Interjú

„Na, az volt az eufória”

Pardi Norbert biológus kutató, a University of Pennsylvania professzora a fertőzések elleni kutatásairól

Tudomány

Immár saját laboratóriumában vezet kutatócsoportot, amely egyebek mellett az mRNS-technológiának a rákbetegségek gyógyításában való alkalmazási lehetőségeit vizsgálja. Pardi Norbert a Nobel-díjas Karikó Katalin és Drew Weissman csapatával együttműködve nagy szerepet vállalt az mRNS-eljárás kifejlesztésében.

Magyar Narancs: Mindig hangsúlyozza, hogy nem infektológus és nem is immunológus.

Pardi Norbert: A University of Pennsylvania professzora vagyok, biológus kutató, biokémia és genetika szakirányon végeztem. Az elmúlt 13 évben viszont nagyon sokat igyekeztem a mikrobiológia és immunológia területeiről is tanulni, hiszen az mRNS-vakcinákkal kapcsolatos kutatásoknál ez a fajta tudás elengedhetetlen.

MN: Melyik az a pillanat, amikor egy kutató számára bizonyossá válik, hogy célba ért?

PN: Szerintem akkor érezni ezt, amikor tényleg az derül ki egy-egy kritikus kísérlet végén, hogy „jól gondoltam, most valóban rájöttem a megoldásra”. Nekem még csak nem is az a pillanat volt ez, amikor az akkori főnökömmel, Drew Weissmannal beszélgetve eszünkbe jutott, hogy próbáljuk ki a lipidburkokat a messenger (hírvivő) RNS-nek a bevitelére a sejtekbe. Hanem amikor elvégeztem a kísérletet – ez 2014. augusztus végén volt –, és ott ácsorogtam a mérőműszer mellett, és vártam, mi lesz az eredmény. Amikor megláttam a monitoron, hogy milyen fantasztikusan működik, na, az volt az eufória.

MN: Elmagyarázná a lipidburok lényegét, s ennek feltalálásában az ön szerepét?

PN: 2011-ben csatlakoztam Drew Weissman és Karikó Katalin kutatócsoportjaihoz. Akkor ők már tudtak nagyon jó minőségű mRNS-t készíteni a laboratóriumban, de még nem sikerült ezt biztonságosan és hatékonyan bevinni állatokba. Tudniillik a messenger RNS egy érzékeny molekula, s ha nem védjük meg valamivel, igen gyorsan lebomlik azután, hogy bejuttattuk mondjuk az izomba vagy a véráramba. A másik kulcsprobléma pedig az, hogy nagy méretű, negatívan töltött molekula, és segítség nélkül nem képes hatékonyan átmenni a sejtmembránon. Ezt a beviteli problémát kellett áthidalni. A megoldás az lett, hogy az úgynevezett lipid nanopartikulákba (LNP) kellett „csomagolni” az mRNS-t: egyrészt az mint egy burok körbeveszi és megvédi a gyors lebomlástól, másrészt egyfajta vivőanyagként is szolgálva segít a sejteknek – azok membránján keresztüljutva – az mRNS felvételében. És ami szintén rendkívül lényeges, hogy mindezt biztonságosan teszi. Mára több mint egymilliárd ember kapott mRNS–LNP vakcinát, ami sok emberéletet mentett meg. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a lipid nanorészecskéket nem a mi csoportunk fejlesztette ki; a mi innovációnk az volt, hogy megmutattuk, hatékonyan és biztonságosan tudunk mRNS-t bevinni vele állatokba, és az mRNS–LNP egy kiváló vakcinálási technológia.

MN: Ma már kutatócsoportot vezet. Amikor annak megszervezésére, illetve a finanszírozásért pályázott, egy előadása szerint a tervezett költségvetésben a legnagyobb problémát és a legtöbb pénzt a tesztállatként szükséges négy majom „beszerzése” okozta.

PN: Egyetlen majom „beszerzési költsége” – furcsa ilyen csúnyán fogalmazni egy élőlényről, azonban ebben az összefüggésben erről van szó – gyakran magasabb összeg, mint az Egyesült Államokban egy doktorandusz hallgatónak, de akár a fokozattal rendelkező kezdő kutatónak is az éves fizetése. És nem egyetlen tesztmajom kell, hanem minden tesztcsoportban három-négy-öt. Összehasonlításul: egy negyven-ötven emberen végrehajtott humán klinikai gyógyszervizsgálat, vagyis a sikeres állatkísérleti fázis után következő egyes fázisú klinikai vizsgálat nagyjából annyiba kerül, mint egy 15–20 majmon elvégzett kísérlet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.