Több száz köbkilométer jeget veszítettek a Himalája gleccserei

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. december 20.

Tudomány

Az olvadás felgyorsulása jelentősen befolyásolja százmilliók életét, akik élelem és energia szempontjából Ázsia nagy folyórendszereitől függnek.

Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei, ami Ázsiában élők millióinak vízellátását fenyegeti – állapította meg egy kutatás.

A Leedsi Egyetem vezetésével készült vizsgálat eredménye szerint az elmúlt évtizedekben a Himalája gleccserei a 400-700 évvel ezelőtti utolsó nagy gleccserelőrenyomulás, az úgynevezett kis jégkorszak átlagánál tízszer gyorsabban olvadtak az elmúlt évtizedekben – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kutatás szerint a Himalája gleccserei gyorsabban olvadnak, mint a világ más területeinek gleccserei – az olvadás mértékét a tudósok rendkívülinek nevezik.

A Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott kutatás során rekonstruálták a Himalája 14 798 gleccserének a kis jégkorszak alatti méretét és felszínét. Méréseik szerint a gleccserek területük mintegy 40 százalékát veszítették el: 28 ezer négyzetkilométerről 19 600 négyzetkilométerre csökkent a területük. Ezen időszak alatt 390-586 köbkilométernyi jeget veszítettek el: ez a mennyiség megfelel a ma a közép-európai Alpok, a Kaukázus és Skandinávia gleccsereiben összesen lévő jégmennyiségnek. Az olvadás által felszabadult víz világszerte 0,92-1,38 milliméterrel emelte meg a tengerek vízszintjét a szakemberek kalkulációi szerint.

Az Arktisz és az Antarktisz után a Himalája hegyvonulataiban van a harmadik legnagyobb mennyiségű gleccserjég, gyakran a

„harmadik sarkvidékként” utalnak rá.

Ezen gleccserek olvadásának felgyorsulása jelentős befolyással van emberek százmillióinak életére, akik élelem és energia szempontjából Ázsia nagy folyórendszereitől függnek. Ilyen folyók a Gangesz, az Indus és a Brahmaputra.

A Himalájában a keleti régió gleccserei gyorsabban olvadnak. A szakértők szerint ez vélhetően a földrajzi tulajdonságok különbözőségeitől és az atmoszférával való kölcsönhatásoktól függ, melyek eltérő időjárási mintákat eredményeznek.

Szintén gyorsabban olvadnak a szárazföldön végződőkhöz képest azok, melyek tavakba futnak, ezeknek ugyanis melegítő hatásuk van. Az ilyenek száma egyre növekszik, várhatóan ez is gyorsítja az olvadás mértékét. Azok a gleccserek, amelyek felszínén nagyobb a természetes hordalék mennyisége, szintén gyorsabban olvadnak: annak ellenére, hogy az összes gleccsernek csak mintegy 7,5 százalékát adják, 46,5 százalékban járulnak hozzá a teljes jégolvadáshoz.

Arról, hogy mivel jár többek közt a himalájai gleccserek olvadása, az izlandi író, Andri Snær Magnason ír Időről és vízről című könyvében. A szerzővel készített interjúnk itt olvasható:

    

Ez pedig recenzió a könyvről:

    

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.