A Friedrich Ebert Stiftung két külföldi szakértő és egy magyar teológus közreműködésével szerdán vitafórumot szervezett, hogy megnyissák a párbeszédet erről a kényessé vált témáról. Talán sokaknak furcsa, hogy miféle hisztéria lenghet körül egy olyan elméletet, amely csupán a nemek közötti egyenlőséget sürgeti. De a problémát félreértések és félremagyarázások sűrű mocsara öleli körül. A beszélgetést dr. Pető Andrea, a Közép-európai Egyetem Társadalmi Nemek Tudománya Tanszékének docense moderálta. Lengyelország képviseletében dr. Barbara Szelewa, Szlovákiáéban pedig Jana Kottulová, a Comenius Egyetem genderszakértője szólalt fel. Magyarországot Perintfalvi Rita, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének elnöke képviselte.
Lengyelországban hivatalosan az egyház elfogadja a munka területén a nemek közti egyenlőséget, azonban a genderelmélettel kapcsolatban számos templomban felolvasták a püspöki kar levelét, amely felszólítja a hívőket, hogy harcoljanak az elmélet ellen, hiszen az a nemek felszámolását szorgalmazza. A konzervatív lapok ezután kicsit túlpörgették a témát: ők már arról beszélnek, hogy ez az elmélet csak látszólag szól a férfiakat és a nőket megillető egyenlőségről, valójában támadás a család ellen. Továbbá a genderelmélet egyenesen a civilizációt és az egyházat fenyegeti.
| ||
Barbara Szelewa elmondta, hogy a liberálisok és a feministák nem vették komolyan ezt az őrületet, hiszen nevetséges az egész, pedig jobb lenne, ha gúnyolódás helyett inkább nyitnának a konzervatívok felé, és türelmesen elmagyaráznák, hogy valójában miről is van szó. Volt rá példa, hogy mérsékeltebb katolikus újságírók hangsúlyozták: az, hogy Isten férfit és nőt teremtett, nem jelenti azt, hogy a nemi sztereotípiákat dogmává kellene emelni. Szelewa az egyház agresszív támadását, genderellenes harcra buzdítását egyébként a papok pedofil botrányairól való figyelemelterelésként értékeli: a lengyel egyház feje ugyanis a pedofília miatt a szülőket és a gyerekeket hibáztatja, kábé így: „A szexuális támadások nagy része elkerülhető lenne, ha a szülők kapcsolata megfelelően erős és stabil volna. Gyakori, hogy az efféle helytelen magatartást, erőszakot a gyermek szeretetéhsége váltja ki. A gyermek keres valakit, akibe belekapaszkodhat. És azután letéved a helyes útról, azzal a bizonyos másik emberrel együtt.” Szelewa szerint a genderelmélet jó alapanyag ahhoz, hogy az egyház új ellenségképet alkosson olyan hívószavak segítségével, mint például a család védelme.
Jana Kottulová is hasonló helyzetről számol be, mint lengyel társa, hiszen náluk is repkednek a püspöki levelek, de itt már a „halál kultúrájának” és „szodomai ideológiának” nevezik a genderelméletet. Jól szervezett és roppant aktív mozgalom áll a szlovákiai félelemkeltés mögött. 2013 szeptemberében 80 ezer résztvevővel megszervezték az élet menetét Kassán, emellett nagyon akítvak az interneten. Kottulová szerint az utóbbi időben egyre durvább hangot ütnek meg a szlovák konzervatívok, és igencsak naprakészek azzal kapcsolatban, hogy mi történik a genderelmélet háza táján, s egyből petíciókkal és különböző akciókkal reagálnak a történésekre. Ennyi baromság olvastán alighanem már sokakban felmerült, hogy egy ilyen aktív, netet használó, bármiféle gendertémára egyből ugró csoport nem lehet ennyire tájékozatlan. Kottulová szerint szándékos megvezetésről van szó, amit politikai erők irányítanak – mint mondta: Szlovákiában közelednek a választások, és a mostani szociáldemokrata párt tagjai is hirtelen nagy keresztények lettek. A genderhisztéria egy jó hullám most a politika tengerén, amit mindenki szeretne meglovagolni.
| ||
A politikai erők háttérmunkájára Perintfalvi Rita is rávilágít a szlovák püspöki kar levelében: „Bármilyen választás esetén csupán olyan jelöltre voksoljunk, aki elutasítja a halál kultúráját. Ellenkező esetben lebecsülnénk azokat az őseinket, akik a haza érdekében az életüket áldozták.” Perintfalvi annyi idézettel bombázta a közönséget az este folyamán, hogy lassan már nem tudom, melyik a kedvencem. Talán ez: „A genderideológia rosszabb fenyegetés, mint a nácizmus és a kommunizmus együttvéve” – hirdeti a lengyel püspök. A hívőknek egyébként még „tudományos” forrásuk is van félelmeik alátámasztására. Gabriele Kuby A nemek forradalma című könyve Perintfalvi szerint mellőz minden tudományos hivatkozást, és olyan állításokat tesz, melyek szerint a homo-, bi- és transzszexuálisok kisebbsége arra törekszik, hogy értékeiket ráerőszakolják a heteroszexuális többségre. És most már nemcsak ezért, hanem a pedofília elfogadásáért is harcolnak. Súlyos dolgok ezek, lassan már nevetni sincs kedvem. De mi a megoldás? A résztvevők szerint a genderelmélet nevét kellene megváltoztatni, hogy egyértelművé váljon ez a fogalom, ugyanakkor Kottulová hozzáteszi, hogy sokan a részletes magyarázat után már el sem hiszik, hogy a nemek közti egyenlőségről van szó. Marad a sírás-nevetés kettőse.
