VECTOR projekt - "Budapest tényleg durva"

  • Bogár Zsolt
  • 2008. április 24.

Tudomány

A Critical Massen is bemutatkozott az a mobil mérési eszköz, amely a városi ultrafinompor-terhelést minden eddiginél hatásosabban képes szemlélteni. Bizonyára senki nem lepődik meg azon, hogy kell hozzá egy kerékpár. Legfeljebb azon, hogy a nemzetközi projektben magyarok is vannak: a Magyar Kerékpárosklub.
A Critical Massen is bemutatkozott az a mobil mérési eszköz, amely a városi ultrafinompor-terhelést minden eddiginél hatásosabban képes szemlélteni. Bizonyára senki nem lepődik meg azon, hogy kell hozzá egy kerékpár. Legfeljebb azon, hogy a nemzetközi projektben magyarok is vannak: a Magyar Kerékpárosklub.

Tom Budapesten is felül a bringájára. Miközben teker, a hátizsákjában lévő műszerek mérik a levegőben lévő mikroporszemcsék számát, a közlekedési helyzeteket webkamera és mikrofon veszi. Miután az egész össze van kötve egy notebookkal és egy grafikai szoftverrel, real time-ban lehet követni, ha megugrik egy érték, és rögtön azt is, hogy mi az oka. Az, hogy elhúz egy kismotor, teherautó dübörög a háttérben, vagy csak a kerékpár suhan el egy építkezés mellett. A hatás brutális, az amplitúdók szörnyű kilengéseket produkálnak. Úgy tűnik, az urbánus világ ijesztő porfelhőkbe burkolózik.

Az Európai Bizottság által finanszírozott VECTOR projektet a városi kerekezőkre ható gépjárművek okozta

porszennyezés szemléltetésére

találták ki. (A VECTOR a hivatalos angol elnevezésből levezetett mozaikszó.) A lényege, hogy a grafikonos mérési eredményeket kombinálja képpel (ezt hívják PIMEX-nek: Picture Mix Exposure Measurement). Négy európai város (Utrecht, Hamburg, Budapest és Vilnius), valamint egy német és egy holland kutatóintézet vesz benne részt. Az ötlet a Holland Kerékpáros Szövetségtől származik, amely 2006-ban végzett hasonló méréseket, még audiovizuális megjelenítés nélkül. "Szerettük volna kimutatni, hogy a porszennyezés mekkora folyamatos terhelést jelent a kerékpárosoknak, milyen különbségek vannak a forgalmas utak és a mellékútvonalak között. Ez a kerékpárosoknak is segítség, hiszen eszerint is dönthetnek, hogy merre menjenek. De főként az önkormányzatokra gondoltunk, hogy lássák, hol kell a kerékpáros forgalom számára sürgősen útvonalakat nyitni, forgalmat csillapítani, vagy más intézkedéseket hozni" - mondta a Narancsnak a holland szövetség egyik munkatársa. Miriam van Bree szerint már az sokat segít, ha az autós- és a bicikliút nem közvetlenül fut egymás mellett, hanem van közte egy kis zöld. A mérések legnagyobb szenzációjának egyébként azt tartja, hogy kimutathatóvá vált: a porszennyezés az autóban ülőket is ugyanúgy, ha nem jobban károsítja, mint a biciklizőket.

Ennek bizonyítására Budapesten talán a lánchídi alagútban zajlott mérés a legjobb példa. Tomot nem meglepő módon extrém magas terhelés éri, a kijelzőn az érték felülről veri a kétszázezret (porszemrészecske/cm3), de az eredeti állapot öt másodpercen belül visszaáll, ahogy kihajt. Ugyanez autóval csak mérsékelten kevesebb maximális terheléssel jár (170-180 ezer), ugyanakkor a felvételek tanúsága szerint a kocsi már rég az Andrássy úton poroszkál, mire rendesen kiszellőzik. Budapesten 30-40 ezer közötti az átlagos háttérterhelés, ami tízezerrel több, mint az utrechti vagy a hamburgi érték. (Vilniusba nyáron megy a program, így onnan még nincsenek adatok.) A német-holland stáb húsz útvonalat térképezett fel: a forgalmas csomópontokon a magas háttérterhelésnek is a három-négy-ötszörösét mérik. A Margit híd budai hídfőjénél lévő aluljárót mégis érdemes kiemelni, ahol a biciklisek át szoktak gurulni az észak-budai kerékpárútról a dél-budaira. Itt a zárt tér miatt különösen magas a porkoncentráció (eléri a 150 ezret), miközben az árusok egész nap ezt a levegőt szívják. Az apró porszemcséken az eső és a szél is csak átmenetileg segít: a mérés előtti napon folyamatosan esett, ám ez mégsem látszott a másnapi értékeken. Tom korábban versenykerékpározott, szagolt már mindenféle levegőt, de "Budapest tényleg durva", mondja, bár ez az elbeszélések alapján nem érte váratlanul.

A VECTOR projekt Magyarországon több okból is úttörő. Egyrészt a mobil mérés nálunk egyáltalán nincs megoldva, a város néhány pontját leszámítva nincsenek légszennyezettségi adataink.

A módszert érdemes lenne átvenni - Nyugat-Európában több város is fontolgatja az eszköz beszerzését. A német projektvezető, a hamburgi Mario Dobernowsky információi szerint a műszer tokkal-vonóval 50 ezer euró, de olyan látványosan lehet vele bemutatni a porszennyezés mechanizmusát, hogy nagy szerepe lehet az emberek gondolkodásának átalakításában. "Nálunk a projektnek hatalmas sajtóvisszhangja volt. Ha mind a négy városban túl vagyunk az adatfelvételen, szeretnénk összeállítani egy dvd-t, és eljuttatni a döntéshozókhoz és a lakossághoz" - mondta. A VECTOR a szálló por 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű fajtáját méri (ún. ultrafinom por vagy PM 2,5), amiről azt lehet tudni, hogy könnyen megköti a legagresszívabb káros anyagokat tartalmazó részecskéket is, és ezért különösen veszélyes. Itthon ezt még nem mérték, adataink csak a valamivel nagyobb porrészecskékről, a PM 10-ről vannak, melynek a koncentrátuma az érvényes jogszabályok szerint egy évben csak 35-ször lépheti át az egészségügyi határértéket, de a kvóta idén már 53 nap alatt elfogyott. (Porba veszünk, Magyar Narancs, 2008. március 6.) A PM 2,5 annyira új téma, hogy a határérték-célrendszeréről múlt év végéig még az EU sem foglalt állást, és egységes mérési szabványok sem léteztek. Az Európai Parlament végül 2015-re 25 ezer, 2020-ra 20 ezer/cm3 kötelező érvényű célértékben egyezett meg, s ennek végrehajtása Magyarországot is érinteni fogja.

László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, aki szándékosan a Critical Mass idejére időzítette a német-holland team meghívását, úgy gondolja, a projekt segíthet abban, hogy az embereket ráébressze, miben élnek. "A VECTOR része a Stopszmog!-kampányunknak. Remekül érzékelteti, hogy a kerékpárosok kiszorítása az utakról 'egészségük védelmében' mennyire nem védhető, hiszen a finompor ugyanolyan káros az autósokra is. Tehát nem tehetik meg, hogy tesznek rá, mert ezzel maguknak is ártanak. Mi az integrációért és a fenntartható városi közlekedéséért küzdünk: kevesebb autó, kevesebb károsanyag-kibocsátás, több biciklis lehetőség és jobb tömegközlekedés. Ez pont az ellenkezője annak, amit a járatritkítási tervekkel a főváros képvisel" - mondta az elnök, egyúttal hazai kontextusba helyezve a nemzetközi projektet.

További információ: www.vectorproject.eu

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.