NBA az Interneten: CybAir Jordan

  • - dj"up -
  • 1996. október 4.

Tudomány

November elejéig még van egy-két hetem, elrendezem szépen az ügyeimet, végrendelkezem, aztán kezdődik az NBA. A munkahelyemről kiiratkozom, a családot takarékra veszem, és éjszakánként félholtra webezem magam. Reggeli fél hatos fekvések (egy nyugati parti meccs kábé akkor ér véget itteni idő szerint), vérben forgó szemek, bizonytalan léptek. Az Internet-kosárlabda addiktívabb, mint a kisgazda óvodásoknak osztogatott LSD-matrica.
November elejéig még van egy-két hetem, elrendezem szépen az ügyeimet, végrendelkezem, aztán kezdődik az NBA. A munkahelyemről kiiratkozom, a családot takarékra veszem, és éjszakánként félholtra webezem magam. Reggeli fél hatos fekvések (egy nyugati parti meccs kábé akkor ér véget itteni idő szerint), vérben forgó szemek, bizonytalan léptek. Az Internet-kosárlabda addiktívabb, mint a kisgazda óvodásoknak osztogatott LSD-matrica.

Az Internet ideális médium minden profi sportnak. Mintha csak erre találták volna ki. Induljunk a nyomtatott sajtótól. USA Today. Nem túl jó hírű lap, akik ismerik az amerikai újságokat, kábé úgy emlegetik, mint valami óriás-Blikket. Nem az a kifejezett értelmiségi újság, viszont a legnagyobb példányszámú, jó egyszerű, angolul gyengén beszélőknek ajánlott: a Todaynél megoldják a világot kétszáz szóból. A kétszáz szavas szókészletből pedig vagy százat csak a sport használ; a sports section a lap legnagyobb erőssége: a Today a legegyszerűbb amerikait célozza, annak pedig nem kétkolumnás Günther Grass-esszé kell a hétvégi mellékletbe, hanem baseball, football, basketball, hockey és egész oldalas időjárás-jelentés.

Sportban viszont nagyon korrekt a Today, nem pofázik (kétszáz szóval nem is nagyon lehet), tőmondatokban közli a legfontosabb híreket, a többi táblázat, táblázat, táblázat, eredmények, statisztikák, kimutatások. Mennyire el vagyunk tévedve a Knézy-féle "ugye megmondtam előre" kommentárokkal, a szaksajtó egymondatos információkból kreált kolumnás stílustoprongyaival, általános iskolai emlékekből előkapart irodalmi utalásokkal és operettidézetekkel feltuningolt, tudósításnak álcázott piruettezéseivel: mennyivel többet el lehet mondani a sportról számokkal! Mármint az amerikai sportokról, ahol eredmények, teljesítmények vannak, merthogy mondjuk egy magyar futballmeccsre a glossza a legjobb műfaj, az tény.

És már a hálózatnál is vagyunk. Az Internet adatközlésre a legmegfelelőbb médium, mondják a hozzáértők. Lehet statisztikákat, számsorokat, eredményeket, mindenféle adatokat nyomatni orrba-szájba - hely van elég, kényelmes keresés, olcsóság, állandó frissíthetőség. A USA Today lehet, hogy nem versenyezhet a New York Timesszal vagy a Washington Posttal megbízhatóságban, színvonalban, de marketingileg sokkal fürgébb, aktívabb, mint a két dinosaurus. Amióta a webőrület elkezdődött, a USA Today jelen van (http://www.usatoday.com/). Teljes kiadás a hálón, frissítés minden másodpercben. Tök ingyen. És az online sportos részleg kábé százszor annyi anyagot tartalmaz, mint a nyomtatott kiadás. Többet ad ingyért, mint pénzért. Hát lehet nem szeretni?

A Todayé az egyik leghasznosabb NBA-adatbázis, minden fontosabb statisztika megtalálható, rövid kommentárok, hírek, a játékosok nyugalmi adatai és - ami a lényeg - a meccsek alatt kétpercenként frissülő eredmények. Esküszöm, néha izgalmasabb egy Netscape előtt nyomogatni a reloadot és nézni, hogy a Chicago 11 pontot hozott a negyed végéig, és Jordan hány pontnál tart a félidőben, mint a DSF-en bámulni, hogy a németek harmadszorra játsszák vissza Detlef Schrempf valamelyik jól sikerült oldalbedobását. És reklámok sincsenek!

Perverz dolognak tűnhet ez, de a kosárlabda, a profi, tökéletesen követhető a statisztikákból. Sőt csak onnan követhető pontosan. Ebben a ligában majd minden játékos képes csodálatos dolgokra. De az az igazi kérdés, hogy ki

hányszor és milyen

csodákat bír véghezvinni. Statisztika.

Meccsek száma, pályán töltött percek, mezőnykosarak, dobási kísérletek, dobószázalék a mezőnyből, büntetők, büntetődobó-százalék, hárompontos-kísérletek, hárompontos kosarak, hárompontos-dobási százalék, lepattanók, támadó lepattanók, gólpasszok, lopott labdák, eladott labdák, blokkok, faultok, dobott pontok (összesen) és végül (mindenekelőtt!) a meccsenkénti pontátlag - ennyi statisztikai kategóriából már kábé nyomon követhető egy játékos szereplése. És kreálhatók mindenféle új statisztikák, átlagok, százalékok, mondjuk tekinthető a dobott pontok és a pályán töltött percek hányadosa, oszthatjuk a lopott labdákat az eladottakkal, vehetjük a lepattanók vagy éppen a gólpasszok meccsenkénti átlagát satöbbi, satöbbi, az NBA-rajongó órákig elvan ezekkel a számokkal.

Az NBA-rajongó számára az Internet (vagy mondhatunk webet egyszerűen) maga a mennyország. Kis kutakodással bármilyen adathoz hozzáférhet - ingyen. Néhány éve még csak nagy brosúrákból, könyvekből silabizálhatta a bolhabetűs statisztikákat, sok hónapos késéssel, igen húzós árért. Hogy mit jelent az Internet az NBA-nek, azt a liga főnökei is tudják. Az NBA legfőbb ura, bizonyos David Stern a hetvenes évek lezüllött, nem túl népszerű profi kosárligájából nemcsak egy csodabajnokságot kreált, hanem a világ egyik legjobban prosperáló szórakoztatóipari vállalkozását, amelynek szupersztárjai százmillió dollárokat tesznek zsebre. A német tinédzserek inkább Shaq-mezben, mint Möller-pólóban futkároznak, Kínában Teng Hsziao-ping után Michael Jordan a legismertebb ember. Ehhez nem elég a kosárlabdát művészi szinten űzni, itt többről van szó: a kosár- és a marketingzsenik összefogásáról.

A tavalyi bajnokság első meccsén, a hivatalos NBA-nyitányon (aztán több kulcsfontosságú derbin is), amelyet több mint száz országban közvetítettek, a bírói asztal előtt a kispadokig egyetlen hirdetőtábla állt:

http://www.nba.com

Semmi több. A liga nyilván több százezer dollár reklámbevételtől esett el, hogy legnézettebb meccsein saját website-ját reklámozta. De a ligánál tudják, hogy ez a pár százezer dollár nem pénz. A pénz, a milliók, a milliárdok később jönnek, a baseballsapka-, a mez-, a játékoskártya-vásárlóktól, a relikviagyűjtőktől, a képes brosúrákra utazóktól. Az Interneten keresztül olcsón tehető rajongóvá a világ boldogtalanabbik fele is, mondjuk az a nyomorult is, aki maximum akkor lát NBA-t, amikor néhány hét késéssel Gulyás László felvételről keveri Patrick Ewingot John Stocktonnal a Sportvarázsban.

Tehát: http://www.nba.com. A legteljesebb és leghivatalosabb adatbázis, nagyon szép kivitelben. Hírek, videók, interjúk (real audióban is, persze) és minden, amit az NBA történetéről tudni érdemes. Minden játékos életrajza, adatai, statisztikái egészen a főiskolai bajnokságig.

Az ember persze néhány adatot vág fejből, mondjuk illik tudni, hogy Jordan 6-6 magas, láb-hüvelykben persze, az NBA-rajongó elfelejti a centit. A román Gheorghe Muresan 7-7, azaz 231 centi. Hozzá képest Shaquille O´Neal 7-2-je (216) nudli, ő viszont 333 font (valahol a 140 kiló környékén). Apropó, ez a láb-hüvelyk ügy elég gyanús. Nekem rejtély például, hogy az amerikai statisztikákban a horvát Toni Kukoc (Bulls) mindenütt 6-11-gyel, Dino Radja (Celtics) pedig 6-10-zel szerepel, míg az európai hivatalos adatok szerint Radja magasabb, 209 centi, Kukoc meg csak 207. Na? (A helyes megfejtők között kisorsolom ötvendolláros Kukoc-mezemet.)

Az NBA a júniusi Seattle-Chicago-döntő idejére külön domaint jegyeztetett be http://www.finals.com címen. A döntő meccsein ez a hirdetés díszelgett a pálya teljes széltében. Pedig hirdetési szempontból valószínűleg az NBA-döntő az egyik legértékesebb műsor a világon. Itt megvan a szokásos menü, statisztikák a döntő meccsekről, értő elemzések, interjúk, videók a kulcsmomentumokról, real audio, kis társalgás (chat) NBA-ügyben. De ami a legszebb: animált ábrákon lehet követni a két csapat legjellemzőbb játékait, figuráit.

Még több ilyen séma, még több figura, védekezési és támadási stratégia edzőknek és önjelölt kosárlabdaguruknak (animáció, fázisrajz, részletes magyarázat, elemzés): http://www.coachesedge.com. Felsőfok.

Pályán kívüli hírek (átigazolások, magánéleti botrányok, edzőcserék, sérülések, kis színesek) frontján talán a Basketball Server nevű képződmény a legmegbízhatóbb, naponta többszöri frissítés: http://152.52.2.152/newsroom/sports/bkb/1995/nba/nba/feat/nba.html.

A rajongói site-okról még nem is beszéltünk, pedig több ezer van belőlük, és ezeken találhatjuk a legőrültebb statisztikákat, például, hogy Rodman milyen színű hajjal legeredményesebb, Pippen több pontot dob csütörtök esti meccseken, mint vasárnapiakon, Shaq összesen hány percet tölt a

gyűrűn függeszkedve

egy szezon alatt (zsákolásonként kábé fél másodpercet szokott, ezekből áll össze a végeredmény). A rajongói site-okban természetesen a sportág királya, Michael Jordan vezet. Itt elnézést kérek, lévén Bulls-rajongó, most a Chicago játékosainak internetes lelőhelyeit mutatnám be. Knicks-fanek le vannak szarva. Kiindulhatunk Adam Tiberi lapjáról, amelyen van egy rakás link, szép képek, minden, amit tudni érdemes, FAQ, statisztikák, természetesen, és van még neki háromszáz Jordan-kártyája is.

Jordan hivatalos page-e össze van kötve saját étterme reklámjával, a chicagói Michael Jordans Restaurantban lehet virtuális túrát tenni a http://www.dinesite.com/michaeljordans/enter.htm-en, van étlap, árak, asztalfoglalás, minden, Jordan-relikviákkal és az obligát statisztikákkal megtűzdelve.

Ugorhatunk aztán egy másik hivatalos Jordan-lapra: http://www.apc.net/km/, illetve MJ-Bulls közös homepage ez, jó kis hírekkel: Jordan bekerült a világ tíz legjobban öltözött férfija közé; Robert Parish szerződtetését fontolgatja a Bulls; segédedzőként visszatér Bill Carthwright. A hírek jó része abból a Chicago Tribune-ból van átcsempészve, amely szintén tisztességes online Bulls-adatbázist gondoz: http://www.chicago.tribune.com/sports/bulls/.

Hiába Jordan a legnépszerűbb, fegyverhordozójának, Pippennek saját címe van, Scottie Pippen Online: http://33online.com/.

És a végére poénnak is jó az agyontetovált, festett hajú, bírófejelő, Madonna-kúró Dennis Rodman, aki népszerűségben lassan Jordan fejére nő; aki csupaszív játékával, meccseket eldöntő lepattanóival, brutális védekezésével és persze állandó botrányaival a liga egyik legnagyobb sztárja lett annak ellenére, hogy minden szökőévben szerez csak kosarat, és zsákolni például sosem szokott. Igazi médiasztár, persze az Interneten is site-hegyek szólnak róla. Jó kis Rodman-linkek a http://www.mgl.ca/"tbachusk/ címről. Külön kaland a http://www.worldstar.com/"britnath/color.htm, ahol dokumentálva van a Féreg összes hajszíne (hetente változik ugyanis), sőt lehet szavazni a legszebbre, van hairstyle of the week, minden. A Dennis Rodman is God page-et pedig már kommentálni sem kell: http://www.engarde.com/Kidpub/Dennis"Rodman"is"God-Matt"Kohlman.html.

- dj"up -

(ujpeter [at] mail [dot] datanet [dot] hu)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.