Ha így folytatjuk, meg fogunk gyulladni

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. január 25.

Tudomány

A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön.

A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön a feljegyzések 19. század közepi kezdete óta - derült ki egy független amerikai kutatócsoport elemzéséből, amely szerint 2018 ugyan hűvösebb volt a korábbi néhány évnél, ám ezt az apró hőmérsékletcsökkentést hiba lenne lehűlésként értelmezni - közölte az MTI.

Noha az egyesült államokbeli részleges kormányzati leállás miatt a szövetségi ügynökségek 2018-ra vonatkozó hőmérsékleti kalkulációira még várni kell, a Berkeley Earth amerikai nonprofit szervezet már közzétette adatait, amelyek szerint a tavalyi globális átlaghőmérséklet 14,96 Celsius-fok volt.

Ez 0,77 Celsius-fokkal melegebb az 1951-1980 közötti átlagnál és nagyjából 1,16 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti értéket.

Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója szerint a Japán Meteorológiai Ügynökség is a negyedik legmelegebb évnek nyilvánította 2018-at és valószínűleg más kutatócsoportok is egyet fognak érteni ezzel a besorolással.

A hőmérsékleti melegrekordot 2016 tartja, amikor 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az átlagos földfelszíni hőmérséklet az iparosodás előtti átlagnál, a 2017-es adat megegyezik a 2015. évivel.

Hausfather szerint a melegrekordok közötti apró eltérésekért döntően a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino, és a lehűléséért felelős La Nina légköri jelenségek váltakozása a felelős. A szakember szerint hiba lenne a tavalyi enyhe hőmérsékletcsökkenést a lehűlés jeleként értelmezni.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem klímakutatója, Michael Mann szerint az a tény, hogy a közelmúlt évei közül csaknem mindegyik szerepel az öt vagy legalább 10 legmelegebb esztendő között, egyértelmű bizonyítéka a bolygón végbemenő, ember okozta felmelegedésnek.

Hausfather szerint tavaly 29 országban, köztük Közép-Európa jelentős részén és az Antarktiszon is rekordmeleg évet zártak.

A földi klíma megváltozása, ami a bolygónk legtöbb részén melegedéssel, néhol (de nem mindenhol!) pedig az éves csapadék csökkenésével és egyenetlenebb eloszlással jár, mindannyiunk életét érinti majd, erről a közelmúltban írtunk:

A klímaváltozás hétköznapjai: lehet, hogy a csokitól is búcsúznunk kell?

A klímaváltozás hatásait nem csak a legkiszolgáltatottabbak érezhetik meg - saját bőrükön érezhetik a Föld nagyobb luxushoz szokott lakói is. A földi klíma megváltozása, ami a bolygónk legtöbb részén melegedéssel, néhol (de nem mindenhol!) pedig az éves csapadék csökkenésével és egyenetlenebb eloszlással jár, mindannyiunk életét érinti majd.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.