Ha így folytatjuk, meg fogunk gyulladni

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. január 25.

Tudomány

A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön.

A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön a feljegyzések 19. század közepi kezdete óta - derült ki egy független amerikai kutatócsoport elemzéséből, amely szerint 2018 ugyan hűvösebb volt a korábbi néhány évnél, ám ezt az apró hőmérsékletcsökkentést hiba lenne lehűlésként értelmezni - közölte az MTI.

Noha az egyesült államokbeli részleges kormányzati leállás miatt a szövetségi ügynökségek 2018-ra vonatkozó hőmérsékleti kalkulációira még várni kell, a Berkeley Earth amerikai nonprofit szervezet már közzétette adatait, amelyek szerint a tavalyi globális átlaghőmérséklet 14,96 Celsius-fok volt.

Ez 0,77 Celsius-fokkal melegebb az 1951-1980 közötti átlagnál és nagyjából 1,16 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti értéket.

Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója szerint a Japán Meteorológiai Ügynökség is a negyedik legmelegebb évnek nyilvánította 2018-at és valószínűleg más kutatócsoportok is egyet fognak érteni ezzel a besorolással.

A hőmérsékleti melegrekordot 2016 tartja, amikor 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagos földfelszíni hőmérséklet az iparosodás előtti átlagnál, a 2017-es adat megegyezik a 2015. évivel.

Hausfather szerint a melegrekordok közötti apró eltérésekért döntően a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino, és a lehűléséért felelős La Nina légköri jelenségek váltakozása a felelős. A szakember szerint hiba lenne a tavalyi enyhe hőmérsékletcsökkenést a lehűlés jeleként értelmezni.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem klímakutatója, Michael Mann szerint az a tény, hogy a közelmúlt évei közül csaknem mindegyik szerepel az öt vagy legalább 10 legmelegebb esztendő között, egyértelmű bizonyítéka a bolygón végbemenő, ember okozta felmelegedésnek.

Hausfather szerint tavaly 29 országban, köztük Közép-Európa jelentős részén és az Antarktiszon is rekordmeleg évet zártak.

A földi klíma megváltozása, ami a bolygónk legtöbb részén melegedéssel, néhol (de nem mindenhol!) pedig az éves csapadék csökkenésével és egyenetlenebb eloszlással jár, mindannyiunk életét érinti majd, erről a közelmúltban írtunk:

A klímaváltozás hétköznapjai: lehet, hogy a csokitól is búcsúznunk kell?

A klímaváltozás hatásait nem csak a legkiszolgáltatottabbak érezhetik meg - saját bőrükön érezhetik a Föld nagyobb luxushoz szokott lakói is. A földi klíma megváltozása, ami a bolygónk legtöbb részén melegedéssel, néhol (de nem mindenhol!) pedig az éves csapadék csökkenésével és egyenetlenebb eloszlással jár, mindannyiunk életét érinti majd.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.