Az űrhajózás kockázatai

Sorsára hagyva

Tudomány

Ismét ellenőrizetlenül hullottak az égből egy kínai űrrakéta darabjai – ezúttal szerencsére az óceánba. Aligha ez volt az utolsó, pályafutását űrszemétként végző és a Földet veszélyeztető égi jármű.

Lélegzet-visszafojtva figyelte a világ, hogy vajon lakott területet találnak-e el a kínai Mennyei Palota (Tienkung) űrbázis első elemeit a helyükre juttató űrrakéta darabjai. A minden eddigi kínai hordozónál nagyobb, 30 méteres Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta volt az utóbbi három évtized legnagyobb tömegű (több mint 20 tonnás) űrjárműve, amely ellenőrizetlenül tért vissza a Földre. Az incidens ráirányította a figyelmet arra, hogy nem minden űrhatalom törődik azzal, hogyan jut vissza a Földre a gyorsan szemétté váló űrtechnológia.

Kína nagyhatalmi ambícióinak egyenes következménye volt, hogy maga is az elsődleges űrhatalmak közé lépjen. 2019-ben elsőként kínai űreszköz szállt le a Hold túlsó (sötét) oldalán, és onnan sikerrel juttatott vissza holdkőzetet a Földre. A merész kínai űrprogram egyértelműen ambicionálja a Hold mellett már a Marsot is megcélzó, emberi legénységgel végrehajtott űrutazásokat, ehhez viszont köztes bázisokra is szükség van, ezért is fogott hozzá Kína, hogy megépítse saját űrállomását. Megpróbálkoztak persze azzal is, hogy bejussanak a Nemzetközi Űrállomás programba, ám kérésüket az Egyesült Államok elutasította. Kínai értelmezés szerint az USA egyszerűen nem óhajtotta megosztani velük a katonai tekintetben is szenzitív űrtechnológiát. És való igaz, az Egyesült Államok már 1999-től ellenőrzés alá vonta a Kínába irányuló műhold-technológiai exportot, 2011-ben pedig az amerikai Kongresszus törvényben korlátozta a NASA és a kínai hatóságok közötti együttműködést. A most épülő Mennyei Palota űrbázis darabjait a kínai rakétatechnológia csúcspéldányai, az évtizedek óta fejlesztett, nevükben is a Mao vezette kommunista birodalom eredetmítoszát idéző Hosszú Menetelés (Csang Zseng) rakéták juttatják összeszerelési helyükre. A legutóbb elstartolt, legénység nélküli rakétát április 29-én Hajnan tartományból lőtték fel, hogy a kínai űrállomás központi elemét a helyére juttassa: az első modul neve Tienho, azaz a Mennyek Harmóniája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

A tudatlanság hatalma

  • - turcsányi -

A Leidseplein (Leiden tér) Amszterdam kitüntetett helye, valaha ide futott be a leideni út, ma turisták éjjel-nappali gyülekezőhelye, fények és nyüzsgés, a létező világok legjobbika, kábé száz méterre innen lőtték fejbe 2021 nyarán Peter R. de Vriest, az ország egyik vezető bűnügyi újságíróját, aki épp egy híres maffiaper koronatanújának volt a tanácsadója.

A levegőben

Magyarországon elképzelhetetlen a zsigeri gyűlölet, amely a francia rendőröket övezi különféle (elsősorban, de nem kizárólag) szélsőbaloldali eszmék hívei közt.

Úgyszólván páratlan

Mivel itthon a téma jószerivel a futottak még kategóriájába sem tartozik, megemlítenénk, hogy jövő vasárnap rendezik Romániában az államfőválasztás megismételt első fordulóját. (A második menet, már ha semmi nem jön közbe, május 18-án lesz.)

Elfogytak az ötletek

A miniszterelnök minden évben tiszteletét teszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító konferenciáján – az idén ezt március 7-én tartották. A szokásos menetrend szerint a kamara elnöke, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke is szólnak a meghívottakhoz – s bár 2021 óta Matolcsy György már nem tűnt fel az emelvényen, Varga Mihály most igen.

Mindenki ellenzékben

Egy évvel az országgyűlési választások előtt a 15 éve kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz kapkod, híres-hírhedt kommunikációja csak követni képes Magyar Péterét. A kormánypárt gyarapodó aljasságaival leginkább a már sokszor legyőzött parlamenti ellenzék foglalkozik.