Ki nem találná: mától egy évig a periódusos rendszert ünnepeljük!

  • narancs.hu
  • 2019. január 30.

Tudomány

Párizsban nyitották meg az ünnepi évet az ENSZ és az UNESCO kezdeményezésére.

Dmitrij Mengyelejev orosz tudós 150 éve alkotta meg a kémiai elemek periódusos rendszerét -ennek emlékére hirdette meg az ENSZ-közgyűlés és az UNESCO a periódusos rendszer nemzetközi évét.

Dmitrij Mengyelejev 1869. március 6-án tette közzé az elemek periódusos rendszerét. Egy használható osztályozás kialakításának reményében fogott a feladatba, persze nem ő volt az egyetlen: viszont azt a szabályszerűséget csak Mengyelejev vette észre: hogy ha az elemeket növekvő atomtömeg szerint sorba rakjuk, a táblázat a fizikai-kémiai jellemzők periodikusságát mutatja. Ez pedig lehetővé teszi a kémiai reakciók típusokba sorolását is.

A rendszer logikája alapján nem merte megváltoztatni az egyes elemek sorrendjét, az akkor ismert 63 elem mellett üres helyeket hagyott, sőt még az oda illő új elemek tulajdonságait is meghatározta. A rendszer helyessége 1875-ben bizonyosodott be, amikor felfedezték a Mengyelejev által eka-aluminiumnak nevezett anyagot, a galliumot, amely fizikai tulajdonságaival pontosan beleillett az üresen hagyott rubrikába, majd néhány év múlva a germániumot és szkandiumot.

Az UNESCO idén számos rendezvénnyel, szimpóziummal ünnepli Mengyelejev felfedezését, középiskolásoknak versenyt rendez a periódusos rendszerről, világszerte neves tudósok fognak felkeresni iskolákat tudományos kísérleteket bemutatva. Az IUPAC július 5. és 12. között Párizsban tanácskozást tart az évfordulóhoz kapcsolódva. Szentpéterváron szeptemberben Mengyelejev munkásságáról és a kémiai felfedezések hasznosításáról rendeznek tudományos kongresszust.

A periódusos rendszerről és az új elemek elnevezéséről lásd korábbi cikkünket:

Lemmy vagy nem Lemmy?

Négy új elemmel bővült a periódusos rendszer, de még nincs igazi nevük. Alább épp a névadási praxist, illetve Dmitrij Ivanovics Mengyelejev zsenijét igyekszünk körüljárni.

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

A vad

Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! – skandálja fennhangon a Fiatal Demokraták Szövetségének ifjú gárdája, minden lehetséges fórumon – minél fiatalosabb az a fórum, annál jobb. Felmerül persze a kérdés, hogy milyen harcot is folytatnak ők?

A szuperhonpolgár

A lovagi rang modern kori megfelelője elsősorban az érdemet, a tehetséget és a köz szolgálatát jutalmazza, bár az is igaz, hogy odaítélésénél a lojalitás és a politikai megfontolás sem mellékes.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.

Sózva, szárítva

Magyarország három éve átadott legnagyobb öntözőrendszerét a Maros táplálja, amely idén május–júniusban a parajdi bánya felől érkező sós vizével, júliusban a szárazság és az apadás miatt kilátszó zátonyaival került a hírekbe.