Újra ingyenes egyetemi kurzusokat kínál a Bibó István Szabadegyetem, nem csak egyetemistáknak

  • narancs.hu
  • 2025. szeptember 16.

Tudomány

Négy izgalmas, mindenki számára elérhető közéleti, politikai és társadalmi kurzussal indul a CEU Bibó István Szabadegyetem idei szemesztere. Boncasztalra kerülnek a balatoni infrastrukturális beruházásokat övező dilemmák, a választások apropóján az orbáni rendszer leváltásának lehetőségei és veszélyei, a szegénység sokszínű magyar arca és a gyerekvállalási, gyereknevelési kérdések az állami beavatkozások függvényében.

Szeptember végén Szijártó Zsolt professzor hiánypótló előadássorozata járja körül a Balaton-problémát. Az elmúlt időszakban a régióval kapcsolatos hírektől harsog a média: az egykori kempingek helyén gombamód szaporodó, tájidegen apartmantházakról, a települések zártkerti részeinek beépítéséről, a politikai elit látványos térfoglalásairól, a partmenti sáv fokozatos körbekerítéséről. Felbukkannak azonban pozitív hírek is a minőségi szolgáltatóipar fokozatos térnyeréséről, a saját érdekeiket eredményesen képviselő civil megmozdulásokról, sikeres gazdálkodókról, elégedett életmódváltókról. Az előadássorozat meghívott vendégei különböző tudományágak képviselői és aktív szereplői a helyi gazdasági, társadalmi és politikai életnek.

Kezdés: szeptember 24. Részletek és jelentkezés itt.

Van-e kitörési lehetőség a szegénységből? Mi a mobilitás ára? Hogyan termelődik újra generációról generációra a szegénység? Milyen megélhetési stratégiákra ösztönöz, és hogy függ mindez össze a munkaerőpiaci részvétellel? Pótolhatják-e a civilek az állam szerepét, ha az elfelejtkezik a szegényekről? Többek között ezeket a témákat elemzi Vidra Zsuzsanna (ELTE PPK, ELTE TK Szociológiai Intézet) és Virág Tünde (ELTE KRTK Regionális Kutatások Központja, ELTE ÁJK Kriminológia Tanszék) megívott vendégeik segítségével.

Kezdés: október 6. Részletek és jelentkezés itt.

A közelgő parlamenti választáshoz kapcsolódóan aktuális témát vet fel Majtényi Balázs, az ELTE Emberi Jogok és Politika Tanszékének vezetője és Andrew Ryder, az ELTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója. Beszélgetéssorozatukban azt vizsgálják, miként épülhet fel a jövő demokratikus és igazságos Magyarországa. Kiindulópontjuk, hogy Magyarország Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt nagy nemzetközi figyelmet kapott, Orbán autoriter populizmusa példaként szolgált több külföldi vezető politikus, például Donald Trump számára is, miközben Magyarországot a jogállamiság megsértése miatt már egy ideje bírálja az EU. Az előadássorozat elemzi a jelenlegi helyzetet, és alternatív jövőképeket vázol fel, amelyek nyitottabb és inkluzívabb Magyarországot mutatnak. De vajon készen áll-e és hajlandó-e Magyarország az ilyen átalakulásra? „Ha tizenhat év Orbán-kormányzás után váltás következik be, az újjáépítés különösen nehéz lesz, hiszen az ellenzéknek kevés kormányzati tapasztalata van, és sokak szerint Orbán olyan »mély államot« hozott létre, amelynek lebontása is komoly kihívást jelent. Az előadássorozat betekintést nyújt ezekbe a dilemmákba is” – emeli ki Majtényi Balázs.

Kezdés: október 9. Részletek és jelentkezés itt. 

A Legdrágább kincsünk? című kurzus azokat a politikai, társadalmi, kulturális és társadalmi nemi dinamikákat vizsgálja, amelyek a gyereknevelési gyakorlatot és a családi életbe történő állami beavatkozásokat alakították. A szeminárium hat alkalom során járja körül a politika hatását a gyereknevelésre, a gyermeknevelés olyan alternatív formáit, mint például Pikler Emmi munkássága, az állami gondoskodás intézményes formáit, a gyermekjogok érvényesülését és a rendszerszintű problémákra adott civil válaszokat mérvadó magyar szakemberek közreműködésével és Svégel Fanni etnográfus moderálásával.

Kezdés: október 21. Részletek és jelentkezés itt.

A szabadegyetem kurzusai ingyenesek, a részvétel semmilyen előzetes végzettséghez, képesítéshez nem kötött.

Regisztrálni a CEU Bibó István Szabadegyetem oldalán lehet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.