Idén több állat- és növényfaj szerepel a veszélyeztetett fajok listáján, mint valaha

  • narancs.hu
  • 2022. december 29.

Tudomány

Szomorú rekord. 

Több mint 42 ezer állat- és növényfaj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokról vezetett vörös listáján – írta csütörtökön kiadott éves jelentésében a Természetvédelmi Világalap (WWF).

A WWF idei Élő bolygó-jelentése a fajok drámai visszaesését mutatja: a megfigyelt vadon élő fajok populációi 1970 óta átlagosan 69 százalékkal csökkentek.

A természetvédelmi szervezet „a fajok világméretű kihalásának katasztrofális súlyosbodására” figyelmeztet és a biodiverzitás fokozott védelmére szólított fel.

A WWF hangsúlyozta, a következő évtizedekben akár egymillió faj is kihalhat, ha a tendencia nem fordul meg.

A világszerte mintegy 147 500 nyilvántartott állat- és növényfajból 2022-ben több mint 41 100 szerepelt a veszélyeztetett kategóriában, több, mint valaha.  

  • A kétéltűek 41 százaléka,
  • az emlősök 27 százaléka,
  • a tűlevelűek 33 százaléka,
  • a madarak 13 százaléka,
  • a cápák és ráják 37 százaléka,
  • a korallok 36 százaléka,
  • a különböző rákok 28 százaléka,
  • a hüllők 21 százaléka és a cikászok (szágópálmák) 69 százaléka került fel a listára.

A jelentés idén két állatfaj, a rénszarvas és a császárpingvin példájával hívta fel a figyelmet a biodiverzitás védelmének fontosságára.

2000-ben az Oroszország északi-sarki térségében elterülő Tajmír-félszigeten még egymillió példányból álló rénszarvaspopuláció élt, aminek mára csupán a negyede maradt fenn elsősorban a klímaváltozás és az orvvadászat miatt. A császárpingvinek ismert kolóniáinak pedig 80-100 százaléka halhat ki 2100-ra, ha nem mérséklődik a jelenlegi üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

A WWF az éves jelentésben kitért a Németország és Lengyelország határán folyó Oderában idén nyáron bekövetkezett tömeges halpusztulásra is, kiemelve: az jelentősen visszavetette az atlanti tokhal visszatelepítésére tett erőfeszítéseket. A szakértők szerint a halpusztulást az alacsony vízállás, a hőség és a megemelkedett sótartalom miatt elszaporodott mérgező algafaj (Prymnesium parvum) okozhatta.

A fajmegőrzés sikeres példái között említette a WWF a nepáli tigrispopulációt és az ausztrál vizekben élő púpos bálnákat, amelyek létszáma 1500-ról 40 000-65 000 példányra emelkedett, ezért lekerülhettek a veszélyeztetett fajok listájáról. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta, még sok a tennivaló a bálnák védelmében, különösen a halászat, hajóközlekedés a környezetszennyezés miatt.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk