Karikó Katalin: Az omikron véget is vethet a járványnak

  • narancs.hu
  • 2021. december 9.

Tudomány

A biokémikus abban bízik, az új variáns kiszorítja a régit, és enyhébb megbetegedést okoz.

Bár még elég kevés információ van a kutatók birtokában az omikron vírusvariánsról, Karikó Katalin, az mRNS-alapú vakcina kifejlesztéséről elhíresült biokémikus nagyon bízik abban, hogy ez a változat tényleg jobban terjed, mint a delta, kiszorítja azt, ugyanakkor nem okoz olyan súlyos megbetegedést, és ez a fordulat segítene abban, hogy megteremtődjön a nyájimmunitás. 

Erről a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt a professzor asszony. 

Az Amerikában élő kutató előrebocsátotta, a kevés adat miatt még nem lehet biztosat mondani, de az első, Dél-Afrikából érkezett információk szerint az omikron nem okoz súlyos betegséget, miközben a kitörés helyén exponenciálisan nőtt a fertőzöttek száma. A delta variáns máshogyan kezdett terjedni, és sokkal súlyosabb állapotba kerültek azok, akik elkapták. 

A kutató a védőoltásről és a szervezet védekezőképességéről szólva tisztázta, ha az ember vérében van ellenanyag, akkor az orrnyálkahártyájában is van. Ha csökken az ellenanyagszint a vérben, az orrnyálkahártyában is, így megfertőződik az, aki régen kapta az utolsó vakcinát.

Arról is beszélt, hogy ha a vérbe jut a vírus, az emlékezősejtek felismerik, és ez a jelenség véd a súlyos betegség kialakulásától. Karikó Katalin az oltásellenesek magatartásáról szólva azt mondta, nyilván az lett volna a legideálisabb, ha még a járvány kirobbanása előtt mindent tudnak a kutatók erről a vírusról, és még akkor elkészül a vakcina.

A teljes interjút december 12-én a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsora adja le.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.