Hatvan éves és szoba méretű, mi az?

  • narancs.hu
  • 2019. január 21.

Tudomány

Boldog születésnapot, első magyar számítógép!

1959. január 21-én volt az első munkanapja a magyar számítógépek őspéldányának. Az M-3 névre hallgató, négy ruhásszekrény helyét is kitevő gépezet tíz évig működött: először Budapesten, majd Szegeden. A korszakalkotó masina történetéről, az Indexen emlékeztek meg a jeles nap alkalmából.

false

 

Fotó: http://ajovomultja.hu

 

A visszaemlékezések a jövő múltja című informatikatörténeti kiállítás honlapján jelentek meg, ott szémolnak be arról, hogy bár az M-3 megépítésének híre az Esti Hírlapban január 21-én jelent be, azért komoly előzetes munka előzte meg. A gépet természetesen a Szovjeutnióból importálták, innen is az M (=Moszkva) elnevezés, és már 1957-ben megvolt az engedély. Hónapok alatt érkeztek meg a részegységeket tartalmazó ládák, majd a dokumentáció, ami alapján fel kellett építeni a géptermet, a szellőzőberendezést és a négy ruhásszekrény méretű tárolót.

Persze a dokumentáció arról már nem szólt, hogyan kell ezt az egészet működtetni: így aztán a magyar matematikusoknak és informazikusoknak maguknak kellett rájönni arra, hogyan kell beüzemelni a várva várt gépezetet. Végülis persze sikerült ezt megoldani, és büszkén hirdették, hogy az M-3-as másodpercenként 30 műveletet képes elvégezni! A munka persze ne mvolt egyszerű, hiszen például egy 40x40-es mátrix már nem fért bele a gép 1024 szavas memóriába.

Emellett a gép a mai elvárásokhoz képest elég pontatlan volt, és rengeteg gond volt vele: lerobbant akkor is, amikor épp az MTA bizottságának mutatták be, sőt valami félóránként meghibásodott, így a karbantartók legalább annyit küzdöttek vele mint a kutatók. A legjobb javítási eszköz egy gumikalapács volt, és leginkább a három műszakos folyamatos gép melletti munkára emlékeznek az akkori használók: mágnesdobok méhecskezümmögésére és a a telex erős kopogására ébredtek, amikor egy feladat elkészült.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.