Még teljesen üzembe sem helyezték, de máris használják a koronavírus-kutatásokban az új világrekorder szuperkomputert, a több mint 415 petaflops teljesítményű japán Fugakut, amellyel a távol-keleti szigetország kilenc év után visszahódította első helyét a világ leggyorsabb számítógépeinek rangsorában – számol be az MTI.
A Riken japán állami kutatóintézet és a Fujitsu elektronikai óriáscég által közösen kifejlesztett Fugaku – ez a japánok szent hegye, a Fudzsi egy másik neve – csaknem háromszor annyi műveletet képes végrehajtani, mint az eddigi rekorder, az amerikai IBM által épített Summit, amely két éven át számított a világ leggyorsabb szuperkomputerének.
A flopsban megadott teljesítmény a számítógép gyorsaságát jelzi, az általa másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek (Floating Point Operations Per Second) számát takarja. A peta előtag a tíz tizenötödik hatványára utal.
Míg az Oak Ridge-i (Tennessee állam) amerikai nemzeti atomfizikai laboratóriumban működő Summit másodpercenként 148,6 kvadrillió (millió milliárd) műveletre képes, a Fugaku 415,53 millió milliárd műveletet tud végrehajtani, ami nagyjából 2,8-szorosa az eddigi rekordnak – közölte hétfőn Tokióban a Riken intézet.
A világ szuperszámítógépei elfogadott rangsorának számító Top500-as listát 1993 júniusa óta évente két alkalommal vizsgálják felül, az amerikai Summit 2018 júniusában került az élre. A Fugaku rekordot állított fel azzal is, hogy elsőként került az élre egyszerre négy komputerkategóriában, a szuperszámítógépekén kívül a Graph500, a HPCG és a HPL-AI kategóriában is.
A Fugakut 100 százalékosan várhatóan csak 2021 áprilisában helyezik üzembe, azonban a koronavírus-kutatásokban már használják, például a járvány terjedésének modellezésére, hosszabb távon pedig szerepet szánnak neki a gyógyszerkutatásokban, új ipari, katonai és energetikai megoldások kifejlesztésében, természeti katasztrófák szimulációjában vagy az univerzummal kapcsolatos alapkutatásokban is.
A szuperszámítógépekkel összetett szimulációk végezhetők a klímakutatás, az orvostudomány és a genetika területén, segítségükkel gyógyszerek fejleszthetők vagy molekulamozgások határozhatók meg. Használhatóak a gazdaságban vagy például a forgalomáramlás kiszámításában is.
Nem biztos, hogy a Riken kobei számítógép-tudományi intézetében létrehozott új japán berendezés sokáig megtarthatja világrekorderi címét, mert a nagyon éles a verseny olyan szuperhatalmakkal, mint az Egyesült Államok vagy Kína, amelyek együttesen a Top500-as listán szereplő szuperszámítógépek 70 százalékát adják.
