Kiállítás: Mély konnektorok (Magyar Elektrotechnikai Múzeum)

  • - vörös -
  • 2000. január 27.

Tudomány

Az emberek többsége valószínűleg nem jön lázba egy zárt vasmagú őstranszformátor látványától, sőt még a nagy-, közép- és kisfeszültségű kábelektől sem, mégis jó, hogy létezik egy ilyen múzeum. A sietősek egy videofilm megtekintésével húsz perc alatt elintézhetik az egész cuccot, de így kimaradnak a legizgalmasabb dolgokból, tekintve, hogy errefelé szinte minden működik, mozog, világít, zörög és villámlik. Tárlatvezetéssel.

Az emberek többsége valószínűleg nem jön lázba egy zárt vasmagú őstranszformátor látványától, sőt még a nagy-, közép- és kisfeszültségű kábelektől sem, mégis jó, hogy létezik egy ilyen múzeum. A sietősek egy videofilm megtekintésével húsz perc alatt elintézhetik az egész cuccot, de így kimaradnak a legizgalmasabb dolgokból, tekintve, hogy errefelé szinte minden működik, mozog, világít, zörög és villámlik. Tárlatvezetéssel.

Egyébként meg az érdeklődés teljes hiánya és a Maxwell-törvények ismerete nélkül is lehet szeretni a bahiás kivitelű tizenkilencedik századi csengőgombokat, a harmincas évek porszívóit és padlócsiszoló gépeit és az első mosógépeket. Az utóbbiak között van kézi, úgynevezett rezgőtárcsás, ami egyéb esetekben masszírozásra is alkalmas lehetett. Az Orion cég nyomótárcsás mosógépe pedig nem más, mint egy fazék, fölötte a motort rejtő hengerrel, amelynek végén egy gumiból készült nyomólap található. A power gomb benyomásával a gumi föl-le mozog, de rossz az, aki rosszra gondol.

A politikai vonal annyit tesz, hogy a múzeumban a vasfüggöny másfél métere is látható, sőt működik, igaz, nem 220 van benne, hanem csak 24 volt. A szovjet technika büszkesége szigorúan jelzett, akkor is, ha éppenséggel egy nyúl volt a határsértő, a többi pedig már csak az éber határőrökön múlott.

Kizárólag a mi büszkeségünk viszont, hogy a kétszáz éve született Jedlik Ányosról elnevezett teremben van az általa föltalált villámfeszítő, ami iszonyú nagyot tud durranni. Jó néhány kísérletet megnézhetünk, lehet lelkendezni, lehet tekerni. Gyerekeknek és death metal-rajongóknak ideális.

Persze ez csak a kezdet. Van még itt egy sor izzólámpa, köztük a múzeum ékességeként emlegetett több mint százéves szénszálas ív, és a végén a csattanó: a fogyasztásmérők. Igaz, talán nem lenne érdektelen egy külön tárlót nyitni a megbuherált villanyóráknak, illetve egy kis sarokban megemlékezni a pórul járt díjbeszedőkről.

- vörös -

Magyar Elektrotechnikai Múzeum; Bp. VII., Kazinczy u. 21.; nyitva: kedd-szombat, 11-17 óra között; a belépés ingyenes

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.