Jelentősen megemelkedhet a világtengerek szintje a század végéig

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. február 3.

Tudomány

A korábban becsültnél nagyobb mértékben, akár 1,32 méterrel is emelkedhet a világtengerek szintje 2100-ig az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) új klímaváltozási jelentésének tervezete szerint.

A testület korábbi, 2013-as klímajelentése még legfeljebb 0,98 méteres tengerszint-emelkedést valószínűsített az évszázad végéig. Az újabb jelentés tervezete szerint valószínűleg gyakoribbá válnak az "óceáni hőhullámok" is, az olyan jelenségek, amikor egy adott térségben szokatlan módon felmelegszik a tenger felszíne, a tűréshatár szélére sodorva a tengeri élővilágot. A melegebb tengerfelszín és tengervíz növelheti az esők, az erős szelek és a ciklonok okozta nagy hullámzást.

Gyorsuló ütemben fogy a jég az Antarktiszon és Grönlandon a gleccserek olvadása következtében, és egyre több jel utal arra, hogy az észlelt változások visszafordíthatatlanok lesznek évszázadok távlatában - olvasható a tervezetben, amelyet a Kyodo News japán hírügynökség szerzett meg.

A jégtakaró gyors olvadása az egyik oka a tengerszint emelkedésének a tervezet szerint.
Egyre több a rendkívül alacsony oxigéntartalmú tengeri terület, ahol már kétséges az élőlények életben maradása - olvasható a tervezetben, amelyet szeptemberi közzétételéig még megvitatnak szakértők és kormányok is.

Az előrejelzések nem túl biztatóak, a közelmúltban derült ki például az is, hogy a tavalyi év volt a negyedik legmelegebb a Földön:

Ha így folytatjuk, meg fogunk gyulladni

A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön. A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön a feljegyzések 19. század közepi kezdete óta - derült ki egy független amerikai kutatócsoport elemzéséből, amely szerint 2018 ugyan hűvösebb volt a korábbi néhány évnél, ám ezt az apró hőmérsékletcsökkentést hiba lenne lehűlésként értelmezni - közölte az MTI.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.