Ha így folytatjuk, meg fogunk gyulladni

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. január 25.

Tudomány

A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön.

A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön a feljegyzések 19. század közepi kezdete óta - derült ki egy független amerikai kutatócsoport elemzéséből, amely szerint 2018 ugyan hűvösebb volt a korábbi néhány évnél, ám ezt az apró hőmérsékletcsökkentést hiba lenne lehűlésként értelmezni - közölte az MTI.

Noha az egyesült államokbeli részleges kormányzati leállás miatt a szövetségi ügynökségek 2018-ra vonatkozó hőmérsékleti kalkulációira még várni kell, a Berkeley Earth amerikai nonprofit szervezet már közzétette adatait, amelyek szerint a tavalyi globális átlaghőmérséklet 14,96 Celsius-fok volt.

Ez 0,77 Celsius-fokkal melegebb az 1951-1980 közötti átlagnál és nagyjából 1,16 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti értéket.

Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója szerint a Japán Meteorológiai Ügynökség is a negyedik legmelegebb évnek nyilvánította 2018-at és valószínűleg más kutatócsoportok is egyet fognak érteni ezzel a besorolással.

A hőmérsékleti melegrekordot 2016 tartja, amikor 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagos földfelszíni hőmérséklet az iparosodás előtti átlagnál, a 2017-es adat megegyezik a 2015. évivel.

Hausfather szerint a melegrekordok közötti apró eltérésekért döntően a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino, és a lehűléséért felelős La Nina légköri jelenségek váltakozása a felelős. A szakember szerint hiba lenne a tavalyi enyhe hőmérsékletcsökkenést a lehűlés jeleként értelmezni.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem klímakutatója, Michael Mann szerint az a tény, hogy a közelmúlt évei közül csaknem mindegyik szerepel az öt vagy legalább 10 legmelegebb esztendő között, egyértelmű bizonyítéka a bolygón végbemenő, ember okozta felmelegedésnek.

Hausfather szerint tavaly 29 országban, köztük Közép-Európa jelentős részén és az Antarktiszon is rekordmeleg évet zártak.

A földi klíma megváltozása, ami a bolygónk legtöbb részén melegedéssel, néhol (de nem mindenhol!) pedig az éves csapadék csökkenésével és egyenetlenebb eloszlással jár, mindannyiunk életét érinti majd, erről a közelmúltban írtunk:

A klímaváltozás hétköznapjai: lehet, hogy a csokitól is búcsúznunk kell?

A klímaváltozás hatásait nem csak a legkiszolgáltatottabbak érezhetik meg - saját bőrükön érezhetik a Föld nagyobb luxushoz szokott lakói is. A földi klíma megváltozása, ami a bolygónk legtöbb részén melegedéssel, néhol (de nem mindenhol!) pedig az éves csapadék csökkenésével és egyenetlenebb eloszlással jár, mindannyiunk életét érinti majd.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.