Megjárta Romániát, Szerbiát, de itthon csapta agyon az áram

Tudomány

522 regisztrált áldozat egy év alatt. Akadálymentes légifolyosókért dolgoznak a madarak barátai.

522 áramütés miatt elpusztult vadon élő állatról tettek bejelentést tavaly januártól mostanáig Magyarországon. A nemzeti parkok dolgozói mellett civilek, természetjárók is küldtek ilyen információt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek (MME), amely 2018 óta gyűjti ezeket az adatokat. A mostani összesítés szerint a szigetelés nélküli vezetékek miatt elhullott állatok 2 emlősfajhoz, 41 madárfajhoz tartoznak, 11 érintett faj a fokozottan védett kategóriába tartozik, de érkezett bejelentés kilenc nem meghatározható madárról is. 501 állattal áramütés végzett, 21 pedig a vezetékkel való ütközés miatt hullott el.

A legtöbb áldozat, 160 a fehér gólyák közül került ki, köztük szlovák, osztrák, német, szlovén és lengyel gyűrűvel ellátott példányok is voltak. 64 egerészölyv, 50 vörös vércse, 6 szalakóta, 3-3 parlagi sas és gyöngybagoly, 2 túzok. De egy-egy fekete gólya, halászsas, rétisas, kígyászölyv, vándorsólyom és kuvik is van az áldozatok között.

Az MME szerint ennél sokkal több – mintegy 170 ezer – madár pusztul el évente a vezetékek miatt.

A bejelentések alapján a szervezet mindenütt a területileg illetékes természetvédelmi hatósághoz és az áramszolgáltatóhoz fordul, azt kérve, alakítsák át a hálózatot, hogy minél kevesebb ilyen eset történjen.

 
A túzok nagy távolságokat megtesz a levegőben, de nem repül jól
Fotó: Matkó Béla/MME 

Ez nem pusztába kiáltott szó. Az áramszolgáltató jó ideje együttműködik ez ügyben, 2008-ban Akadálymentes Égbolt néven megállapodás született, és azóta már több mint száz kilométernyi középfeszültségű légvezetéket váltottak ki földkábelre, több ezer helyen alakítottak ki szigetelést, madárelterelő berendezéseket a legveszélyesebbnek bizonyult szakaszokon.

Létezik külön túzokvédelmi program, a következő két évben ennek keretében további 75 kilométernyi vezeték tűnik el a légtérből.

A túzokokra azért figyel jobban oda a természetvédelem és az MME, mert a hazai állományt 1600 példány alkotja. A lexikon szerinti, egymillió forintos természetvédelmi értéknél nagyobb a kár, ha ereje teljében lévő madár repül vezetéknek.

Az MME szerint jellemző annak az idén május 4-én, Tiszántúlon talált fiatal túzokkakasnak az esete, amelynek jeladója is volt. Egy darabig együtt mozgott a területen lévő többi túzokkal, aztán ősszel elszakadt a csapattól, egyedül barangolt. A telet Romániában, Temesvár közelében töltötte, néhány napra átrepült Szerbiába is. Tavasszal hazaindult, naponta több tíz kilométert megtéve. Aztán egy nagyfeszültségű oszlopsor mellől nem mozdult tovább a jel. A természetvédelmi őrök találták meg a tetemet. Látszott, hogy a légvezetékkel való ütközés okozta a pusztulást, egyébként jó kondícióban volt a madár.

Egy másik kakas május 3-án Kunszentmiklós határában, két ismert túzokélőhely között húzódó vasúti felsővezetéknek ütközött. Egy utas látta, szólt a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságának.

 
Egy példány természetvédelmi értéke egymillió forint, de a hazai állományt mindössze 1600 madár alkotja
Fotó: Matkó Béla/MME 

A túzok Európa legnagyobb testtömegű madara. Bár nagyon nagy távolságot képes megtenni a levegőben, gyors irányváltásokra nem képes repülés közben.

Így amikor szélben repül szigetelés nélküli vezeték – esetleg villanypásztor – közelében, könnyen előfordulhat baleset. A legnagyobb veszélyt ezekre a madarakra bizonyítottan a légvezetékek jelentik.

A jelölések miatt jól látszik, melyek az állandó túzokélőhelyek, az is látszik, merre húzódnak az ezeket összekötő légifolyosók, így ezek akadálymentesítése nagyon sok veszélyhelyzetet hárít el. Tavasszal különösen nagy a légiforgalom a madarak dürgő- és költőhelyei között, a megtermékenyített tyúkok már a biztonságos fészkelőhelyet keresik, a kakasok pedig a szabadon maradt tyúkokat.

A Felső-Kiskunságon azokon a helyeken, ahol a legtöbb túzok él, 2020 tavaszára fontos vezetékszakaszok kerültek a föld alá. Ez nem csak azért jó, mert a pusztai látványba nem rondítanak bele, hanem mert a megfigyelési adatok alapján a túzokok el is kezdték használni az akadálymentesített élőhelyeket.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.