Kiállítás: Mély konnektorok (Magyar Elektrotechnikai Múzeum)

  • - vörös -
  • 2000. január 27.

Tudomány

Az emberek többsége valószínűleg nem jön lázba egy zárt vasmagú őstranszformátor látványától, sőt még a nagy-, közép- és kisfeszültségű kábelektől sem, mégis jó, hogy létezik egy ilyen múzeum. A sietősek egy videofilm megtekintésével húsz perc alatt elintézhetik az egész cuccot, de így kimaradnak a legizgalmasabb dolgokból, tekintve, hogy errefelé szinte minden működik, mozog, világít, zörög és villámlik. Tárlatvezetéssel.

Az emberek többsége valószínűleg nem jön lázba egy zárt vasmagú őstranszformátor látványától, sőt még a nagy-, közép- és kisfeszültségű kábelektől sem, mégis jó, hogy létezik egy ilyen múzeum. A sietősek egy videofilm megtekintésével húsz perc alatt elintézhetik az egész cuccot, de így kimaradnak a legizgalmasabb dolgokból, tekintve, hogy errefelé szinte minden működik, mozog, világít, zörög és villámlik. Tárlatvezetéssel.

Egyébként meg az érdeklődés teljes hiánya és a Maxwell-törvények ismerete nélkül is lehet szeretni a bahiás kivitelű tizenkilencedik századi csengőgombokat, a harmincas évek porszívóit és padlócsiszoló gépeit és az első mosógépeket. Az utóbbiak között van kézi, úgynevezett rezgőtárcsás, ami egyéb esetekben masszírozásra is alkalmas lehetett. Az Orion cég nyomótárcsás mosógépe pedig nem más, mint egy fazék, fölötte a motort rejtő hengerrel, amelynek végén egy gumiból készült nyomólap található. A power gomb benyomásával a gumi föl-le mozog, de rossz az, aki rosszra gondol.

A politikai vonal annyit tesz, hogy a múzeumban a vasfüggöny másfél métere is látható, sőt működik, igaz, nem 220 van benne, hanem csak 24 volt. A szovjet technika büszkesége szigorúan jelzett, akkor is, ha éppenséggel egy nyúl volt a határsértő, a többi pedig már csak az éber határőrökön múlott.

Kizárólag a mi büszkeségünk viszont, hogy a kétszáz éve született Jedlik Ányosról elnevezett teremben van az általa föltalált villámfeszítő, ami iszonyú nagyot tud durranni. Jó néhány kísérletet megnézhetünk, lehet lelkendezni, lehet tekerni. Gyerekeknek és death metal-rajongóknak ideális.

Persze ez csak a kezdet. Van még itt egy sor izzólámpa, köztük a múzeum ékességeként emlegetett több mint százéves szénszálas ív, és a végén a csattanó: a fogyasztásmérők. Igaz, talán nem lenne érdektelen egy külön tárlót nyitni a megbuherált villanyóráknak, illetve egy kis sarokban megemlékezni a pórul járt díjbeszedőkről.

- vörös -

Magyar Elektrotechnikai Múzeum; Bp. VII., Kazinczy u. 21.; nyitva: kedd-szombat, 11-17 óra között; a belépés ingyenes

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.