Egy független angol pénzintézet jelentése szerint az angol magánoktatási cégekbe 1996-ban befektetett 1000 font három év elteltével 1593 fontot ért. Mindennek eredőjeként a 18 vezető angol magánoktatási cég az évi 60 milliárd fontos oktatási piac meghatározó szereplőjévé akar válni, s ezzel követni az amerikai példát, ahol a piac teljes forgalma 387 milliárd angol fontnak felel meg. A fenti adatok azért érdekesek, mert a magánoktatási szektor az oktatási rendszernek az az ága, amely leginkább képes követni a munkaerőpiac változásait.
Az egyes országok oktatási rendszerének gazdasági volumenét, illetve a gazdaság és az oktatás egymásra hatását jól jelzi, hogy 1995-ben az Amerikai Egyesült Államok 7 milliárd dollár értékben exportált képzési programokat a világ minden tájára (mindeközben nagy botrányt kavart az országban, hogy a börtönökre szánt költségvetési támogatás az elmúlt két évtizedben nagyobb mértékben bővült, mint az oktatásé), míg Kanadában a kiemelten kezelt oktatás 21 ezer új munkahelyet hozott létre. Mexikóban, az amerikai kontinens másik nagy célországában 1991-1993 között 70 százalékkal nőtt az oktatási piac. Ausztrália, amely elsősorban a külföldi diákok "elcsábításából" él, 1996-ban 3 milliárd ausztrál dollár bevételt ért el a kontinensen tanuló 143 ezer hallgató költései által, s ennek az összegnek mindössze 44 százaléka volt tandíj, a többi az egyéb kiadások kategóriájába esik.
Az oktatási rendszer és a gazdaság kölcsönhatása tehát több szinten értelmezhető, kétirányú folyamat. Térségünkben elsősorban az intézmények finanszírozásában, a képzési programok fejlesztésében kapnak szerepet a piaci szektor résztvevői, bár egyre erősebb a piaci alapú képzések szerepe is.
Magyarországon a felsőoktatás költségvetési támogatása az elmúlt tíz évben közel a hétszeresére emelkedett, a tárgyalt időszakban növekvő GDP-hez viszonyítva ez az arány azonban már csak 27 százalékos növekményt takar. Ugyanakkor Kiss Pap László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy "2000 nem a felsőoktatás éve lesz", utalva a szektorban erre az évre prognosztizált mintegy ötmilliárd forintos hiányra.
Testi közelség
Magyarország átalakuló felsőoktatási rendszerében az egyes intézmények bevételeinek ma még kisebb hányada származik a piaci szereplőktől. Az egyetemek, főiskolák költségvetésük mintegy 60 százalékát a normatív támogatásokból kerítik elő - nyilatkozta a MaNcsnak Kucsera Tamás, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke.
Az egész felsőoktatási rendszert persze nem lehet egy kalap alá venni, mivel a vállalatok elsősorban a piacosítható szakmák iránt érdeklődnek, így a műszaki képzések, közgaszdászok irányába lényegesen több pénz áramlik, mint amennyi mondjuk a tanárokat, közigazgatási szakembereket képző intézményeknek jut. A vállalatok több szinten vannak jelen: egyrészt a különböző ösztöndíjakon, integrált képzéseken (például a Coca-Cola és a Közgáz vagy a Miskolci Egyetem és a General Electric együttműködésén) keresztül már a képzés folyamán kiszemelnek bizonyos hallgatókat, akiket esetenként szerződésekkel előre magukhoz kötnek, másrészt a különböző állásbörzéken keresztül folyamatos jelenlétet biztosítanak a maguk számára.
A közvetlen jelenlét azonban nem jelent intézményes kapcsolatot az egyetem és a vállalatok között - erre ugyanis a felsőoktatási törvény csak a dékánok, rektorok mellett működő tanácsadó testületeken keresztül nyújt lehetőséget, az egyetemek döntéshozó testületeiben nincs helyük a támogatóknak. Márpedig mindenki jól járna, ha az egyetemek figyelembe vennék a gazdasági szereplők igényeit; legalábbis erre utal, hogy a friss diplomások számára a legtöbb multinacionális vállalat - a már megszerzett diploma tartalmát és súlyát elismerve - a gyakorlati ismeretek megszerzése céljából úgynevezett graduate traininget szervez. Ennek keretében a fiatal munkatársak a cég különböző területein hasznosítható információkkal gazdagodnak - mondta el a MaNcsnak Maros Anikó, a Nicholson International Humán Erőforrás Management Tanácsadó cég vezető tanácsadója.
A vállalat szakértőinek egyértelmű tapasztalata, hogy a magyar diplomákból elsősorban a kommunikációs képességek, készségek fejlesztése, illetve a multik által elvárt munkavégzési módok (például a projekt management szemlélet) ismerete és esetenként a megfelelő gyakorlat hiányzik. Az írás- és beszédkészség fejlesztése, a munkavállaló saját "PR-ja", "önmaga eladása" nélkülözhetetlen egy jó állás megszerzéséhez. Kucsera Tamás viszont azt gondolja, hogy ezen képességek fejlesztését nem az alapképzés keretein belül, hanem a diploma megszerzését követő továbbképző, átképző kurzusok során kell elsajátítani. Erre az intézmények is törekszenek, sorra indítják a posztgraduális képzéseiket, piaci alapon.
A gazdasági élet és a felsőoktatási rendszer közötti összekötő kapocs szerepét a finanszírozás oldaláról ma még elsősorban különböző alapítványok (Felsőoktatás Barátai Alapítvány, United Way Alapítvány) jelentik, amelyek az elsősorban külföldi cégek által nyújtott támogatások és a finanszírozási igények összehangolására vállalkoznak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a piaci szektor a képzés tartalmát is meghatározná.
Személyes varázs
A közép-, de elsősorban a felsővezetők keresése során egyre inkább előtérbe kerül a személyiség vizsgálata - mutatott rá Tar Ágnes, a Nicholson International regionális kommunikációs menedzsere. Az úgynevezett "kompetencia alapú keresés" már nem kizárólag és elsősorban a megszerzett diploma alapján méricskéli a leendő munkavállalót, hanem inkább a készségeket, a személyiség jegyeit vizsgálja; a megrendelők és a tanácsadó cégek a pozíció és személyiségkép alapján keresnek szakembert. Általános tendencia, hogy minél magasabb a betöltendő pozíció, annál inkább a személyiség jelenti a különbséget a diplomák és végzettségek helyett, hiszen utóbbiak ezen a szinten már elengedhetetlenek. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon is megkezdődött a war for talent (harc a tehetségekért) folyamata, mely tendencia a fejlettebb országokban jó ideje megfigyelhető.
Nagy súllyal esik latba a tapasztalat is, tehát a 40 fölötti korosztály például kimondottan nem a megszerzett - ma már esetleg túlhaladott, elavultnak számító - diplomája alapján kerülhet vezető pozícióba, hanem a meglévő szakmai tapasztalatát figyelembe véve. A szakértő azt is elmondta, ez esetben akár több tíz éves szakmában eltöltött időről is szó lehet.
A nyelvismeret ma már minimálisan két nyelv társalgási szintű ismeretét jelenti, ebből az egyik az angol - már ha valaki multinacionális vállalatnál szeretne munkát vállalni. E szempontból fontos tény, hogy az egyetemek nyelvi képzései nem állják a versenyt a piac állította kihívásokkal szemben, a nyelvoktatási piac pedig éppen most alakul át az országban.
Eurokonform diplomák
A diplomákat és szakmákat nem lehet egy kalap alá venni, egészen más a piac érdeklődése egy tanár, illetve egy mérnök-közgazdász iránt. Ez jól látható a piaci szereplők megjelenésében. Elsősorban az infomációtechnológia és a high-tech területén van komoly verseny a jó szakemberekért az egész térségben és Magyarországon egyaránt, s jelzésértékű, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem egyszerre több cégnek is munkába bocsátja szakértelmét, tanárait, hallgatóit.
Amíg tehát egy mérnök-közgazdász egészen biztos lehet benne, hogy talál állást magának, a Nicholson International szakértői szerint elsősorban a bölcsész, illetve humán területen tanuló hallgatók nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha végül nem a szakmájukban akarnak elhelyezkedni. Ez esetben a szakértők a marketing, PR, humánerőforrás területeket ajánlják mint továbbképzési, átképzési irányt, e szakmák esetén ugyanis a már meglévő humán végzettség előnyt is jelenthet akár.
Kucsera Tamás szerint a magyar diplomák egy része már eurokonform (például a Veszprémi Egyetem vegyészmérnöki diplomája), míg más képzések esetében a közelgő csatlakozás kapcsán felül kell vizsgálni a tennivalókat, hogy a diploma az egységes európai munkaerőpiacon elfogadható legyen. Az EU oktatási miniszterei már dolgoznak e probléma áthidalásán, az egész közösségre érvényes kredittranszfer kidolgozásán, amely szisztéma Magyarországon még éppen csak alakulgat. A külföldön szerzett diplomák honosítása már megoldott dolog: az Oktatási Minisztérium keretein belül működő Magyar Ekvivalencia és Információs Központ végzi e tevékenységet.
Civilek a pályán
Kucsera Tamás szerint a piac megjelenése az oktatási rendszerben a civil kontrollt erősítheti, míg az utóbbi időben egyre több helyen szerveződő öregdiákcsoportok a kapcsolati tőke megszervezését segíthetik. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint a magyar diplomákból elsősorban az Európai Unióhoz kapcsolódó szakmai és jogi tudásanyag hiányzik. Mindemellett azt is leszögezte, a magyar felsőoktatás minőségét jelzi, hogy hazánkban relatív magas a közösség országaiból érkező, itt diplomát szerző hallgatók száma.
A magyar tanulók ugyanakkor a külföldi ösztöndíjakon, külországi képzéseken érhetik el, hogy önéletrajzuk tartalmasabb legyen. Magyarországon a posztgraduális képzések a munkaadók szempontjából egyik legértékesebb gazdasági jellegű továbbképzési formáját az MBA- (Master of Business Administration) kurzusok jelentik. A képzések két-három évesek, a tandíj 1,5 millió forint körül van összességében, s a legtöbb hazai intézmény külföldi társszervekkel működik együtt. Nem ritka, hogy a cégek maguk küldik el munkatársaikat hasonló képzésekre, sőt egyes menedzserszerződések tartalmazzák is a munkaadó ilyen irányú kötelezettségét. Ezek a tisztán üzleti alapon működő intézmények a leginkább érzékenyek a piac kihívásaira, mindezt jelzi, hogy az MBA-kurzusokhoz kapcsolódva alakultak meg az első öregdiák-szervezetek az országban, megteremtve a visszacsatolást az oktatási intézmények számára az elvárásokról és a követendő trendekről.
Vas Gábor
