Az űrhajózás kockázatai

Sorsára hagyva

Tudomány

Ismét ellenőrizetlenül hullottak az égből egy kínai űrrakéta darabjai – ezúttal szerencsére az óceánba. Aligha ez volt az utolsó, pályafutását űrszemétként végző és a Földet veszélyeztető égi jármű.

Lélegzet-visszafojtva figyelte a világ, hogy vajon lakott területet találnak-e el a kínai Mennyei Palota (Tienkung) űrbázis első elemeit a helyükre juttató űrrakéta darabjai. A minden eddigi kínai hordozónál nagyobb, 30 méteres Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta volt az utóbbi három évtized legnagyobb tömegű (több mint 20 tonnás) űrjárműve, amely ellenőrizetlenül tért vissza a Földre. Az incidens ráirányította a figyelmet arra, hogy nem minden űrhatalom törődik azzal, hogyan jut vissza a Földre a gyorsan szemétté váló űrtechnológia.

Kína nagyhatalmi ambícióinak egyenes következménye volt, hogy maga is az elsődleges űrhatalmak közé lépjen. 2019-ben elsőként kínai űreszköz szállt le a Hold túlsó (sötét) oldalán, és onnan sikerrel juttatott vissza holdkőzetet a Földre. A merész kínai űrprogram egyértelműen ambicionálja a Hold mellett már a Marsot is megcélzó, emberi legénységgel végrehajtott űrutazásokat, ehhez viszont köztes bázisokra is szükség van, ezért is fogott hozzá Kína, hogy megépítse saját űrállomását. Megpróbálkoztak persze azzal is, hogy bejussanak a Nemzetközi Űrállomás programba, ám kérésüket az Egyesült Államok elutasította. Kínai értelmezés szerint az USA egyszerűen nem óhajtotta megosztani velük a katonai tekintetben is szenzitív űrtechnológiát. És való igaz, az Egyesült Államok már 1999-től ellenőrzés alá vonta a Kínába irányuló műhold-technológiai exportot, 2011-ben pedig az amerikai Kongresszus törvényben korlátozta a NASA és a kínai hatóságok közötti együttműködést. A most épülő Mennyei Palota űrbázis darabjait a kínai rakétatechnológia csúcspéldányai, az évtizedek óta fejlesztett, nevükben is a Mao vezette kommunista birodalom eredetmítoszát idéző Hosszú Menetelés (Csang Zseng) rakéták juttatják összeszerelési helyükre. A legutóbb elstartolt, legénység nélküli rakétát április 29-én Hajnan tartományból lőtték fel, hogy a kínai űrállomás központi elemét a helyére juttassa: az első modul neve Tienho, azaz a Mennyek Harmóniája.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk