Interjú

„Na, az volt az eufória”

Pardi Norbert biológus kutató, a University of Pennsylvania professzora a fertőzések elleni kutatásairól

Tudomány

Immár saját laboratóriumában vezet kutatócsoportot, amely egyebek mellett az mRNS-technológiának a rákbetegségek gyógyításában való alkalmazási lehetőségeit vizsgálja. Pardi Norbert a Nobel-díjas Karikó Katalin és Drew Weissman csapatával együttműködve nagy szerepet vállalt az mRNS-eljárás kifejlesztésében.

Magyar Narancs: Mindig hangsúlyozza, hogy nem infektológus és nem is immunológus.

Pardi Norbert: A University of Pennsylvania professzora vagyok, biológus kutató, biokémia és genetika szakirányon végeztem. Az elmúlt 13 évben viszont nagyon sokat igyekeztem a mikrobiológia és immunológia területeiről is tanulni, hiszen az mRNS-vakcinákkal kapcsolatos kutatásoknál ez a fajta tudás elengedhetetlen.

MN: Melyik az a pillanat, amikor egy kutató számára bizonyossá válik, hogy célba ért?

PN: Szerintem akkor érezni ezt, amikor tényleg az derül ki egy-egy kritikus kísérlet végén, hogy „jól gondoltam, most valóban rájöttem a megoldásra”. Nekem még csak nem is az a pillanat volt ez, amikor az akkori főnökömmel, Drew Weissmannal beszélgetve eszünkbe jutott, hogy próbáljuk ki a lipidburkokat a messenger (hírvivő) RNS-nek a bevitelére a sejtekbe. Hanem amikor elvégeztem a kísérletet – ez 2014. augusztus végén volt –, és ott ácsorogtam a mérőműszer mellett, és vártam, mi lesz az eredmény. Amikor megláttam a monitoron, hogy milyen fantasztikusan működik, na, az volt az eufória.

MN: Elmagyarázná a lipidburok lényegét, s ennek feltalálásában az ön szerepét?

PN: 2011-ben csatlakoztam Drew Weissman és Karikó Katalin kutatócsoportjaihoz. Akkor ők már tudtak nagyon jó minőségű mRNS-t készíteni a laboratóriumban, de még nem sikerült ezt biztonságosan és hatékonyan bevinni állatokba. Tudniillik a messenger RNS egy érzékeny molekula, s ha nem védjük meg valamivel, igen gyorsan lebomlik azután, hogy bejuttattuk mondjuk az izomba vagy a véráramba. A másik kulcsprobléma pedig az, hogy nagy méretű, negatívan töltött molekula, és segítség nélkül nem képes hatékonyan átmenni a sejtmembránon. Ezt a beviteli problémát kellett áthidalni. A megoldás az lett, hogy az úgynevezett lipid nanopartikulákba (LNP) kellett „csomagolni” az mRNS-t: egyrészt az mint egy burok körbeveszi és megvédi a gyors lebomlástól, másrészt egyfajta vivőanyagként is szolgálva segít a sejteknek – azok membránján keresztüljutva – az mRNS felvételében. És ami szintén rendkívül lényeges, hogy mindezt biztonságosan teszi. Mára több mint egymilliárd ember kapott mRNS–LNP vakcinát, ami sok emberéletet mentett meg. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a lipid nanorészecskéket nem a mi csoportunk fejlesztette ki; a mi innovációnk az volt, hogy megmutattuk, hatékonyan és biztonságosan tudunk mRNS-t bevinni vele állatokba, és az mRNS–LNP egy kiváló vakcinálási technológia.

MN: Ma már kutatócsoportot vezet. Amikor annak megszervezésére, illetve a finanszírozásért pályázott, egy előadása szerint a tervezett költségvetésben a legnagyobb problémát és a legtöbb pénzt a tesztállatként szükséges négy majom „beszerzése” okozta.

PN: Egyetlen majom „beszerzési költsége” – furcsa ilyen csúnyán fogalmazni egy élőlényről, azonban ebben az összefüggésben erről van szó – gyakran magasabb összeg, mint az Egyesült Államokban egy doktorandusz hallgatónak, de akár a fokozattal rendelkező kezdő kutatónak is az éves fizetése. És nem egyetlen tesztmajom kell, hanem minden tesztcsoportban három-négy-öt. Összehasonlításul: egy negyven-ötven emberen végrehajtott humán klinikai gyógyszervizsgálat, vagyis a sikeres állatkísérleti fázis után következő egyes fázisú klinikai vizsgálat nagyjából annyiba kerül, mint egy 15–20 majmon elvégzett kísérlet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.