Könnyûbúvárként õ vezette az elsõ víz alatti ásatásokat a Titicaca-tóban, leleteibõl múzeumot létesítettek a Nap szigetén. A Földközi-tengeren római hajók roncsait tárta fel, egy olaszországi tóban etruszk falu romjaira bukkant. Tagja a magassági könnyûbúvárkodás világrekordját tartó csapatnak is: egy vulkán krátertavában 5850 méter magasan végzett víz alatti ásatást Chile területén. Továbbá õ volt az elsõ nyugati, aki radzsasztáni tevehajcsárokkal átkelt az indiai sivatagon, és sokáig élt a Maldív-szigetek muzulmán halászai között is. 1976-ban egy amerikai expedícióval feljutott a Mount Everestre, majd elsõként próbálkozott raftinggal a Himalája vadvizein.
Reinhard érdeklõdése az elmúlt tíz évben ismét Dél-Amerika felé fordult: rituális temetkezõhelyek után kutat az Andok magaslatain, eddig összesen tizenöt múmiát talált. Leletei újabb bizonyítékokat szolgáltattak arra vonatkozólag, hogy az inkák emberáldozatokkal kedveskedtek a hegy rettegve tisztelt istenének. Az áldozatok valószínûleg magas rangú inkák gyermekei lehettek, erre utal a múmiák öltözete és a velük együtt eltemetett tárgyak - ezüst és arany ékszerek, ruhák, edények, élelmiszerek. A Kolumbusz elõtti idõk gyakorlata szerint a kiválasztott gyerekeket felvitték a hegyre, a hóhatár fölé, ahol haláluk után azonnal megfagytak - így szinte nyom nélkül múlt el felettük az idõ. Reinhard elõször 1995-ben talált teljesen ép inka múmiát: Juanita, a "jégkisasszony" felfedezését a Time az év tíz legfontosabb tudományos eredménye közé sorolta.
Az argentin Llullaillaco vulkán egyik kõteraszán március közepén megtalált három, magzati pozícióban gyapjúszövetbe csomagolt test közül csak az egyiket károsította villám, a másik kettõ "tökéletes állapotban van" Reinhard bejelentése szerint. A komputertomográfos vizsgálat azt mutatta, hogy minden szervük ép, mintha csak néhány napja távoztak volna az élõk sorából. A továbbiakban a múmiák szöveteit, vérét és DNS-ét vizsgálják: ebbõl kiderülhet, milyen vírusok és baktériumok éltek az emberben ötszáz évvel ezelõtt, és milyen rokonságban álltak az inkák más népekkel. Reinhard szerint még számtalan ilyen leletet rejthetnek a hegyek, bár a múmiákat az idõjárás és az értékes tárgyak után kutató sírrablók is tizedelik.
Saját magát nem sorolja a sírrablók közé, bár munkája sérti a radikális bennszülött mozgalmak érzékenységét: õk hevesen kritizálták, miután "biológiai információk tárházának" nevezte az 1995-ös leletet. Az indiánok szerint ezek a múmiák nem tudományos minták, hanem az õseik, és nem a régészek kíváncsiságát kielégítendõ temették el õket a hegyeken. Reinhard nem vonja kétségbe a hagyományt, sõt állítása szerint bizonyos törzseknél még ma is gyakorlat az emberáldozat: "Emberek börtönben ülnek ezért" - nyilatkozta az egyik riporternek.
Reinhard munkáját a National Geographic Society szponzorálja: az amerikai földrajzi társaság köré szervezõdött médiabirodalom - több szaklap, havilap, tévécsatorna, webújság - profi PR-munkával tálalta a felfedezést. Az expedíciókra kiküldött riporterek napi frissességû, mûholdon át küldött beszámolói olvashatók a webújságban (www.nationalgeographic.com), a felfedezésrõl Reinhard cikket ír a magazin szeptemberi számába, és dokumentumfilm is készül. Reinhard utazásairól, elméleteirõl saját weboldalain (www.mountain.org/reinhard/) találhatunk rengeteg további információt. E-mailben eljuttatott kérdéseinkre személyesen válaszolt Argentínából.
- bodoky -
Köszönjük Horn Gabriella (National Geographic Channel) segítségét.
