2018-ban nagyot robbant a Kszi, Simon c. romkom, még úgy is, hogy alapvetően nem volt egy forradalmi alkotás. Sőt, kimondottan ártalmatlan volt: főhőse egy középosztálybeli, fehér fiú, aki „olyan, mint te”, csak épp meleg. Szülei elfogadóak és visszafogottan módosak, Simon pedig snájdig heterónak is elmenne – csak semmi feminin, feltűnősködő elhajlás. Még a lányoknak is bejön. Láttunk már ilyet, de azért mégiscsak jólesett, hogy Simonnak nem az iskolai verésekkel vagy a dramaturgiailag hatásos halállal kell szembenéznie, csak önnön félénkségével, hogy nem tudja randira hívni a vágyott fiút.
A film spin-offjaként készült Love, Victor amellett, hogy megalapozza a maga ízléses, fogatlan tiniidilljét, igyekszik szembenézni az előd örökségével is. Szó szerint. A Puerto Ricó-i Victor konzervatív, munkásosztálybeli családjával Atlantába költözik, és Simon gimnáziumába kezd járni, ahol a fiú immár legenda. Már az első epizódban levelet ír neki, ahol szemére veti kiváltságait, melyek megkönnyítették, hogy melegként elfogadást nyerjen a heterók közt (amit igen szorgosan keresett is). Victor egyszerre követi a fiút és lázad is ellene, hogy megtalálja saját queer identitását (ahol mind a származása, az osztályhelyzete és a szexualitása metszik egymást). Az igyekezet dicséretes, de a Love, Victor célja mégsem a nüanszok előbányászása és a felforgató új nézőpontok meglelése. Csak visszafogottan lázad, mint egy eminens diák, aki otthon is mindig segít a mamának – senkit sem bánt meg, a cél az, hogy mindenki jól érezze magát.
Magyar felirat: Menzer
