Kiállítás: Mély konnektorok (Magyar Elektrotechnikai Múzeum)

  • - vörös -
  • 2000. január 27.

Tudomány

Az emberek többsége valószínűleg nem jön lázba egy zárt vasmagú őstranszformátor látványától, sőt még a nagy-, közép- és kisfeszültségű kábelektől sem, mégis jó, hogy létezik egy ilyen múzeum. A sietősek egy videofilm megtekintésével húsz perc alatt elintézhetik az egész cuccot, de így kimaradnak a legizgalmasabb dolgokból, tekintve, hogy errefelé szinte minden működik, mozog, világít, zörög és villámlik. Tárlatvezetéssel.

Az emberek többsége valószínűleg nem jön lázba egy zárt vasmagú őstranszformátor látványától, sőt még a nagy-, közép- és kisfeszültségű kábelektől sem, mégis jó, hogy létezik egy ilyen múzeum. A sietősek egy videofilm megtekintésével húsz perc alatt elintézhetik az egész cuccot, de így kimaradnak a legizgalmasabb dolgokból, tekintve, hogy errefelé szinte minden működik, mozog, világít, zörög és villámlik. Tárlatvezetéssel.

Egyébként meg az érdeklődés teljes hiánya és a Maxwell-törvények ismerete nélkül is lehet szeretni a bahiás kivitelű tizenkilencedik századi csengőgombokat, a harmincas évek porszívóit és padlócsiszoló gépeit és az első mosógépeket. Az utóbbiak között van kézi, úgynevezett rezgőtárcsás, ami egyéb esetekben masszírozásra is alkalmas lehetett. Az Orion cég nyomótárcsás mosógépe pedig nem más, mint egy fazék, fölötte a motort rejtő hengerrel, amelynek végén egy gumiból készült nyomólap található. A power gomb benyomásával a gumi föl-le mozog, de rossz az, aki rosszra gondol.

A politikai vonal annyit tesz, hogy a múzeumban a vasfüggöny másfél métere is látható, sőt működik, igaz, nem 220 van benne, hanem csak 24 volt. A szovjet technika büszkesége szigorúan jelzett, akkor is, ha éppenséggel egy nyúl volt a határsértő, a többi pedig már csak az éber határőrökön múlott.

Kizárólag a mi büszkeségünk viszont, hogy a kétszáz éve született Jedlik Ányosról elnevezett teremben van az általa föltalált villámfeszítő, ami iszonyú nagyot tud durranni. Jó néhány kísérletet megnézhetünk, lehet lelkendezni, lehet tekerni. Gyerekeknek és death metal-rajongóknak ideális.

Persze ez csak a kezdet. Van még itt egy sor izzólámpa, köztük a múzeum ékességeként emlegetett több mint százéves szénszálas ív, és a végén a csattanó: a fogyasztásmérők. Igaz, talán nem lenne érdektelen egy külön tárlót nyitni a megbuherált villanyóráknak, illetve egy kis sarokban megemlékezni a pórul járt díjbeszedőkről.

- vörös -

Magyar Elektrotechnikai Múzeum; Bp. VII., Kazinczy u. 21.; nyitva: kedd-szombat, 11-17 óra között; a belépés ingyenes

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.