2014-ben az Európai Unióban 101 új pszichoaktív szer (UPSZ) jelent meg, Magyarországon ennél valamivel kevesebb, 42 – ami még így is nagyjából heti egy új szer. Miközben az UPSZ-ek ára csökkenő tendenciát mutat (egy pakk herbált akár már 500 forintért is be lehet szerezni), a fogyasztók száma folyamatosan nő: míg 2010-ben a droghasználók 56 százaléka élt heroinnal, 2014-re ez a szám 8 százalékra csökkent, az első helyet átvette a designer drog, 73 százalékkal. Ráadásul a szerhasználók között egyre több a 25 év alatti fiatal. A rövidebb ideig tartó hatás, a sűrűbb injektálás, a hepatitis C terjedése, a több injektálás miatti megnövekedett halálesetek száma és a toxikológiai mellett a pszichiátriai kezelések szükségessége mind-mind a herbál következménye és negatív hatása. „Hát ezért para a herbál” – foglalta össze a Nemzeti Drog Fókuszpont kutatásait és legfrissebb eredményeit Horváth Gergely, a központ koordinátora.
Az egyéb parákról többek között Csesztregi Tamás, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet munkatársa beszélt. Ők az intézetben a rendőrség által lefoglalt anyagokat vizsgálják, éves szinten 6-8 ezer esetet, ami 20-30 ezer vizsgálati tétel – ebből már lehet következtetni a jelen piaci helyzetről. „2014-ben a lefoglalt szerek 60 százaléka UPSZ volt, szemben a 2010-es néhány százalékkal. Míg a lefoglalt cannabis száma évek óta évi 2 ezer környékén mozog, addig a szintetikus cannabinoidok 2010-ben még sehol sem voltak, 2013-ban már közel azonos volt a számuk a cannabiséval, 2014-ben pedig már annak duplája” – foglalta össze Csesztregi, majd hozzátette: a piacon látszólag két új szer van, a herbál és a kristály, gyakorlatilag azonban ezekben mindig más anyag van, két-három havonta az egész országban le tud cserélődni a domináns szerek száma. Jelenleg egy ADB-FUBINACA névre hallgató vegyület található a herbálok 60–80 százalékán.
| ||
Többek között e szerek beazonosításának megkönnyítésében és az ezekkel kapcsolatos óriási információhiány kezelésében tud segíteni az az uniós ISEC projekt, amelyre a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pályázott, koordinátora pedig a Debreceni Szociális Központ, de a partnerek között ugyanúgy megtalálható miskolci, békéscsabai vagy budapesti szervezet is. „Elsődleges célunk, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzünk az új szerekről, és arról, minderre hogyan tud az ellátórendszer reagálni. Másodlagos haszna pedig, hogy a drogszemét is csökken” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Csorba József, az egyik partner, a Soroksári Addiktológiai Centrum szakmai vezetője. A program önkéntesei a drogszemét begyűjtését követően a mintát elküldik a debreceni egyetem toxikológiai laboratóriumába, ahol megállapítják, milyen szerek találhatók az eldobott fecskendőkben, azaz milyen szereket használnak a fogyasztók. Emellett kérdőívekkel fordulnak a kliensekhez, így a válaszokat és az adatokat összefésülve olyan eredményekre jutnak, mely hasznos lehet minden ellátó számára. „Ezáltal olyan klinikai adatokat is megtudhatunk (például hogyan érezte magát a fogyasztó a szer használata során), amik segítenek a tünetek és a szerek azonosításában, a kezelőhelyek felkészülésében. És a szerhasználók tájékoztatásában is, sokan ugyanis azt sem tudják, mit használnak” – mondta Csorba. A kétéves projekt tavaly indult, és Európában is majdhogynem egyedülálló. A rendelkezésre álló adatok még csak az első hónap eredményei, de már így is szépen kirajzolódik belőle a „herbálpara” létjogosultsága: Békéscsabán 8 mintából 8-ban metadon, Budapesten 106 mintából 70-ben pentedrone, Soroksáron 18-ból 15-ben metadon volt, és Debrecenben, Miskolcon, Szegeden is ezek a szerek vezetnek.
A herbál egy másik veszélyére Makkos Zoltán, a Nyírő Gyula Kórház III. pszichiátriai és pszichiátriai rehabilitációs osztályának vezető főorvosa figyelmeztetett: kutatásaikból egyértelműen kirajzolódik, hogy aki rendszeresen (rendszeresnek mondható, ha valaki fél éven át mindennap) fogyaszt cannabist, kétszeres esélye van arra, hogy tartós skizofrénia alakul ki nála. Ez a herbálra még inkább igaz. „A legnagyobb különbség ott van a skizofrének és a szerhasználó skizofrének között, hogy ez utóbbi csoportnál kétféle betegség áll fenn: jelen van az addikció is. Velük ezért próbálunk a szenvedélybeteg csoportunkban is foglalkozni, egyébként a kezelés szempontjából nincs köztük különbség, a gyógyulási esélyeket pedig szintén az addikció rontja” – mondta kérdésünkre Makkos főorvos. Ami a biofüvet illeti, mind az akkut állapot, mind a függés szempontjából rontja a helyzetet a szintetikus cannabinoidok elterjedése. „Egyrészt edukálni kell az embereket, sokan ugyanis tényleg azt gondolják, hogy ha már biofű – és ráadásul ilyen olcsó is –, akkor sokkal ártalmatlanabb. Ráadásul sok betegünk képes volt leszokni a cannabisról, a biofűre azonban a fenti ok miatt rászokott, és így visszaesett. És minél többször esik vissza valaki, annál rosszabb a kimenetel. Hosszabb távon ugyanis jobban károsodik a szerhasználók idegrendszere” – tette hozzá a főorvos.
A problémát a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) legújabb kisfilmje hozta testközelbe a résztvevők számára.
„Két sör árából egy egész estére ki tudják ütni magukat” – hallottuk a mátraverebélyi tanárnő szavait, aki szerint az iskolák magukra vannak hagyva, a probléma egyre nő, a pedagógus kezében pedig egyelőre nincs több és jobb eszköz, mint a problémás diák elbocsátása. „De nem ítélhetünk halálra egy egész generációt azért, mert nem kezeltük megfelelően a problémát” – zárja szavait.
A konferencia külön erénye volt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzeti drogmegelőzési koordinációs osztálya is képviseltette magát Müller Éva személyében. Előadásában főként a szabályozás fontosságáról beszélt, és arról, hogy ez szerinte igen jól működik. A szekciók végén éppen ezért érte a legtöbb támadás, a szakemberek szerint ugyanis csupán szabályozással nem lehet az egyre növekvő gondot megoldani. „A valóság megváltoztatásának eszközeit a kormány nem használja ki, a világvégi helyzetek kezelésére a szabályozás nem elegendő, prevencióra és ártalomcsökkentésre van szükség. Ehelyett azonban a kormány a problémás helyekről kivonult, vagy alapból be sem vonult, az ott lévő ellátókat pedig ellehetetlenítette” – hallhattuk az egyik kritikát Topolánszky Ákostól, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének elnökétől. Számon kérték a források hiányát is – és még Müller Évának is el kellett ismerni, hogy ez teljesen jogos. „Idén 1 milliárdos, jövőre pedig 1,5 milliárdos többletforrásra nyújtottuk be az igényünket, mert a szakmai programunk ötvenvalahány feladata közül jó néhány mögött nincs forrás. Ez azonban már nem a mi hatáskörünk, mindennek a vége ugyanis a kormány döntése.” Mint megjegyezte, idén az igényekhez képest mindössze 355 millió forint áll rendelkezésükre.
