A magyarok 49 százaléka elfogadó a melegekkel kapcsolatban

  • narancs.hu
  • 2020. június 25.

Tudomány

A legtoleránsabbnak a svédek bizonyulnak, ott 94 százalék ez az arány.

Egy amerikai felmérés szerint a magyarok 49 százaléka gondolja úgy, hogy a társadalomnak elfogadónak kellene lennie a homoszexualitással szemben. Európán belül főleg a nyugati országok polgárai gondolják nálunk nagyobb arányban ugyanezt: Németország, Hollandia, Franciaország, Spanyolország 80 százalék feletti aránnyal járnak az élen, de a legmagasabb eredményt Svédország produkálta 94 százalékkal. A legrosszabb Ukrajnában a helyzet, ott csak a lakosság 14 százaléka vélekedett így. Európán kívül Kanada és Ausztrália a legelfogadóbb, a sort pedig Nigéria zárja 7 százalékkal.

Érdekes adat, hogy a melegek elfogadásának kérdésével összefügg egy adott ország anyagi helyzete. A tanulmány arra jutott, hogy minél magasabb az egy főre jutó GDP, annál nagyobb arányban válaszolták azt a megkérdezettek, hogy a társadalomnak elfogadónak kellene lennie a melegekkel szemben.

A felmérésben ennek ellenkezőjére is rákérdeztek, Magyarországon 39% válaszolt elutasítóan, tehát ennyien gondolják úgy, hogy nem kellene elfogadni a homoszexualitást. A régióban egyébként nem a magyarok a legelutasítóbbak a lengyelek 42 a szlovákok 46 százaléka látja úgy, hogy a társadalomnak nem kellene elfogadni a melegeket.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”