A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Az illetékes bizottság indoklása szerint Penrose annak igazolásáért részesül az elismerésben, hogy az általános relativitáselmélet erőteljesen megjósolja a fekete lyukak kialakulását, Genzel és Ghez pedig annak felfedezéséért, hogy egy szupermasszív kompakt objektum van a Tejútrendszer központjában.
A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak, az összeg felét Penrose kapja, a másik felén Genzel és Ghez osztozik. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják, a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban a megszokottnál szerényebb körülmények között.
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományozták a kitüntetést. A díjat 216 tudós kapta meg, de a díjazottak száma csak 215, mert az amerikai John Bardeen - eddig egyedüliként - kétszer (1956, 1972) is megkapta a kitüntetést. Az elismerésben 47 alkalommal részesült egy, 32 alkalommal kettő, 35 alkalommal három tudós.
A kitüntetettek között négy nő van: Andrea Ghez előtt a lengyel-francia Marie Curie 1903-ban, a német-amerikai Maria Goeppert-Mayer 1963-ban, a kanadai Donna Strickland pedig 2018-ban részesült az elismerésben.
