Az elmúlt héten szinte minden egyes médium megkongatta a vészharangot: világméretű járvány várható, amelynek oka a hongkongi madárinfluenza.
A veszély és a valóság viszonya azonban kicsit máshogy fest. Dr. Berencsi Györgytől, az Országos Epidemiológiai Központ virológiai főosztályának főosztályvezető főorvosától megtudtuk: a madárinfluenza nagyon sok különböző vírusaltípust jelent. "Ezeket a vírusokat az különbözteti meg egymástól, hogy a külső részükön milyen fehérjék vannak. Az egyiket H, a másikat N betűvel jelölik a virológusok. A természetben tizenötféle H és tízféle N létezik." A mostani madárinfluenza kombinációja:
A H5N1
"A madárinfluenza csak a szárnyasokat támadja meg. Az embert jelenleg veszélyeztető humán influenzavírus-altípusok eddig a H1,2,3, illetve az N1,2 burokfehérjék kombinációit hordozták. A többi 13 H-ból és 8 N-ből elvileg rengeteg olyan vírusburok-altípus jöhet létre, amely az emberre is veszélyes lehet. Ezeknek az új víruskombinációknak azonban a megjelenési esélye jelenleg Magyarországon nulla, mert a kombinálódási lehetőség az egész világra értendő."
Dr. Vass Ádám, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának főosztályvezetője elmondta: az embert megbetegítő influenzavírusok leggyakrabban Ázsiából indulnak el, mert a rizsföldek flórája kiválóan alkalmas arra, hogy az állati és az emberi vírusok keveredjenek és szaporodjanak.
A madárinfluenza 1878-tól ismert ugyan (lásd Influenzatörténet című keretes írásunkat), de a mostani (A H5N1) csak 1997-től kezdte aggasztani a szakembereket. Akkor Hongkongban 18 ember betegedett meg, és közülük hat meghalt. A félelmet a megbetegedéseken és a halálozási arányon túl az a kérdés táplálta, hogy az új madárinfluenza-vírus képes-e fertőzni ember és ember között. (A február elsejei WHO-hír szerint valószínűsíthető, hogy megvan az első ember-ember közti fertőzés. Ez azonban még nem jelenti egy új világjárványt okozó altípus megjelenését, mert a fertőzés körülményei a világjárvány kritériumainak - például az egy-két nap alatti terjedés - nem felelnek meg.) Mostanáig valamennyi esetnél kimutatták, hogy az 1997-től megbetegedettek csak állatgondozók, feldolgozók vagy azok családtagjai voltak. Ennek az a magyarázata, hogy az influenzás megbetegedés az embernél légúti, míg a baromfinál bélrendszeri megbetegedés, vagyis a madarak széklete fertőz. A megbetegedettek a porrá száradt madárszékletet lélegezték be, így fertőződtek meg. De az a háziasszony már nincs veszélyben, aki egy fertőzött madarat kibelez. Az állat bélcsatornája ugyan tele lehet vírussal, és asszonyunk azt elvileg meg is kaphatja, de az influenzavírus annyira érzékeny, hogy mosószeres kézmosással elpusztítható, nem beszélve a főzésről és a sütésről. "A madárinfluenza bontott baromfikkal sem kerülhet forgalomba - hangsúlyozta Berencsi György -, mert a szigorú ellenőrzési szabályok kiszűrik a fertőzött állatot, másrészről a vírus olyan radikálisan pusztít egy adott állományban, hogy a járványt eltitkolni nem igazán lehet, és a fertőzött állományt az utolsó állatig el kell pusztítani."
A WHO harminc éve komoly járványügyi lépéseket tesz, de 1997 óta fokozta az ellenőrzést.
Megfigyelőállomásokat és laboratóriumokat hozott létre a fertőzött országokban, tehát nagyszámú szakembergárda és nemzetközi ellenőrző rendszer próbálja folyamatosan követni a madárinfluenza okozta megbetegedéseket.
Az A H5N1 madárinfluenza legfeljebb úgyjuthat el Magyarországra, hogy egy fertőzött vadkacsa vagy vadlúd átrepül az ország fölött, és székletével megfertőzi valamelyik tavunkat vagy folyónkat. Ez a vírus azonban még nem a háztáji szárnyasokat, kizárólag a vadmadarakat veszélyeztetné.
A WHO nem is ezért koncentrálja figyelmét a madárinfluenzára. "Fennáll a lehetősége annak - magyarázta Vass doktor -, hogy egy betegbe egy humán influenzavírus és egy madárinfluenza-vírus kerül, majd megtörténik a géncsere. Ekkor nem csak egy olyan új vírus jön létre, amely már képes ember és ember között fertőzni. Az emberi szervezet ilyen esetre nincs felkészülve, és így akár világméretű járvány is kialakulhat. Ha világjárvány lesz, akkor persze Magyarország is potenciálisan fenyegetetté válik."
A WHO a megfigyeléseken túl oltóanyagok előállításával is igyekszik elejét venni egy világjárványnak. Az északi féltekén több mint 120 olyan együttműködő laboratórium van, amelyek a világszervezetnek küldik az influenzatörzseket. A WHO szakértői Genfben minden év januárjában és februárjában kiadnak egy közleményt, hogy a gyártók az év végén alkalmazott influenza elleni oltóanyagban milyen legyengített influenzatörzseket használjanak. Tavaly két influenza A-t és egy influenza B-t javasoltak. "Az izgalom akkor kezdődik - mondta Vass Ádám -, amikor még nem tudjuk, hogy
a >>WHO-recept<<
alapján gyártott oltóanyagok védenek-e az év végén megjelenő influenzavírus ellen." Most olyan, szintén Ázsiából érkezett humán influenzatörzs fertőz Európában, név szerint a Fudijan, amely szerencsére rokona az oltóanyagban szereplő egyik influenza A-vírustörzsnek. Ezért a tavaly év elején javasolt oltóanyag nagy arányban véd, holott nem pontosan a most fertőző humán törzs van az oltóanyagban.
A védekezés másik része, amit a WHO már meg is tett, hogy elősegíti az olyan oltóanyag előállítását, amely véd a madárinfluenza-vírusok ellen. Esetünkben ez azt jelenti, hogy az A H5N1 vírus már szerepelni fog az oltóanyagban, és beadásával meg lehet gátolni, hogy új és ismeretlen víruskombináció jöjjön létre az emberben.
Magyarországon egy világjárvány kitörésekor milliós nagyságrendű ol-tóanyagra lenne szük-ség, de ennek előállítása már megoldott ügy. Vass Ádám elmondta, hogy a magyarországi gyártó szerződésben garantálta: vész esetén megfelelő kapacitással rendelkezik, tehát nagy menynyiségű, akár többmilliónyi oltó-anyagot is képes előállí-tani. Vass Ádám szerint nincs alapja annak, hogy a védőoltások szövődményeket okoznak, és emiatt nem érnek semmit. A fejlett országokban egy szezonban 250 millió ember kap védőoltást, nálunk körülbelül másfél millióan élnek vele. 1 millió 300 ezren juthatnak hozzá térítésmentesen, mert veszélyeztetettek - 60 év fölöttiek, valamint életkoruktól függetlenül a krónikus (cukor-, szív-, vese-) betegek -, a többiek pedig orvosi receptre, gyógyszertárban válthatják ki 500-600 Ft körüli összegért.
Berencsi György azonban más utat is tud a vész esetére. "Ma már létezik olyan gyógyszer, amely minden újonnan kialakult influenzavírusra hatékony. Ez azon alapszik, hogy az N fehérje egy enzim, és ez mindenhol állandó, így valószínűleg gátolni lehet vele az összes influenzaaltípus szaporodását. Ez a gyógyszer Magyarországon már három éve forgalomban van, de most nem érdemes alkalmazni, mert nincs akkora veszély."
Valós veszélyt sokkal inkább a közelgő humán influenzajárvány jelenthet, amire idén is felkészült a tisztiorvosi szolgálat, és amit védőoltással mi is elkerülhetünk. Ám, ha mégsem, legalább ne sokkolja magát azzal az ember, hogy halálos beteg.
Czifrik Balázs
Influenzatörténet
Madárinfluenza: 1878-ban vált először ismertté, Olaszországban. Akkor a szárnyasok között 100 százalékos volt a halálozási arány. 1983-84-ben Pennsylvaniában 17 millió madár pusztult el, és ez 65 millió dollár veszteséget okozott. 1993-ban Hollandiában egy hatalmas állatfarmon is felütötte a fejét a madárinfluenza egyik változata, 83 enyhe emberi megbetegedést is okozott,egy halálos áldozata az állatorvos volt.
Humán influenza: 1918-19-ben a "spanyolnátha" következtében mintegy 40 millió ember halt meg. 1968-ban Hongkongban jelent meg egy új vírus, 3 év alatt 5 millió embert fertőzött meg. Ötezren veszítették életüket.
