Az űrhajózás kockázatai

Sorsára hagyva

Tudomány

Ismét ellenőrizetlenül hullottak az égből egy kínai űrrakéta darabjai – ezúttal szerencsére az óceánba. Aligha ez volt az utolsó, pályafutását űrszemétként végző és a Földet veszélyeztető égi jármű.

Lélegzet-visszafojtva figyelte a világ, hogy vajon lakott területet találnak-e el a kínai Mennyei Palota (Tienkung) űrbázis első elemeit a helyükre juttató űrrakéta darabjai. A minden eddigi kínai hordozónál nagyobb, 30 méteres Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta volt az utóbbi három évtized legnagyobb tömegű (több mint 20 tonnás) űrjárműve, amely ellenőrizetlenül tért vissza a Földre. Az incidens ráirányította a figyelmet arra, hogy nem minden űrhatalom törődik azzal, hogyan jut vissza a Földre a gyorsan szemétté váló űrtechnológia.

Kína nagyhatalmi ambícióinak egyenes következménye volt, hogy maga is az elsődleges űrhatalmak közé lépjen. 2019-ben elsőként kínai űreszköz szállt le a Hold túlsó (sötét) oldalán, és onnan sikerrel juttatott vissza holdkőzetet a Földre. A merész kínai űrprogram egyértelműen ambicionálja a Hold mellett már a Marsot is megcélzó, emberi legénységgel végrehajtott űrutazásokat, ehhez viszont köztes bázisokra is szükség van, ezért is fogott hozzá Kína, hogy megépítse saját űrállomását. Megpróbálkoztak persze azzal is, hogy bejussanak a Nemzetközi Űrállomás programba, ám kérésüket az Egyesült Államok elutasította. Kínai értelmezés szerint az USA egyszerűen nem óhajtotta megosztani velük a katonai tekintetben is szenzitív űrtechnológiát. És való igaz, az Egyesült Államok már 1999-től ellenőrzés alá vonta a Kínába irányuló műhold-technológiai exportot, 2011-ben pedig az amerikai Kongresszus törvényben korlátozta a NASA és a kínai hatóságok közötti együttműködést. A most épülő Mennyei Palota űrbázis darabjait a kínai rakétatechnológia csúcspéldányai, az évtizedek óta fejlesztett, nevükben is a Mao vezette kommunista birodalom eredetmítoszát idéző Hosszú Menetelés (Csang Zseng) rakéták juttatják összeszerelési helyükre. A legutóbb elstartolt, legénység nélküli rakétát április 29-én Hajnan tartományból lőtték fel, hogy a kínai űrállomás központi elemét a helyére juttassa: az első modul neve Tienho, azaz a Mennyek Harmóniája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.