Nagyon igyekszünk friss, könnyed, de mély is lenni, s megpróbálunk egyesíteni két jól bevált tinisorozat-paradigmát: a Gilmore Girls családbarát stílusát a tűzön-vízen át összetartó anya-lánya párossal és a Skins szemtelen, de húsbavágó tinianalízisét. Az első epizód első öt percében letudjuk az összes tinifilmtoposzt (barátnőszerű, laza anyuka, őrült éjszakai bulizás, melyet fogda követ), ám ezután egy valóban meghökkentő fordulat következik: kiderül, hogy a bálványozott anyuka valójában nem is anyuka, hanem gyerekrabló. Itt feltámad a remény, hogy valami újat és megrázót fogunk látni, de csalódnunk kell, mert egy újabb klisé következik (a „partra vetett hal” figura): Carter kénytelen visszatérni tökéletesnek nem nevezhető biológiai szüleihez. Klasszikus diszfunkcionális család, az író apát elnyomja a control freak, élre vasalt detektív-anya, a gyerekek hervadoznak a fullasztó környezetben és eltűnt testvérük nyomasztó emlékének árnyékában. Carter eleinte erősen és esztétikusan szenved, ám természetes coolsága hamar segíti beilleszkedni. Begyűjt egy maroknyi izgalmasnak szánt, de kétdimenziós havert, egy csokor modellügynökségről szabadult udvarlót, és vidáman szippantja el környezetében a figyelmet mindenki másról (ehhez sokszor accessoire-ként használható traumáját is beveti). Idülten szól a langyos popzene, és röpködnek a harmincévesnél idősebbeknek értelmezhetetlen popkulturális utalások. Ami viszont kicsit kiemeli fajtársai közül a szériát, az a párhuzamos cselekményszálak használata: a tinidráma és a detektívszál egybefonása még sok váratlan fordulattal szolgálhat.
Figyelmébe ajánljuk
Szétpikkelyesedett egység
Az előadás a kortárs művészet elérhetőségét és megérthetőségét szerette volna reprezentálni, ennek jegyében tánc és fényjáték keretezett négy kortárs zeneművet.
Méhünknek gyümölcse
Több oka is van, hogy Georgia a béranyaság egyik paradicsomává vált.
Mint az itatós
Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.
Minden meg akar ölni
- SzSz
Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.
S most reménykedünk
„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.
Még a sajtot sem szereti
A cím rejtett paradoxona előre jelzi a mű tétjeit: a „hazám” és az „otthonom” nem egymást fedő kifejezések, mégis egymásra simulnak.
Monokróm emlékek
Hamarosan eltelik a 21. század negyedrésze. Sejtettünk-e bármit abból 2000-ben, ami azóta következett?
A szürkeség ragyogása
Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.
Eddig csak a szégyen
Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.
Már az újvidéki állomás falára is felvéshetnék Magyarországnak, mint érzéketlen szomszédnak a nevét
Megértetni Trumppal, miért fontos a magyar kormánynak az orosz olaj
„A véleményezés a néző dolga”
Játszott A besúgó és a Hunyadi című tévésorozatokban, de főképp színpadon láthatjuk. A pályájáról, a szabadúszó létről, gyerekekről, felnőttekről és a kiállásról beszélgettünk.

