázza a szakember.
„A csúnya törési, szakadási sebeket díszfánál és gyümölcsfánál is, mihelyt kicsit kienged az idő, le kell vágni szépen egyenes, metszett felületűre, és be kell kenni valamilyen sebkezelő anyaggal, különben a fa kérgén csorgó víz – ha a tulajdonos nem végzett lemosó permetezést – bemossa a kórokozókat a növény nedvkeringésébe, és onnan már kiirthatatlanok. A jeget, óvatosan, le kell verni az ágakról, bár ez nehéz, mert nagyon kötődik, és az ágak is sérülhetnek. A gyepben is kárt tehet ez a jégréteg, de ez a hatás általában nem olyan súlyos, mint a fák, bokrok esetében.”
A növényorvos azt mondja, hogy az ónos eső a növények kártevőit nem ritkítja olyan mértékben, mint gondolnánk. Nagyobb részük mélyebben, védett helyen telel, így csak azok gyérülnek, amelyek a fa törzsén, ágrendszerén vannak, esetleg nem mélyen a kéreg alatt.
„A fagynak akkor van gyérítő hatása a kártevőkre – a jégbevonattól függetlenül –, ha legalább mínusz öt fok alá hűl a levegő, és legalább egy-másfél hétig ilyen hideg marad” – mondja a növényorvos. „Ilyen téli időjárás azonban az utóbbi időben nem volt mifelénk”.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
