Kovács L. Gábor: "Nekünk nemzeti készletet kell tartanunk, hogy nagyobb biztonságunk legyen"

Tudomány

Lóhalálában, szinte kapkodva zajlik új vagy inkább újrapozicionált régi gyógyszerek tesztelése, no és a vakcinafejlesztés. Pedig ezek is elkelnek majd, ha jön a második járványhullám - részletek a kutatóorvos-akadémikussal készült interjúnkból.

Magyar Narancs: Az Európa nyugati, déli, illetve középső része között a járvány terjedésében, súlyosságában mutatkozó különbségekre született már néhány merész magyarázat. A BCG-oltás (esetleg más vakcinák) tényleg segíthetnek jobban megbirkózni a fertőzéssel?

Kovács L. Gábor: Én magam is a sajtóban találkoztam ezzel a hipotézissel. Annyi biztosan igaz, hogy Magyarországon az ötvenes évek óta oltottak kötelezően, az ez idő előtt születettek nem kaptak ilyen vakcinációt. Regionális különbség származik abból is, hogy Európában szinte általános ez a fajta védelem, míg az Egyesült Államokban a legutóbbi időkig sem oltottak tbc ellen. Tudományos érvekkel alátámasztott tanulmányt még nem olvastam erről, így sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom ezt a hipotézist. Egy elkövetkező vizsgálat tárgya lehet, hogy mely regionális populációkban milyen immunológiai emlékek vannak, és ez esetleg keresztvédelmet nyújthat-e a Covid-vírussal szemben. (...)

MN: Sok milliárd ember beoltásához nagyon biztonságos vakcina kell. Ezzel szemben a súlyos betegek életének megőrzéséért megengedhető az a kockázat, hogy kísérleti gyógyszert adjunk nekik?

KLG: A Covid-fertőzött súlyos, esetleg már gépen lévő, életveszélyes állapotú beteg esetében a világ minden országa megengedőbb új gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatban. Ne zárjuk el a minimális esélyt nyújtó gyógyszert attól, akiért az orvostudomány a hagyományos eszközeivel már nem tud mit tenni! Persze, mindent le kell jelenteni, elvégre erről is adatbázisok készülnek. A védőoltás viszont más műfaj: egészséges embereket, nagyon sokszor gyermekeket oltanak, akár milliárdos tömegeket. Ilyenkor a legkisebb mértékben sem lehet figyelmen kívül hagyni a biztonsági kockázatokat – akadtak erre rossz példák is a vakcinák történetében. (...)

Kovács L. Gábor

Kovács L. Gábor

 

MN: Mennyiben aknázhat alá egy nemzetközi vakcinációs programot a nemzeti érdek? A vakcinagyártásban élen járó országok először mindenképpen a saját polgáraikat oltatnák be…

KLG: Ez így működik, ezért tartom nagyon lényegesnek, hogy ha a Covid elleni gyógyszer- vagy vakcinagyártás adaptálható a magyar életbe, akkor ezt az adaptációt meg kell tennünk, még akkor is, ha a szokványosnál nagyobb erőforrásokat kell megmozgatnia a kormánynak, mert a magyar emberek gyógyszerbiztonsága, vakcinabiztonsága elsődleges. Jó példa erre az új magyar nemzeti vakcinagyártás bejelentése az elmúlt napokban. Ha ez a járvány el is múlik a fejünk felől – habár a jóisten tudja, mikor jön a második hullám vagy egy újabb járvány –, nekünk nemzeti készletet kell tartanunk, hogy nagyobb biztonságunk legyen. (...)

Az e heti print Magyar Narancsban Kovács L. Gábor akadémikus további részleteket árul el arról, miért akkora tudományos feladvány a Covid-járvány elleni küzdelem, mi a jellegzetessége a klinikai gyógyszerteszteknek, megváltozik-e a kutatói közösség viselkedése, és hogy kamatoztathatjuk-e más célokra is e kivételes tudományos szituációt. 

Keresse a részleteket a koronavírus-járvány ellenére változatlanul megjelenő és az újságárusító helyeken továbbra is kapható hetilapban. Vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.