Tom Budapesten is felül a bringájára. Miközben teker, a hátizsákjában lévő műszerek mérik a levegőben lévő mikroporszemcsék számát, a közlekedési helyzeteket webkamera és mikrofon veszi. Miután az egész össze van kötve egy notebookkal és egy grafikai szoftverrel, real time-ban lehet követni, ha megugrik egy érték, és rögtön azt is, hogy mi az oka. Az, hogy elhúz egy kismotor, teherautó dübörög a háttérben, vagy csak a kerékpár suhan el egy építkezés mellett. A hatás brutális, az amplitúdók szörnyű kilengéseket produkálnak. Úgy tűnik, az urbánus világ ijesztő porfelhőkbe burkolózik.
Az Európai Bizottság által finanszírozott VECTOR projektet a városi kerekezőkre ható gépjárművek okozta
porszennyezés szemléltetésére
találták ki. (A VECTOR a hivatalos angol elnevezésből levezetett mozaikszó.) A lényege, hogy a grafikonos mérési eredményeket kombinálja képpel (ezt hívják PIMEX-nek: Picture Mix Exposure Measurement). Négy európai város (Utrecht, Hamburg, Budapest és Vilnius), valamint egy német és egy holland kutatóintézet vesz benne részt. Az ötlet a Holland Kerékpáros Szövetségtől származik, amely 2006-ban végzett hasonló méréseket, még audiovizuális megjelenítés nélkül. "Szerettük volna kimutatni, hogy a porszennyezés mekkora folyamatos terhelést jelent a kerékpárosoknak, milyen különbségek vannak a forgalmas utak és a mellékútvonalak között. Ez a kerékpárosoknak is segítség, hiszen eszerint is dönthetnek, hogy merre menjenek. De főként az önkormányzatokra gondoltunk, hogy lássák, hol kell a kerékpáros forgalom számára sürgősen útvonalakat nyitni, forgalmat csillapítani, vagy más intézkedéseket hozni" - mondta a Narancsnak a holland szövetség egyik munkatársa. Miriam van Bree szerint már az sokat segít, ha az autós- és a bicikliút nem közvetlenül fut egymás mellett, hanem van közte egy kis zöld. A mérések legnagyobb szenzációjának egyébként azt tartja, hogy kimutathatóvá vált: a porszennyezés az autóban ülőket is ugyanúgy, ha nem jobban károsítja, mint a biciklizőket.
Ennek bizonyítására Budapesten talán a lánchídi alagútban zajlott mérés a legjobb példa. Tomot nem meglepő módon extrém magas terhelés éri, a kijelzőn az érték felülről veri a kétszázezret (porszemrészecske/cm3), de az eredeti állapot öt másodpercen belül visszaáll, ahogy kihajt. Ugyanez autóval csak mérsékelten kevesebb maximális terheléssel jár (170-180 ezer), ugyanakkor a felvételek tanúsága szerint a kocsi már rég az Andrássy úton poroszkál, mire rendesen kiszellőzik. Budapesten 30-40 ezer közötti az átlagos háttérterhelés, ami tízezerrel több, mint az utrechti vagy a hamburgi érték. (Vilniusba nyáron megy a program, így onnan még nincsenek adatok.) A német-holland stáb húsz útvonalat térképezett fel: a forgalmas csomópontokon a magas háttérterhelésnek is a három-négy-ötszörösét mérik. A Margit híd budai hídfőjénél lévő aluljárót mégis érdemes kiemelni, ahol a biciklisek át szoktak gurulni az észak-budai kerékpárútról a dél-budaira. Itt a zárt tér miatt különösen magas a porkoncentráció (eléri a 150 ezret), miközben az árusok egész nap ezt a levegőt szívják. Az apró porszemcséken az eső és a szél is csak átmenetileg segít: a mérés előtti napon folyamatosan esett, ám ez mégsem látszott a másnapi értékeken. Tom korábban versenykerékpározott, szagolt már mindenféle levegőt, de "Budapest tényleg durva", mondja, bár ez az elbeszélések alapján nem érte váratlanul.
A VECTOR projekt Magyarországon több okból is úttörő. Egyrészt a mobil mérés nálunk egyáltalán nincs megoldva, a város néhány pontját leszámítva nincsenek légszennyezettségi adataink.
A módszert érdemes lenne átvenni - Nyugat-Európában több város is fontolgatja az eszköz beszerzését. A német projektvezető, a hamburgi Mario Dobernowsky információi szerint a műszer tokkal-vonóval 50 ezer euró, de olyan látványosan lehet vele bemutatni a porszennyezés mechanizmusát, hogy nagy szerepe lehet az emberek gondolkodásának átalakításában. "Nálunk a projektnek hatalmas sajtóvisszhangja volt. Ha mind a négy városban túl vagyunk az adatfelvételen, szeretnénk összeállítani egy dvd-t, és eljuttatni a döntéshozókhoz és a lakossághoz" - mondta. A VECTOR a szálló por 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű fajtáját méri (ún. ultrafinom por vagy PM 2,5), amiről azt lehet tudni, hogy könnyen megköti a legagresszívabb káros anyagokat tartalmazó részecskéket is, és ezért különösen veszélyes. Itthon ezt még nem mérték, adataink csak a valamivel nagyobb porrészecskékről, a PM 10-ről vannak, melynek a koncentrátuma az érvényes jogszabályok szerint egy évben csak 35-ször lépheti át az egészségügyi határértéket, de a kvóta idén már 53 nap alatt elfogyott. (Porba veszünk, Magyar Narancs, 2008. március 6.) A PM 2,5 annyira új téma, hogy a határérték-célrendszeréről múlt év végéig még az EU sem foglalt állást, és egységes mérési szabványok sem léteztek. Az Európai Parlament végül 2015-re 25 ezer, 2020-ra 20 ezer/cm3 kötelező érvényű célértékben egyezett meg, s ennek végrehajtása Magyarországot is érinteni fogja.
László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, aki szándékosan a Critical Mass idejére időzítette a német-holland team meghívását, úgy gondolja, a projekt segíthet abban, hogy az embereket ráébressze, miben élnek. "A VECTOR része a Stopszmog!-kampányunknak. Remekül érzékelteti, hogy a kerékpárosok kiszorítása az utakról 'egészségük védelmében' mennyire nem védhető, hiszen a finompor ugyanolyan káros az autósokra is. Tehát nem tehetik meg, hogy tesznek rá, mert ezzel maguknak is ártanak. Mi az integrációért és a fenntartható városi közlekedéséért küzdünk: kevesebb autó, kevesebb károsanyag-kibocsátás, több biciklis lehetőség és jobb tömegközlekedés. Ez pont az ellenkezője annak, amit a járatritkítási tervekkel a főváros képvisel" - mondta az elnök, egyúttal hazai kontextusba helyezve a nemzetközi projektet.
További információ: www.vectorproject.eu
