Kiállítás: Mély konnektorok (Magyar Elektrotechnikai Múzeum)

  • - vörös -
  • 2000. január 27.

Tudomány

Az emberek többsége valószínűleg nem jön lázba egy zárt vasmagú őstranszformátor látványától, sőt még a nagy-, közép- és kisfeszültségű kábelektől sem, mégis jó, hogy létezik egy ilyen múzeum. A sietősek egy videofilm megtekintésével húsz perc alatt elintézhetik az egész cuccot, de így kimaradnak a legizgalmasabb dolgokból, tekintve, hogy errefelé szinte minden működik, mozog, világít, zörög és villámlik. Tárlatvezetéssel.

Az emberek többsége valószínűleg nem jön lázba egy zárt vasmagú őstranszformátor látványától, sőt még a nagy-, közép- és kisfeszültségű kábelektől sem, mégis jó, hogy létezik egy ilyen múzeum. A sietősek egy videofilm megtekintésével húsz perc alatt elintézhetik az egész cuccot, de így kimaradnak a legizgalmasabb dolgokból, tekintve, hogy errefelé szinte minden működik, mozog, világít, zörög és villámlik. Tárlatvezetéssel.

Egyébként meg az érdeklődés teljes hiánya és a Maxwell-törvények ismerete nélkül is lehet szeretni a bahiás kivitelű tizenkilencedik századi csengőgombokat, a harmincas évek porszívóit és padlócsiszoló gépeit és az első mosógépeket. Az utóbbiak között van kézi, úgynevezett rezgőtárcsás, ami egyéb esetekben masszírozásra is alkalmas lehetett. Az Orion cég nyomótárcsás mosógépe pedig nem más, mint egy fazék, fölötte a motort rejtő hengerrel, amelynek végén egy gumiból készült nyomólap található. A power gomb benyomásával a gumi föl-le mozog, de rossz az, aki rosszra gondol.

A politikai vonal annyit tesz, hogy a múzeumban a vasfüggöny másfél métere is látható, sőt működik, igaz, nem 220 van benne, hanem csak 24 volt. A szovjet technika büszkesége szigorúan jelzett, akkor is, ha éppenséggel egy nyúl volt a határsértő, a többi pedig már csak az éber határőrökön múlott.

Kizárólag a mi büszkeségünk viszont, hogy a kétszáz éve született Jedlik Ányosról elnevezett teremben van az általa föltalált villámfeszítő, ami iszonyú nagyot tud durranni. Jó néhány kísérletet megnézhetünk, lehet lelkendezni, lehet tekerni. Gyerekeknek és death metal-rajongóknak ideális.

Persze ez csak a kezdet. Van még itt egy sor izzólámpa, köztük a múzeum ékességeként emlegetett több mint százéves szénszálas ív, és a végén a csattanó: a fogyasztásmérők. Igaz, talán nem lenne érdektelen egy külön tárlót nyitni a megbuherált villanyóráknak, illetve egy kis sarokban megemlékezni a pórul járt díjbeszedőkről.

- vörös -

Magyar Elektrotechnikai Múzeum; Bp. VII., Kazinczy u. 21.; nyitva: kedd-szombat, 11-17 óra között; a belépés ingyenes

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.