Kiderült, hogyan isznak a koalák

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. május 5.

Tudomány

A szakembereket régóta foglalkoztatta a kérdés.

A fák törzsén lecsorgó esővízzel oltják szomjukat a vadonban a koalák - állapították meg ausztrál kutatók.

A szakembereket régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy az apró termetű erszényesek miként veszik magukhoz az életben maradásukhoz szükséges folyadékmennyiséget a vadonban.

A Sydney-i Egyetem etológusa, Valentina Mella és kollégái a koalák természetben való viselkedésének megfigyelésére építették az Ethology című folyóiratban publikált tanulmányukat.    Az állatokat 46 alkalommal figyelték meg a vadonban 2006 és 2019 között, döntően a délkelet-ausztráliai Victoria állambeli You Yangs Regional Park területén.

A tanulmány szerint az állatok lenyalogatják a fák sima felszínű törzsén lecsorgó esővizet és nem csupán a táplálékukként szolgáló levelekből nyerik a vizet.

"A koalákról eddig úgy vélték, hogy a folyadékszükségletük döntő részét az elfogyasztott levelek nedvességtartalmából nyerik és csupán akaratlanul isznak vizet a vadonban, amikor például nedves levelet esznek eső után vagy a levél felszínét harmat borítja" - mondta Mella.

A kutatók szerint az eredményeik segíthetik a koalák megóvására irányuló erőfeszítéseket.

A koalák életük döntő részét az eukaliptuszfákon töltik. Napjában nagyjából 500-800 gramm eukaliptuszlevelet fogyasztanak el és körülbelül 20 órát alszanak, mivel az emésztés rengeteg energiát vesz igénybe.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.