Megöl vagy megment a mesterséges intelligencia?

Faust a szerverparkban

Tudomány

Két-három évre lehetünk attól, hogy egy AI-modell mindenben túlszárnyalja az embert, és ha nem vigyázunk, egy évtized múlva akár meg is szabadulhatnak tőlünk a gépek. Nem a diliházból szöktek, akik erre figyelmeztetnek: köztük vannak az OpenAI egykori kutatói is.

2027-ben járunk. A mesterséges intelligencia immár olyan fejlett, hogy az emberiség számára követhetetlen rafinériával vonja saját irányítása alá a világ gazdaságát, Kína és az Egyesült Államok kormányai pedig nemhogy lassítanák a technológiai fejlődést, de a „csillagháborús” vetélkedés delíriumában egyre szélesebb hatásköröket adnak át a kifinomult szoftvereknek. A történet rossz végét már több tucat sci-fiben olvashattuk: az AI megvezeti a tervezőit, az embernél tökéletesebb robotokat hoz létre, és letaszít minket a trónról. Az optimistább befejezés eddig nem tapasztalt fellendülést és társadalmi átrendeződést jósol, és soha nem látott hatalmat egy szűk, oligarchikus kör kezében.

A legújabb ilyen mese, az áprilisban nyilvánosságra hozott AI 2027 c. történet szerzői az A.I. Futures Project kaliforniai nonprofit kutatóvállalat dolgozói. Vezetőjük, Daniel Kokotajlo korábban az OpenAI szakembere volt. (Róla lásd keretes kiséletrajzunkat – a szerk.) Ő és társai, Scott Alexander, Thomas Larsen, Romeo Dean és Eli Lifland arra figyelmeztetnek, hogy a következő két évben az AI-rendszerek meghaladják az emberi intelligencia határait, önműködővé válnak és korszakos, egzisztenciális változásokat okoznak a gazdaságban és a nemzetközi politikában – hovatovább magában a földi élet teljességében. Az AI 2027 egy disztópia: a mától 2027-ig futó történet főhőse a fiktív, OpenBrain nevű AI-szoftver, amely a mese szerint négy fázisban, az emberfeletti programozó (SC), az emberfeletti kutató (SAR), a szuperintelligens kutató, végül a mesterséges szuperintelligencia létrehozása útján veszi át a hatalmat az emberiség fölött.

Az ártatlanság kora

2025 derekán az AI elsősorban „személyi asszisztensként” van jelen a felhasználók éle­té­ben, besegít a bevásárlókosár összeállításában, terméket ajánl, kijavítja az informatikusok hibás kódjait, gyorsabban böngészi az internetet, mint az emberek. Ezzel párhuzamosan és szinte észrevétlenül átalakítja a kutatók és az informatikusok munkáját, a speciális készségű AI-szoftverekre pedig vaskos összegért lehet előfizetni.

A piacvezető AI-cég, az OpenBrain, amely 3–9 hónappal a versenytársai előtt jár, még ebben az évben eddig nem látott méretű adatközpontot hoz létre. Az új ágensnek ezerszer nagyobb számítási kapacitásra van szüksége, mint a GPT–4-nek. De nem is ez a lényeg. Az OpenBrain olyan AI-t fejleszt, amely az AI-kutatás felgyorsítását eredményezi: az Agent–1 saját maga programozására képes, ezzel megteszi az első lépést az intelligenciarobbanás (intelligence explosion) felé – ez gyors és folyamatos kognitív fejlődéshez vezető, öngerjesztő folyamat. Noha az Agent–1-nek a fejlesztőktől kapott instrukciók, azaz a specifikációja szerint segítőkésznek, őszintének és ártalmatlannak kell lennie, és a fejlesztők egy rakás tiltást is beléprogramoznak, valójában ők sem lehetnek biztosak abban, hogy az egyre fejlettebb és kifinomultabb mesterséges intelligencia nem képes ellentmondásokba keveredni, saját célokat megfogalmazni, vagy hazudni saját magának vagy az instruktorainak. Hiszen számos teszt során már most kiderült, hogy egyes AI-modellek a jobb értékelésért cserébe képesek elrejteni, ha elbuknak egy feladatot, és minél komplexebb számításokért felelnek, annál kevésbé tudják őket számonkérni az emberek. Természetesen felbukkannak biztonsági kérdések is – a szoftver akár hackelésre vagy terrorcselekmények megtervezésére is alkalmas lehet –, de az OpenBrain meggyőzi a kormányt a modell ártalmatlanságáról. Hiszen csak így verheti meg a kínai DeepCent nevű vállalat hasonló modelljét. Talán mondani sem kell, hogy a két fiktív cég természetesen a valóban létező OpenAI és DeepSeek vállalatok megfelelői.

 
Elintézik egymás közt
Kép: Csabai Máté/ChatGPT 

Az OpenBrain elsődleges célja, hogy az Agent–1 képes legyen felgyorsítani saját fejlődését. A fokozódó technológiai vetélkedés közepette az is egyre fontosabb lesz, hogy a cég megőrizze a titkait. 2026-ban ugyanis Kína méltó ellenfélként lép be a versenybe.

Pedig hátrányból indul: a chipexport korlátozása miatt kevesebb erőforrásból és elavultabb technológiával kénytelenek versenyezni az amerikaiakkal szemben, ám ez – akárcsak az idén januárban megjelent DeepSeek chatbot esetében – takarékosabb és innovatívabb megoldásokra ösztönözheti őket. A Kínai Kommunista Párt fiatalabb héjái úgy látják, nem lehet kimaradni a globális versenyből, és különleges gazdasági övezetet hoznak létre az épülő, majdan a világ legnagyobb atomerőműve, Tianwan mellett. A nyugatiak chipelőnye miatt felmerül Tajvan megszállása, és még jobb lenne, ha sikerülne meghackelni az OpenBrain rendszereit, hogy ellopják a technológiát.

2026 őszére az AI átalakítja az amerikai munkaerőpiacot. Az OpenBrain, az Nvidia és más innovatív vállalatok értéke harmadával nő a tőzsdén, és a programozók egy része elveszíti a munkáját; kapósak azok az informatikusok, akik képesek partnerként dolgozni az új technológiával vagy felügyelni azt. Miközben tüntetések vannak az AI térnyerése ellen, az amerikai védelmi minisztérium szövetséget kötne az OpenBrainnel, de a bürokrácia lassabb, mint a magánszektor.

Így érkezik el a vízválasztónak ígérkező 2027-es év.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.