„Női Viagra”

Messze még a csodaszer

  • Iványi Zsófia
  • 2016. január 19.

Tudomány

Október óta kapható az Egyesült Államokban a „női Viagraként” emlegetett gyógyszer, az Addy. Az agresszív médiakampánnyal elfogadtatott készítmény nők millióin segíthet. Vagy inkább nem.

A hipoaktív szexuális vágy zavarát (hypoactive sexual desire disorder – HSDD) 1980-ban jegyezte be a szexuális diszfunkciók közé az Amerikai Pszichiátriai Társaság. Lényege a nevében rejlik: aki ezzel küzd, huzamosabb ideig nem érez nemi vágyat, nincsenek szexuális irányultságú gondolatai, s ez nem kevés stresszel jár. A HSDD kritikusai szerint viszont különböző eredetű problémákra húztak rá egy gyűjtőnevet: a menopauzával, az alacsony önértékeléssel, a párkapcsolati gondokkal  küszködők, az aszexuálisok és a kismamák is bekerültek a halmazba. Nem beszélve arról, hogy az efféle címkézés nem feltétlenül old meg egy (részben) pszichés problémát, viszont jó eséllyel súlyosbítja. Pontos adatok nincsenek: egyes felmérések szerint a nők 14 százalékát érinti ez a leírás, mások szerint több mint egyharmadát. A férfiakra vonatkozó számok még ködösebbek, de abban minden szakértő egyetért, hogy kevesebb férfi szenved a HSDD-től, mint ahány nő.

Kell ez nekünk?

Bármennyire tisztázatlan, hogy mi okozhatja a libidócsökkenést, piaci igény biztosan lenne a hatásos gyógymódra, hisz csak az Egyesült Államokban nők millióit érinti. Nagy kérdés, hogy a szexuális vágy hiányának meglehetősen összetett okait lehet-e pusztán kémiai úton orvosolni. „A Viagra nagyszerű dolog, mert képessé teszi az organikus problémával küszködő férfiakat a szexuális aktivitásra – mondja dr. Rusz Edit szexuálpszichológus –, de a nőknek szánt készítménnyel kapcsolatban szkeptikus vagyok.” A szakember szerint valóban rengeteg nőt érint a HSDD, de annak elsősorban lelki okai vannak, s azokra a terápia lehet a megfelelő gyógymód. Mint mondja, a nőknél a szexualitás általában szoros összefüggésben áll a partner iránti érzésekkel: ha egy nő nem kívánja a szexet, de tudatosan felidézi a partnere kedves gesztusait, akkor fel tudja ébreszteni lélekben a vágyait. A férfi erre képtelen. Rusz Edit szerint nem ritka, hogy egy nő hiába szereti a partnerét, pár év együttlét után a szexuális életükben blokk képződik, a nő lényegében aszexuálissá válik, ám épp ezt a blokkot lehet terápiával oldani. „A hormonoknak a vágyban nincs nagy szerepük, arra jók, hogy a nő teherbe essen, hogy befogadó legyen a petefészek. Ha valaki bevesz egy hormonkészítményt, a libidója nem fog varázs­ütésre növekedni. A szexuális vágy nem kiszámítható dolog, nem tényszerű elemek összefüggéseiből áll össze.” Rusz Edit ennek ellenére úgy véli, hogy a gyógyszer erős placebohatása mégiscsak orvosolhatja a szexuális zavarokat. Csakhogy helyettük más zavarok forrása lehet: a férfi azt gondolhatja, hogy egy ilyen készítmény szedése az ő férfiasságát, hódítási képességeit kérdőjelezi meg.

Cindy és Bob Whitehead

Cindy és Bob Whitehead

 

Dr. Kelemen Csaba nőgyógyász szerint is sok oka lehet a libidó csökkenésének. „A HSDD gyűjtőfogalom, csak akkor beszélhetünk róla, ha minden egyéb lehetséges okot kizártunk.” A szakember elmondta: komoly szakmai viták folynak arról, hogy mindez testi eredetű-e, vagy százszázalékosan pszichés okokra vezethető vissza, mindenesetre kizárt dolog, hogy pusztán gyógyszeres úton, pszichoterápia nélkül orvosolható lenne a libidócsökkenés. „A nők gyakran szégyellik az ilyen jellegű problémáikat, nem szívesen beszélnek róluk a nőgyógyászukkal. Legfeljebb akkor szoktak panaszkodni, ha a fogamzásgátló szedésének hatására csökken a nemi vágyuk. Ilyenkor átállnak egy másik szerre” – mondja Kelemen Csaba, hozzátéve, hogy a hatóanyag-összetétel alapján nagyjából fel lehet mérni, hogy kinek melyik hormonális fogamzásgátló a legjobb választás, a libidóra gyakorolt esetleges hatásukat illetően viszont olyanok, mint régen a szemüvegek: fel kell próbálni, és csak azután derül ki, hogy melyik a jó.

Az Addy nevű új csodaszert eredetileg nem „női Viagrának” (lásd Semmi köze hozzá című keretes írásunkat) szánták. Egy német cég, a Boehringer Ingelheim termékében a flibanszerin nevű hatóanyagot antidepresszánsként próbálták alkalmazni, de a gyógyszerhatóság számára nem volt meggyőző, és nem engedélyezték. Ám miután néhány tesztalany „vágyfokozó mellékhatást” tapasztalt, a második körben már a HSDD „ellenszereként” próbálkozott a cég az amerikai gyógyszerészeti hatóságnál (FDA), ami ezt a készítményt is elutasította. A németek minden bizonnyal jó üzletnek gondolták, hogy a fiaskó után két évvel, 2012-ben a flibanszerin jogait el tudták adni a Sprout Pharmaceuticals (SP) nevű kis amerikai cégnek, melyre már amúgy is ferde szemmel nézett a gyógyszerhatóság. Az SP tulajdonosainak, Cindy és Bob Whiteheadnek korábban azért gyűlt meg a baja az FDA-vel, mert tódítottak egy általuk forgalmazott hormonkészítmény pozitív hatásairól. De a kínos eset és a vele járó retorziók nem szegték kedvüket, tavaly – immár Addy néven – megpróbálták engedélyeztetni a flibanszerint, amit ismét kidobott az FDA. Csakhogy Whiteheadék nem nyugodtak bele a döntésbe. Annak ellenére sem, hogy köztudottá vált, a szernek számos negatív mellékhatása van (hányás, rosszullét, ájulás), cserébe viszont – a placebohatást kiszűrve – csak minimális, úgy 0,5 százalékos potencianövelést idéz elő. Az SP a közösségi és a hagyományos médiában harsány kampányba kezdett, és sikerült néhány befolyásos feminista szervezetet is maga mögé állítani. Nem az ijesztő mellékhatásokat, illetve a szerény hatásfokot cáfolták, hanem az FDA-t kiáltották ki hímsovinisztának és szexistának. A hatóság végül engedett, tavaly augusztusban bejegyezte az Addyt; októbertől már kapható az Egyesült Államokban.

Mi lesz ebből?

„A törzskönyvezési hatóság mindig a hatékonysági és a biztonságossági tényezőket mérlegelve dönt arról, hogy egy új készítményt elfogad-e. Tudomásom szerint eddig még sosem fordult elő, hogy bárki nyomást tudott volna gyakorolni az FDA-re” – mondta a Narancsnak egy neve elhallgatását kérő gyógyszeripari szakember, aki szerint a cégek inkább a politikai döntéshozókat, az orvosokat vagy a biztosítókat próbálják meggyőzni a már bejegyzett és biztonságosnak ítélt termék forgalmazása érdekében. A szakértő szerint azért is különös az FDA eljárása, mert egy olyan szert, aminek a mellékhatásprofilja az Addyhoz hasonlóan kedvezőtlen, mostanáig nem engedélyeztek. „Persze, bele lehet írni a betegtájékoztatóba, és el lehet mondatni a recept felírásakor, hogy egy gyógyszert milyen körülmények között szabad használni, csakhogy az emberek többsége különösebben nem figyel erre. Mi lesz itt, ha például tiné­dzser lányok fogják marékszámra szedni?” – magyarázza. Ráadásul a Sprout Pharmaceu­ticals hatalmas rizikót is vállalt, ugyanis ha gond lesz a gyógyszerrel, márpedig szinte biztos, hogy lesz, ha egészségkárosodást vagy akár csak rosszullétet okoz, akkor perek tömege indulhat, és milliárdokra bírságolhatják a céget. „Ez a kalandormentalitás egyáltalán nem volt jellemző a gyógyszeriparra, legalábbis mostanáig” – jegyzi meg a szakember, hozzátéve, hogy reméli, az ilyen alacsony hatásfokú, ugyanakkor igen veszélyes készítmény engedélyezése nem egy új korszak nyitánya a gyógyszerhatóság munkájában.

Semmi köze hozzá

A közbeszédben csak női Viagraként ismert Addynak kevés köze van a legismertebb férfipotencia-növelőhöz: míg az egy izomlazító, ami serkenti a véráramlást a barlangos testben, addig az Addy hatóanyaga, a flibanszerin az agyban lévő ingerületátvivő anyagokra hat. Serkenti az örömérzetért felelős dopamin és a pozitív izgalmi állapotot elő­idéző noradrenalin termelődését, illetve akadályozza ugyanezt a szexuális vágyat csökkentő szerotoninnál.

Egyelőre csak tippelni lehet, hogy siker vagy bukás lesz az Addy, ám a Viagra eladási statisztikáiból kiindulva (s feltételezve, hogy az Addy mégis „működik", vagy egy újabb gigantikus kampány révén elhitetik az emberekkel, hogy beválik) a Sprout Pharmaceuticals hatalmas bevételre számíthat.

1998 óta a Viagrából majdnem 3 milliárd fogyott, 2012-ben több mint 2 milliárd dollár volt a gyártó Pfizer bevétele. Noha a ­Viagra szabadalmi védettsége ekkor lejárt és megjelentek az olcsóbb másolatok, a kék tabletta 2014-ben is 1,7 milliárd dollárt hozott a Pfizernek.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.