Az esetek többségében nem szorulnak segítségre, ezért nem is kell befogni, meleg helyre vinni, etetni az itt telelő fehér gólyákat – figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely az ezredforduló óta figyeli az egyébként költöző madárfajok alkalmazkodását a klímához.
A táblázatból, amely hét faj – fehér gólya, örvös galamb, erdei szürkebegy, házi rozsdafarkú, cigánycsuk, barátposzáta, csilpcsalpfüzike – téli előfordulását regisztrálja, kiderül: e fajok egyedeiből néhány nagyjából egyszerre, a 2004/2005-ös télen tett próbát. Azóta egyre több költöző madár marad itt, és nyilvánvalóan nem egészségügyi okból.
„Az ilyen próbálkozás alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia, mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű egyedek. Ezek kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak, de ha változik a környezet, mint napjainkban a klímaváltozás hatására, akkor életben maradnak, szaporodni tudnak, és utódaiknak is átadják immáron egyre sikeresebb viselkedési sajátosságaikat. Az egyedek eltérő stratégiája, az afrikai madárfajok északra látogató és életben maradó egyedei tették lehetővé Európa élhetővé váló területeinek benépesítését a legutóbbi jégkorszak mintegy 10 000 évvel ezelőtti lezáródása után. Egyben ez az oka annak, hogy Magyarország mai fészkelőmadár-állományának jelentős része (a fehér gólya is) még mindig olyan afrikai fajnak tekinthető, ami csak költeni jár hozzánk, élete nagyobb részét úton, illetve Afrikában tölti” – magyarázza a jelenséget az MME közleménye.
Az egyesület szerint ezek a gólyák nyilvánvalóan kevésbé tartják kockázatosnak a maradást, mint az akár 20 ezer kilométeres vonulást oda-vissza. Mivel változatosan táplálkoznak – a rovarok mellett férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat esznek, sőt, nyáron a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is elviszik –, a vizek befagyása után a szántókon, gyepeken vadásznak tovább egerekre, pockokra.
A mezőn sétáló gólya egészségi állapotát egyértelműen jelzi, hogy ha felé tart az ember, fölrepül és elszáll-e, vagy sem. Ha képes repülni – és kéményen, a fészek magasában áll – akkor rendben van, és nem kell „megmenteni”.
Az MME szerint az itthon maradó fehér gólyák között több olyan veterán is van, amely már túlélt legalább egy telet.
Arról, hogy milyen ritka madarak vetődnek el néha hozzánk, például ez a cikk szól:
Ez a videó pedig fakókeselyűk látogatását dokumentálta:
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
