Vállalati fizetések: Rendezett anyagiakkal

  • Hermann Irén
  • 2003. február 27.

Tudomány

Magyarországon is gyorsan elterjedt az a cégpolitika, hogy a dolgozók jobb, ha nem tudják, mennyit keresnek kollégáik, azt pedig végképp nem, mennyit a főnökeik.

Magyarországon is gyorsan elterjedt az a cégpolitika, hogy a dolgozók jobb, ha nem tudják, mennyit keresnek kollégáik, azt pedig végképp nem, mennyit a főnökeik.Egy vezető - legyen bármilyen szinten, hívják menedzsernek, igazgatónak vagy vezérigazgatónak - bruttó 5-600 ezer forintot biztosan megkeres - függetlenül a cég méretétől, a felső határ pedig a csillagos ég. A havi bruttó 1,5 millió forintos igény már nem lepi meg a fejvadászokat, sőt egy felső vezető "alapja" akár 20-25 millió forint is lehet - évente. Ehhez jönnek még az egyéb juttatások, amelyekből az egyik legnagyobb tétel az ún. bónusz. Egy menedzser fizetésének akár 15-20 százalékát is megkaphatja így, ami a hatékonyságért, egy önálló projektért, de egyszerűen a kiegyensúlyozott, jó teljesítményért is járhat, mivel ezt az összeget előre bekalkulálják a bérköltségekbe, odaítélése pedig nincs mindig összefüggésben a cég üzleti eredményeivel.

Egy "sztárvezető"-nek tehát

szinte mindene megvan,

ugyanakkor őt is lehet motiválni - bármennyire hihetetlen - egy jobb autóval, életbiztosítással vagy örök üdülési joggal.

A kezdők alapfizetése végzettségüktől és a cég tevékenységi területétől függ. Egyetemi diplomával, közgazdasági területen évi 2,3 millió, műszaki és informatikai területen 2 millió, egyéb területen pedig 1,6 millió forint az átlagos fizetés, a ranglétra legalacsonyabb fokán elhelyezkedő dolgozók pedig lényegesen rosszabbul fizetettek, mint a vezetők: egy multi gyártósorai mellett dolgozó betanított munkás havi alapbére bruttó 60-75 ezer forint, de neki is ugyanúgy járhat a bónusz akár plusz műszakért, ünnepi ügyeletért vagy a hibátlan munkavégzésért.

Persze ahány cég - annyi fizetés, annyi fizetési kategória: egy multi marketingigazgatója kereshet annyit, mint egy magyar középvállalat legfelső vezetője.

A másik végletet ugyanis azok a cégek képviselik, amelyeknél az ún. konzervatív bérpolitika jellemző. Az ilyen helyeken a bérek alacsonyabbak, ugyanakkor kellemes, biztonságot adó munkahelyi légkört teremtenek, ezért a fluktuáció alacsony.

A vállalat bérpoli-tikáját ugyanis számtalan tényező be-folyásolhatja. Egy vidéki - akár nagy - vállalatnál a bérek legalább 15-20, olykor 30 százalékkal is alacsonyabbak, mint a fővárosban. A fizetések természetesen függnek még a cég méretétől, de attól is, hogy magyar vagy külföldi tulajdonban vannak. Az amerikai cégek köztudottan többet fizetnek az átlagnál, a németekre inkább a konzervativizmus, ezzel együtt az alacsonyabb bérek jellemzőek.

A cégek profilja szerint is hatalmas eltérések mutatkozhatnak a fizetésekben. Fejvadászok szerint az informatikai és a távközlési cégek fizetnek a legjobban. ´ket - profiltól függetlenül - a Magyarországon működő amerikai cégek követik, ezután a nagy konszernek, illetve multinacionális vállalatok jönnek. Egyre elterjedtebb követelmény ugyanakkor Magyarországon is a high potential, vagyis az univerzális menedzser, aki - bár nincs minden területen tapasztalata - rendelkezik a szükséges vezetői képességekkel és személyiségjegyekkel.

A nagyvállalatoknál a ranglétrán felfelé egyre több kiegészítő juttatás is jár. Félévente általános orvosi kivizsgálás, üzemi orvos, céges edzőterem használata, kedvezményes vállalati kölcsön, oktatás, továbbtanulás finanszírozása - ma már szinte mind természetesek egy több ezer embert foglalkoztató vállalatnál, sőt vezérigazgatói szinten a juttatások egy részét a családra is kiterjesztik. A topmenedzsereknek például rendszerint biztosítanak kórházi magánszobát, és ezt a szolgáltatást családtagjaik is igénybe vehetik.

A nők elfogadottsága vezetői pozíciókban sokat javult az elmúlt években, a női munkavállalás nehézségei azonban magasabb pozícióban is érvényesek. Ha nagyságrendekkel nem is, de kimutatható a különbség a bérezésben a férfiak javára, a szülés előtt álló vagy kisgyermekes nők pedig - kimondva-kimondatlanul - hátrányt szenvednek a vezetői pozíciókért vívott harcban. Ha egy női menedzser szülési szabadságra megy, számíthat rá, hogy pozícióját - nem csak ideiglenesen - más fogja betölteni. A nemi diszkrimináció a legfelsőbb szinten viszont már alig észlelhető: egy topmenedzser nőnek ugyanazok a juttatások járnak, mint egy férfinak.

Bár egyre népszerűbb a "számlás foglalkoztatottság", menedzseri szinten az alkalmazotti munkaviszony az elfogadott. Így pedig - nem önkéntes távozás esetén -

végkielégítés

jár, amelynek összege szintén számtalan tényezőtől függ. A munka törvénykönyve hathavi fizetésben maximálja a végkielégítést, ami egyenes arányban áll a vállalatnál eltöltött évek számával. Nagyobb cégeknél a kollektív szerződésekben állapítják meg a kötelező végkielégítés feletti juttatást. Ennek összege teljesen változó: fél évi, de akár másfél-két évi fizetés is lehet - egy összegben. Egyre elterjedtebb az is, hogy a cégtől való távozás esetén - a végkielégítés felett - egy nagyobb összeget ajánlanak fel a vezetőnek, amelynek fejében meghatározott ideig (1-2 év) nem helyezkedhet el konkurens vállalatnál. Ellenkező esetben vissza kell adnia a pénzt.

Ha az illetőt nem saját hibájából küldik el, előfordul, hogy valamilyen módon segítik további boldogulását. Az ún. outplacement szolgáltatással külföldön már külön cégek foglalkoznak, akik kirúgott menedzsereket készítenek fel a váltásra, biztosítják számukra a megszokott munkakörülményeket (iroda, telefon, titkárnő), közben új munkahelyet keresnek nekik. Magyarországon egyelőre még csak elvétve, akkor is főleg HR-osztályok, illetve fejvadász cégek foglalkoznak elbocsátott munkatársuk további sorsával: önéletrajzmintával, információkkal, fejvadászlistával segítik őket. Az a menedzser, aki nem kap ilyen segítséget, többnyire szintén fejvadászhoz fordul, mert nem engedheti meg magának, hogy közvetlenül ő járjon munka után.

Hermann Irén

Munkatársat keresünk

Ha egy cég vezető pozícióba munkatársat keres, több lehetőség áll előtte. Intézheti a HR-osztály vagy a személyzetis a felvételt - felső vezetőket ritkán, menedzsereket viszont álláshirdetéseken keresztül szoktak keresni -, de a vállalat megbízhat fejvadász céget is, hogy keresse meg számára az ideális munkaerőt egy bizonyos pozícióra.

"Ilyen esetben számtalan kikötés lehet az életkortól a nyelvtudáson keresztül a családi állapotig. Olyan is előfordul, hogy meg kell keresnünk az adott területen dolgozó tíz legjobb szakembert" - mondta Pulay Krisztina, a Catro Vezetői Tanácsadó cég ügyvezető igazgatója.

A munkaerő-keresésnek ez a fajtája azonban nem olcsó dolog, a fejvadász cég jutaléka többnyire a keresett munkatárs évi jövedelmének 50 százaléka, ami egy felső vezető esetében akár a 10 millió forintot is elérheti.

Ki mennyit?

Vezérigazgató - 22 millió

Pénzügyi igazgató - 10 millió

Értékesítési és marketingigazgató - 14 millió

Marketingmenedzser - 6, 5 millió

PR-menedzser - 6 millió

Logisztikai igazgató - 7 millió

Személyzeti (HR-) igazgató - 9,5 millió

Informatikai igazgató - 8 millió

Office menedzser (titkárságvezető) - 3 millió

Az adatok éves bruttó átlagfizetések, és a teljes készpénzjövedelemre vonatkoznak (alapfizetés + változó részek, azaz jutalék, bónusz stb.).

Forrás: Hewitt Inside Consulting Kft.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.