kiállítás - Múmiák testközelben

  • Svébis Bence
  • 2011. július 21.

Tudomány

A dinoszauruszok mellett talán a múmia még az az archeológiai lelet, mely a szokottnál nagyobb népszerűségre tett szert az idők folyamán. A balzsamokkal és egyéb eljárásokkal konzervált test nemcsak az embert, de az időt is megőrzi, s akár egy pillanatfelvétel, megállítja egy egykori elfeledett ponton.

A Szépmûvészeti Múzeum Egyiptomi Gyûjteményében õrzött négy múmiáról mind ez ideig keveset lehetett tudni, azonban az év elején indított Budapest Múmia Projekt keretében, a modern orvostudományt segítségül híva többek közt CT-, DNS-, szövettani és radiokarbon-vizsgálatoknak vetették alá a testeket, hogy feltárják kilétüket, s így közelebb kerülhessünk a múlt egy meghatározó mozzanatához. Ennek a nagy ívû, és még korántsem befejezett folyamatnak az eredményeit mutatja be a tárlat. Hortesznaht, Rer, a "szombathelyi" és a "kicsomagolt" múmia mellett a látogató megismerkedhet az egyiptomi mumifikálás hosszadalmas - mintegy 70 napig tartó - folyamatával és különbözõ hagyományaival, a test feltámadásának hitét õrzõ Ozirisz-legendával, egyéb szándékolt és véletlen mumifikálási folyamatokkal, mi több, magával a múmia szó etimológiájával is. Külön érdekesség néhány apróbb és egy grandiózus konzervált krokodil, melyekrõl azonban semmi információt nem közöl a kiállítás.

De a múmiáknak nemcsak a múltjával, hanem jelenével is megismertet a tárlat. A testeken végzett vizsgálatok eredményei mellett részletes leírásukat is megtaláljuk, de a látványos bemutatókat kedvelõk megtekinthetik a mintegy 8 perces, térhatású filmet is, melyben mindezeket részletesen elmagyarázzák. Aki viszont szorgalmasan végigolvassa a kiállítótérben elhelyezett szövegeket, az megtudhatja azt is, miféle festék volt a 16. század végétõl használt "múmiabarna", illetve mit keres a Merck gyógyszergyár 1889-es katalógusában a Mumia vera Aegyptica, vagyis az eredeti egyiptomi múmiapor.

Szépmûvészeti Múzeum, október 22-ig

*****

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.