Ha így folytatjuk, meg fogunk gyulladni

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. január 25.

Tudomány

A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön.

A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön a feljegyzések 19. század közepi kezdete óta - derült ki egy független amerikai kutatócsoport elemzéséből, amely szerint 2018 ugyan hűvösebb volt a korábbi néhány évnél, ám ezt az apró hőmérsékletcsökkentést hiba lenne lehűlésként értelmezni - közölte az MTI.

Noha az egyesült államokbeli részleges kormányzati leállás miatt a szövetségi ügynökségek 2018-ra vonatkozó hőmérsékleti kalkulációira még várni kell, a Berkeley Earth amerikai nonprofit szervezet már közzétette adatait, amelyek szerint a tavalyi globális átlaghőmérséklet 14,96 Celsius-fok volt.

Ez 0,77 Celsius-fokkal melegebb az 1951-1980 közötti átlagnál és nagyjából 1,16 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti értéket.

Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója szerint a Japán Meteorológiai Ügynökség is a negyedik legmelegebb évnek nyilvánította 2018-at és valószínűleg más kutatócsoportok is egyet fognak érteni ezzel a besorolással.

A hőmérsékleti melegrekordot 2016 tartja, amikor 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagos földfelszíni hőmérséklet az iparosodás előtti átlagnál, a 2017-es adat megegyezik a 2015. évivel.

Hausfather szerint a melegrekordok közötti apró eltérésekért döntően a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino, és a lehűléséért felelős La Nina légköri jelenségek váltakozása a felelős. A szakember szerint hiba lenne a tavalyi enyhe hőmérsékletcsökkenést a lehűlés jeleként értelmezni.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem klímakutatója, Michael Mann szerint az a tény, hogy a közelmúlt évei közül csaknem mindegyik szerepel az öt vagy legalább 10 legmelegebb esztendő között, egyértelmű bizonyítéka a bolygón végbemenő, ember okozta felmelegedésnek.

Hausfather szerint tavaly 29 országban, köztük Közép-Európa jelentős részén és az Antarktiszon is rekordmeleg évet zártak.

A földi klíma megváltozása, ami a bolygónk legtöbb részén melegedéssel, néhol (de nem mindenhol!) pedig az éves csapadék csökkenésével és egyenetlenebb eloszlással jár, mindannyiunk életét érinti majd, erről a közelmúltban írtunk:

A klímaváltozás hétköznapjai: lehet, hogy a csokitól is búcsúznunk kell?

A klímaváltozás hatásait nem csak a legkiszolgáltatottabbak érezhetik meg - saját bőrükön érezhetik a Föld nagyobb luxushoz szokott lakói is. A földi klíma megváltozása, ami a bolygónk legtöbb részén melegedéssel, néhol (de nem mindenhol!) pedig az éves csapadék csökkenésével és egyenetlenebb eloszlással jár, mindannyiunk életét érinti majd.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.