Felsőoktatás és munkaerőpiac: Eladó agyak

szerző
Vas Gábor
publikálva
2000/9. (03. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az Európai Unió oktatást felügyelő miniszterei több közös nyilatkozatban tettek hitet az európai térség egységes felsőoktatásának kialakítása mellett, s mindezt az európai kultúra terjesztésével, illetve az egységes munkaerőpiac igényeivel indokolták. Magyarországon a piac még csak korlátozottan hat a felsőoktatásra, még az is elképzelhető, hogy működő öregdiák-szervezetek rendszere, illetve a piac szereplőivel való folyamatos együttműködés elkerülhetővé tudna tenni olyan szituációkat, mint amikor pont egy közgazdaság-tudományi egyetem megy csődbe. Nem beszélve arról, hogy ha az egyetemek tisztában lennének a munkaerőpiac elvárásaival, a leendő munkavállalónak lenne egyszerűbb az élete. Ehhez azonban szolgáltató jellegű felsőoktatásra lenne szükség.

Az Európai Unió oktatást felügyelő miniszterei több közös nyilatkozatban tettek hitet az európai térség egységes felsőoktatásának kialakítása mellett, s mindezt az európai kultúra terjesztésével, illetve az egységes munkaerőpiac igényeivel indokolták. Magyarországon a piac még csak korlátozottan hat a felsőoktatásra, még az is elképzelhető, hogy működő öregdiák-szervezetek rendszere, illetve a piac szereplőivel való folyamatos együttműködés elkerülhetővé tudna tenni olyan szituációkat, mint amikor pont egy közgazdaság-tudományi egyetem megy csődbe. Nem beszélve arról, hogy ha az egyetemek tisztában lennének a munkaerőpiac elvárásaival, a leendő munkavállalónak lenne egyszerűbb az élete. Ehhez azonban szolgáltató jellegű felsőoktatásra lenne szükség.

Egy független angol pénzintézet jelentése szerint az angol magánoktatási cégekbe 1996-ban befektetett 1000 font három év elteltével 1593 fontot ért. Mindennek eredőjeként a 18 vezető angol magánoktatási cég az évi 60 milliárd fontos oktatási piac meghatározó szereplőjévé akar válni, s ezzel követni az amerikai példát, ahol a piac teljes forgalma 387 milliárd angol fontnak felel meg. A fenti adatok azért érdekesek, mert a magánoktatási szektor az oktatási rendszernek az az ága, amely leginkább képes követni a munkaerőpiac változásait.

Az egyes országok oktatási rendszerének gazdasági volumenét, illetve a gazdaság és az oktatás egymásra hatását jól jelzi, hogy 1995-ben az Amerikai Egyesült Államok 7 milliárd dollár értékben exportált képzési programokat a világ minden tájára (mindeközben nagy botrányt kavart az országban, hogy a börtönökre szánt költségvetési támogatás az elmúlt két évtizedben nagyobb mértékben bővült, mint az oktatásé), míg Kanadában a kiemelten kezelt oktatás 21 ezer új munkahelyet hozott létre. Mexikóban, az amerikai kontinens másik nagy célországában 1991-1993 között 70 százalékkal nőtt az oktatási piac. Ausztrália, amely elsősorban a külföldi diákok "elcsábításából" él, 1996-ban 3 milliárd ausztrál dollár bevételt ért el a kontinensen tanuló 143 ezer hallgató költései által, s ennek az összegnek mindössze 44 százaléka volt tandíj, a többi az egyéb kiadások kategóriájába esik.

Az oktatási rendszer és a gazdaság kölcsönhatása tehát több szinten értelmezhető, kétirányú folyamat. Térségünkben elsősorban az intézmények finanszírozásában, a képzési programok fejlesztésében kapnak szerepet a piaci szektor résztvevői, bár egyre erősebb a piaci alapú képzések szerepe is.

Magyarországon a felsőoktatás költségvetési támogatása az elmúlt tíz évben közel a hétszeresére emelkedett, a tárgyalt időszakban növekvő GDP-hez viszonyítva ez az arány azonban már csak 27 százalékos növekményt takar. Ugyanakkor Kiss Pap László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy "2000 nem a felsőoktatás éve lesz", utalva a szektorban erre az évre prognosztizált mintegy ötmilliárd forintos hiányra.

Testi közelség

Magyarország átalakuló felsőoktatási rendszerében az egyes intézmények bevételeinek ma még kisebb hányada származik a piaci szereplőktől. Az egyetemek, főiskolák költségvetésük mintegy 60 százalékát a normatív támogatásokból kerítik elő - nyilatkozta a MaNcsnak Kucsera Tamás, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke.

Az egész felsőoktatási rendszert persze nem lehet egy kalap alá venni, mivel a vállalatok elsősorban a piacosítható szakmák iránt érdeklődnek, így a műszaki képzések, közgaszdászok irányába lényegesen több pénz áramlik, mint amennyi mondjuk a tanárokat, közigazgatási szakembereket képző intézményeknek jut. A vállalatok több szinten vannak jelen: egyrészt a különböző ösztöndíjakon, integrált képzéseken (például a Coca-Cola és a Közgáz vagy a Miskolci Egyetem és a General Electric együttműködésén) keresztül már a képzés folyamán kiszemelnek bizonyos hallgatókat, akiket esetenként szerződésekkel előre magukhoz kötnek, másrészt a különböző állásbörzéken keresztül folyamatos jelenlétet biztosítanak a maguk számára.

A közvetlen jelenlét azonban nem jelent intézményes kapcsolatot az egyetem és a vállalatok között - erre ugyanis a felsőoktatási törvény csak a dékánok, rektorok mellett működő tanácsadó testületeken keresztül nyújt lehetőséget, az egyetemek döntéshozó testületeiben nincs helyük a támogatóknak. Márpedig mindenki jól járna, ha az egyetemek figyelembe vennék a gazdasági szereplők igényeit; legalábbis erre utal, hogy a friss diplomások számára a legtöbb multinacionális vállalat - a már megszerzett diploma tartalmát és súlyát elismerve - a gyakorlati ismeretek megszerzése céljából úgynevezett graduate traininget szervez. Ennek keretében a fiatal munkatársak a cég különböző területein hasznosítható információkkal gazdagodnak - mondta el a MaNcsnak Maros Anikó, a Nicholson International Humán Erőforrás Management Tanácsadó cég vezető tanácsadója.

A vállalat szakértőinek egyértelmű tapasztalata, hogy a magyar diplomákból elsősorban a kommunikációs képességek, készségek fejlesztése, illetve a multik által elvárt munkavégzési módok (például a projekt management szemlélet) ismerete és esetenként a megfelelő gyakorlat hiányzik. Az írás- és beszédkészség fejlesztése, a munkavállaló saját "PR-ja", "önmaga eladása" nélkülözhetetlen egy jó állás megszerzéséhez. Kucsera Tamás viszont azt gondolja, hogy ezen képességek fejlesztését nem az alapképzés keretein belül, hanem a diploma megszerzését követő továbbképző, átképző kurzusok során kell elsajátítani. Erre az intézmények is törekszenek, sorra indítják a posztgraduális képzéseiket, piaci alapon.

A gazdasági élet és a felsőoktatási rendszer közötti összekötő kapocs szerepét a finanszírozás oldaláról ma még elsősorban különböző alapítványok (Felsőoktatás Barátai Alapítvány, United Way Alapítvány) jelentik, amelyek az elsősorban külföldi cégek által nyújtott támogatások és a finanszírozási igények összehangolására vállalkoznak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a piaci szektor a képzés tartalmát is meghatározná.

Személyes varázs

A közép-, de elsősorban a felsővezetők keresése során egyre inkább előtérbe kerül a személyiség vizsgálata - mutatott rá Tar Ágnes, a Nicholson International regionális kommunikációs menedzsere. Az úgynevezett "kompetencia alapú keresés" már nem kizárólag és elsősorban a megszerzett diploma alapján méricskéli a leendő munkavállalót, hanem inkább a készségeket, a személyiség jegyeit vizsgálja; a megrendelők és a tanácsadó cégek a pozíció és személyiségkép alapján keresnek szakembert. Általános tendencia, hogy minél magasabb a betöltendő pozíció, annál inkább a személyiség jelenti a különbséget a diplomák és végzettségek helyett, hiszen utóbbiak ezen a szinten már elengedhetetlenek. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon is megkezdődött a war for talent (harc a tehetségekért) folyamata, mely tendencia a fejlettebb országokban jó ideje megfigyelhető.

Nagy súllyal esik latba a tapasztalat is, tehát a 40 fölötti korosztály például kimondottan nem a megszerzett - ma már esetleg túlhaladott, elavultnak számító - diplomája alapján kerülhet vezető pozícióba, hanem a meglévő szakmai tapasztalatát figyelembe véve. A szakértő azt is elmondta, ez esetben akár több tíz éves szakmában eltöltött időről is szó lehet.

A nyelvismeret ma már minimálisan két nyelv társalgási szintű ismeretét jelenti, ebből az egyik az angol - már ha valaki multinacionális vállalatnál szeretne munkát vállalni. E szempontból fontos tény, hogy az egyetemek nyelvi képzései nem állják a versenyt a piac állította kihívásokkal szemben, a nyelvoktatási piac pedig éppen most alakul át az országban.

Eurokonform diplomák

A diplomákat és szakmákat nem lehet egy kalap alá venni, egészen más a piac érdeklődése egy tanár, illetve egy mérnök-közgazdász iránt. Ez jól látható a piaci szereplők megjelenésében. Elsősorban az infomációtechnológia és a high-tech területén van komoly verseny a jó szakemberekért az egész térségben és Magyarországon egyaránt, s jelzésértékű, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem egyszerre több cégnek is munkába bocsátja szakértelmét, tanárait, hallgatóit.

Amíg tehát egy mérnök-közgazdász egészen biztos lehet benne, hogy talál állást magának, a Nicholson International szakértői szerint elsősorban a bölcsész, illetve humán területen tanuló hallgatók nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha végül nem a szakmájukban akarnak elhelyezkedni. Ez esetben a szakértők a marketing, PR, humánerőforrás területeket ajánlják mint továbbképzési, átképzési irányt, e szakmák esetén ugyanis a már meglévő humán végzettség előnyt is jelenthet akár.

Kucsera Tamás szerint a magyar diplomák egy része már eurokonform (például a Veszprémi Egyetem vegyészmérnöki diplomája), míg más képzések esetében a közelgő csatlakozás kapcsán felül kell vizsgálni a tennivalókat, hogy a diploma az egységes európai munkaerőpiacon elfogadható legyen. Az EU oktatási miniszterei már dolgoznak e probléma áthidalásán, az egész közösségre érvényes kredittranszfer kidolgozásán, amely szisztéma Magyarországon még éppen csak alakulgat. A külföldön szerzett diplomák honosítása már megoldott dolog: az Oktatási Minisztérium keretein belül működő Magyar Ekvivalencia és Információs Központ végzi e tevékenységet.

Civilek a pályán

Kucsera Tamás szerint a piac megjelenése az oktatási rendszerben a civil kontrollt erősítheti, míg az utóbbi időben egyre több helyen szerveződő öregdiákcsoportok a kapcsolati tőke megszervezését segíthetik. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint a magyar diplomákból elsősorban az Európai Unióhoz kapcsolódó szakmai és jogi tudásanyag hiányzik. Mindemellett azt is leszögezte, a magyar felsőoktatás minőségét jelzi, hogy hazánkban relatív magas a közösség országaiból érkező, itt diplomát szerző hallgatók száma.

A magyar tanulók ugyanakkor a külföldi ösztöndíjakon, külországi képzéseken érhetik el, hogy önéletrajzuk tartalmasabb legyen. Magyarországon a posztgraduális képzések a munkaadók szempontjából egyik legértékesebb gazdasági jellegű továbbképzési formáját az MBA- (Master of Business Administration) kurzusok jelentik. A képzések két-három évesek, a tandíj 1,5 millió forint körül van összességében, s a legtöbb hazai intézmény külföldi társszervekkel működik együtt. Nem ritka, hogy a cégek maguk küldik el munkatársaikat hasonló képzésekre, sőt egyes menedzserszerződések tartalmazzák is a munkaadó ilyen irányú kötelezettségét. Ezek a tisztán üzleti alapon működő intézmények a leginkább érzékenyek a piac kihívásaira, mindezt jelzi, hogy az MBA-kurzusokhoz kapcsolódva alakultak meg az első öregdiák-szervezetek az országban, megteremtve a visszacsatolást az oktatási intézmények számára az elvárásokról és a követendő trendekről.

Vas Gábor

szerző
Vas Gábor
publikálva
2000/9. (03. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...