Tavaszi munkák: Antimajom-akció

publikálva
1999/16. (04. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A szokásos tavaszi állatkerti munkák során a gereblyézés, palántázás mellett a hormonális fogamzásgátló kapszulákat is beültetik a nagyemlõsök nõstényeinek bõre alá. Ilyenkor különösen aktuális a párzás, ám az amúgy is kis alapterületû budapesti állatkert nem engedheti meg magának a túlszaporodást.

Tavaszi munkák

Vannak olyan fajok, amelyek szaporulatának elhelyezése nem okoz nagy gondot: míg például a rágcsálók utódai közvetlenül kapcsolódnak az állatkerti táplálékláncba, a húsvét után fölöslegessé vált nyuszikat is egyben lenyelik a kígyók, a csótányoknak is stabil a felvevõpiaca, addig egy további jegesmedve vagy fekete párduc jelenléte fölösleges. A kínainál is szigorúbb állatkerti születésszabályozás csak az Európai Fajmegõrzõ Tenyészprogramban részt vevõ állatokra nem vonatkozik. A többieknek egyetlen utóda sem lehet.

"A születésszabályozás legegyszerûbb módja az lenne, ha a hím és nõstény egyedeket elkülönítve tartanák, ám ez a legtöbb családi vagy csoportkötelékben élõ állat esetében egyenlõ lenne az állatkínzással" - tudtam meg Szabon Márta szakreferenstõl. Az állatkertben egyébként még egyszer sem kellett megszakítani a nem kívánt vemhességet. Bianka, a domináns csimpánz nõstény nemrég kapott fogamzásgátló kapszulát, amely két-három évre megakadályozza megtermékenyülését. Erre azért volt szükség, mert nagyobbik fia, a nyolcéves Dani már ivarérett, és ha a párzásukat nem is tudják, szaporodásukat megpróbálják megakadályozni. Az állat lapockájánál a bõr alá beültetett, szilikonba ágyazott, progeszteronszármazékokat tartalmazó kapszula az embereknél használt antibébi-tablettákhoz hasonlóan a tüszõrepedést gátolja. A mûtét rövid volt, az egyetlen kockázatot az jelentette, hogy altatásban végezték, és utána egy hétig el kellett különíteni az állatot, hogy se õ, se társai ne szedjék ki a friss varratokat vakarózás közben. Biankát most választották el elõször Dani fiától, aki nagyon rosszul érezte magát az anyja nélkül, és nem volt hajlandó egyedül éjszakázni alvóketrecében. A kisebb fiú, a négyéves Botond anyjával maradhatott a mûtét alatt.

Fogamzásgátló kapszulát kapott minden medvefaj felnõtt nõsténye, a nagymacskák is, kivéve a tigriseket. A szibériai tigrispár részt vesz a tenyészprogramban, de hiába próbálkoznak már több mint két éve. A nõstény legutóbbi vemhessége során a magzat elhalt a méhen belül, császármetszéssel kellett eltávolítani, a tízéves Cindy azóta nem esett teherbe. Az orrszarvúak sem hajlandók eleget tenni a tenyészprogramban vállalt kötelezettségeiknek. Úgy élnek egymás mellett a kis helyen, mint egy idõs házaspár, nincs kedvük szerelmeskedni. Ámbár ez a hasonlat kissé sántít, mivel Szenes Andrea hüvelyszárazságról és merevedési zavarokról tartott tavaszi talkshow-jából kiderült, az idõs embereknél nem a kedv hiányzik.

Visszatérve az állatokhoz, általában a hímek járnak rosszabbul így tavasszal. Belõlük van több, nekik kell megküzdeni a nõstényekért, és végül is a nõstény választ. A páviánoknál is ez a helyzet, és úgy néz ki, dominánshím-váltás várható. A jelenlegi alfa-majom, Tomi 1995-ben harcolta ki a vezérszerepet Zsigával szemben, azóta minden valamirevaló nõstény hozzá tartozik, így az addig mindenható Zsiga legfeljebb kis unokáit molesztálhatja. Mostanra azonban már megerõsödött Gabi, a béta-majom, és az öreg, szõrüket hullató, fogatlan páviánnõstények elkezdtek felfigyelni rá. Õt veszik körül, neki kedveskednek. Márpedig ez azt jelenti, hogy Tominak nemsokára annyi.

A kisemlõsöknél is a hímeket ivartalanítják, mert az az egyszerûbb. Még a magasabb rendû állatoknál, így a gorilláknál is a hímnek kell mennie, ha túl sokan vannak. Ez a sors vár az egy-két év múlva ivaréretté váló gorillakölyökre is. Mielõtt egy másik állatkertbe kerül tenyészállatként, néhány évet egy azonos nemû gorillákból álló, úgynevezett juniorcsapatban tölt el külföldön.

Azért akad olyan állatfaj is, amelynél a nõstények küzdenek meg agresszív viadalokban a hímekért. Az Anabrus simplex, egy tücsökféle rovarfaj hímjei testtömegük negyedét kitevõ fehérjecsomagba helyezik el a spermát, amelyet a nõstény lenyel, és a fehérjetöbbletet a peterakáshoz használja fel. A nagyobb szülõi ráfordítás miatt ezeket a hímeket meg is becsülik a nõstényeik.

Virág Katalin

publikálva
1999/16. (04. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...