Az űrhajózás kockázatai

Sorsára hagyva

Tudomány

Ismét ellenőrizetlenül hullottak az égből egy kínai űrrakéta darabjai – ezúttal szerencsére az óceánba. Aligha ez volt az utolsó, pályafutását űrszemétként végző és a Földet veszélyeztető égi jármű.

Lélegzet-visszafojtva figyelte a világ, hogy vajon lakott területet találnak-e el a kínai Mennyei Palota (Tienkung) űrbázis első elemeit a helyükre juttató űrrakéta darabjai. A minden eddigi kínai hordozónál nagyobb, 30 méteres Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta volt az utóbbi három évtized legnagyobb tömegű (több mint 20 tonnás) űrjárműve, amely ellenőrizetlenül tért vissza a Földre. Az incidens ráirányította a figyelmet arra, hogy nem minden űrhatalom törődik azzal, hogyan jut vissza a Földre a gyorsan szemétté váló űrtechnológia.

Kína nagyhatalmi ambícióinak egyenes következménye volt, hogy maga is az elsődleges űrhatalmak közé lépjen. 2019-ben elsőként kínai űreszköz szállt le a Hold túlsó (sötét) oldalán, és onnan sikerrel juttatott vissza holdkőzetet a Földre. A merész kínai űrprogram egyértelműen ambicionálja a Hold mellett már a Marsot is megcélzó, emberi legénységgel végrehajtott űrutazásokat, ehhez viszont köztes bázisokra is szükség van, ezért is fogott hozzá Kína, hogy megépítse saját űrállomását. Megpróbálkoztak persze azzal is, hogy bejussanak a Nemzetközi Űrállomás programba, ám kérésüket az Egyesült Államok elutasította. Kínai értelmezés szerint az USA egyszerűen nem óhajtotta megosztani velük a katonai tekintetben is szenzitív űrtechnológiát. És való igaz, az Egyesült Államok már 1999-től ellenőrzés alá vonta a Kínába irányuló műhold-technológiai exportot, 2011-ben pedig az amerikai Kongresszus törvényben korlátozta a NASA és a kínai hatóságok közötti együttműködést. A most épülő Mennyei Palota űrbázis darabjait a kínai rakétatechnológia csúcspéldányai, az évtizedek óta fejlesztett, nevükben is a Mao vezette kommunista birodalom eredetmítoszát idéző Hosszú Menetelés (Csang Zseng) rakéták juttatják összeszerelési helyükre. A legutóbb elstartolt, legénység nélküli rakétát április 29-én Hajnan tartományból lőtték fel, hogy a kínai űrállomás központi elemét a helyére juttassa: az első modul neve Tienho, azaz a Mennyek Harmóniája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A politikai kötődés volt a meghatározó a Városi Civil Alap pénzosztásánál

Jól látszódik, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak megítélésénél fontos szerepe volt a politikai beágyazottságnak. A közpénzből kitartott szervezetekről készített gyűjtésünk második részében olyan alapítványokat és egyesületeket veszünk górcső alá, amelyek pontosan illeszkednek abba a politikailag elkötelezett hálózatba, amelyen keresztül az alap pénzei évek óta áramlanak.

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.