Gyülekező: Hit-parádé

  • - winkler -
  • 1997. december 11.

Tudomány

A buli kezdetéig harapunk valamit, a hivatalos büfék helyett természetesen a HIT büfében. Fizetni fénymásolt bónnal kell: a BS-nek büféztetési monopóliuma van, de a büfé helyi definíciója valami "pénzért élelmiszer-árusítás"-féle. A kiskapu lényege, hogy a hívek az egyik szobában megveszik a bónt, a másikban pedig fogyasztanak érte, így nem pénzért vették a kaját.

A fentiekre Ferenc egy túrós rétes formájában szolgáltat tárgyi bizonyítékot - a csel látszólag nem túl nagyvonalú, viszont, tekintetbe véve, hogy a BS-t gyakorlatilag a gyülekezet tartja el, színvonala megfelel a realitásoknak.

A buli hatkor indul, a színpadon a HIT-kórus és a HIT-band, a következő óra kiváló, kissé groteszk

Blues Brothers-paródiát

hoz. A zenekarból ismerős Barile Pasquale dobos (ex-R-Go) és a gitáros Slamó, zongorán, billentyűs hangszereken Németh Sándorné, a csatársorban a Bergendy exénekesén kívül Szatay Gábor (ex-No), aki, nem tudom, miért, de hibátlanul hozza Galla Miklós valamennyi mozdulatát, megtámogatva egy fekete öltönnyel. A Besenyő-érzést tovább erősítik a dalszövegek, melyeket az aluljáróban gyakran hallhatunk, általában "él az Úr" a refrén, és borzalmas a prozódia.

A színpadkép tökéletes, a ház tele, bár e helyütt emlékezzünk meg a Hit Gyülekezete gusztustalan Budapest-centrikusságáról: a budapestiek a küzdőtéren, középen ülnek, a vidékiek a lelátón. Minden város egy transzparenst lógat a korlátra (Eger stb.), a többiek így találnak oda, de hogy igazságosabb legyen az elhelyezkedés, a városok mindig sorsolnak. Igazán szép.

A hangosítás nagyon jó, kellemesen telt, és a rengeteg színpadi tényezőhöz képest (még fúvósok és hegedűk is vannak) kifejezetten tisztán szól. Barile Pasquale dobolása külön élmény, talán a sok középtempó meg a sok fellépés teszi, de úgy dobol, mint Szikora mögött soha. A legtöbb szám úgy kezdődik, mintha a szerző a Szeretlek is, meg nem ist szerette volna megírni, de közben észbe kapott, hogy tulajdonképpen We Are The World-öt akar. Negyedóráig felekezeti hovatartozás nélkül is kifejezetten élvezetes a koncert, utána nem. Egy óra és öt perc elteltével Németh Sándor váratlanul a színpadon terem, úgy,

ahogy Paskay László legfeljebb szeretne:

a nézőtér eksztázisban, csillogó szemek minden elképzelhető mennyiségben. A kitűnő hangosításon kívül dicséret illeti az operatőröket és a rendezőt: Leni Riefenstahl se csinálhatta volna dögösebben. Bár steadicam nincs, a kameraman stabilan dolgozik vállról, rengeteg a dinamikus, mozgó Németh Sándorról vele együtt ügető kamerával készült felvétel, és pompásan vágják be a nézőtéri lelkesedőket. Mindez egyrészt a nagy képernyőfalon megy, hogy láthassuk magunkat, másrészt nyilván megvásárolható műsoros videókazetta lesz belőle, Ferencnek már van két nagy Samsonite-bőröndnyi.

A zene megy tovább,

Sándor Jelcin stílusában

tvisztel egy kicsit, majd kezdetét veszi a bizonyságtétel. Ez olyan, mint a tematikus Friderikusz-show, csak sokkal jobb. A téma (hogyan tértem meg) csak látszólag érdektelen: a riportalanyok zseniálisak. Egy megtért kábszeres pénzbehajtó feleségestül, egy itt a piros, hol a piros-man kockás zakóban, egy exokkult ex-tetoválómester és egy exokkult exalkoholista lány. Sándor kérdései viszonylag egyszerűek (hogyan tértél meg, mi változott az életedben), a bizonyságtevők azonban fantasztikusak. Két aranyköpés között billegnek és idétlenül vihognak, de erre itt nem mondják, hogy zavarban vannak, hanem hogy betöltekeznek a szentlélekkel, ettől függetlenül maga a viselkedés ugyanúgy humorforrás, mint a Fridinél. Ha az egyórás programot meg lehetne vágni a felére, a tévében bármelyik konkurenst lenyomná két hónap alatt. Sajnos Ferenc azt mondja, a program kötetlen, nem lehet kiszámítani, melyik istentiszteleten lesz bizonyságtétel, pedig azokra a napokra mindig eljárnék.

Harmadik műsorszám

a megtérés: Sándor atya átadja a szót Pajor Tamásnak, aki húsz percen át próbálja meggyőzni a laikus vendégeket, engedjük beköltözni a szívünkbe Jézust. Majd arra biztat, szaladjunk mindnyájan a színpad elé. Ferenc spontánul bökdösni kezd:

- Nem akarsz esetleg...? Nem szégyen... Először én sem mertem kimenni.

A kiszaladók között egyeseket gyakorlatilag tolnak, mások se lépik túl az 5 km/h-t, de két zeneszám alatt összegyűlik vagy harminc megtérő. Közösen teszünk le egy hűségesküt Jézus feltámadására, közben zene, s rövid labdaszobai keresztelő után ismét Sándor lép a színpadra. A csarnokban különös hang: mindenki egyszerre beszél. Ferenc konkrétan azt mondja, "bunyubunyumunyumunyu", majd elmagyarázza, hogy ez a nyelveken szólás, amint az evangéliumban le van írva. Sajnos a végkifejlet előtt mennem kell, Ferenc hazavisz. A VIP-parkolóban üdvözült őr kérdezi:

- Mentek? Akkor siessetek, mert a Hack Peti be szeretne állni.

És valóban, sarkunkban a kiváló alkotmányjogász, aki valami küldöttgyűlés miatt maradhatott le a program javáról, most már csak a szentbeszédet élvezheti.

A kocsiban szóló

HIT rádióban

Sándor atya fejtegeti, mennyire szép az, amikor valaki szívvel, dúsan ad. Egyenes közvetítés: most megy a pénzbeszedés. Ez ellen állítólag kezdetben maga Evander Holyfield is berzenkedett, de ma már talán Don King is lelkesen perkál. Ferenc prognózisa beigazolódik: a Thököly úti kereszteződésig még hallani a prédikációt, aztán elmegy a térerő.

- winkler -

Szakkifejezések

Dicsőség az Úrnak! - megtérős történet végén mondjuk

Halleluja! - bármikor, akár prédikáció közben is, üvöltve

igei - kóser, a gyülekezet elveivel összhangban lévő, létezik például "igei szex" is

A bűn zsoldja a halál! - meg nem tértek terrorizálásához

Egy kedves barátom - új húst hoztam

Mindent szabad, de nem minden hasznos - ha hirtelen semmi okos nem jut eszünkbe egy bonyolult erkölcsi kérdéssel kapcsolatban

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.